2020. 12. 15.

Hogy találom meg a hivatásomat? – Gondolatok A 777 PODCAST adásából

A 777 PODCAST Szerintünk rovatának legújabb adásában arról beszélgettünk, hogyan találhatjuk meg a hivatásunkat, mi alapján érdemes dönteni a pályaválasztásnál, és miért nem kell félnünk attól, hogy a döntésünk elronthatja az életünket.

A pályaválasztás kérdése sokszor súlyos teherként nehezedik a fiatalok vállára. Saját álmaink vegyülnek a félelemmel, megannyi kérdéssel és sajnos sokszor a környezetünk elvárásaival is.

Fontosnak tartottuk, hogy már a podcast adás legelején kimondjuk: „Van egy általános küldetésünk keresztényként: Isten mindannyiunkat elhívott a misszióra, hogy tegyünk tanítvánnyá minden népet.” Sokszor az a helyzet, hogy világi munkahelyen dolgozunk, de itt ugyancsak tudunk evangelizálni.

A műsorunk vendége Harmati Bence volt, aki 18 éves, így most fog érettségizni és felvételizni. Az evangélikus teológiára készül, lelkész szeretne lenni. „Úgy szeretném kezdeni a reggeleimet, hogy tudom: Istennek terve van velem, embereknek adhatom át az Ő igéjét. Én ezt missziónak tekintem.”

A műsor vezetői – Harmati Dóri és Szilágyi Anna – egyetértettek abban, hogy a pályaválasztás kérdése, illetve hogy melyik egyetemre menjünk, nem annyira végletes és visszavonhatatlan, mint ahogyan azt az érettségi előtt sugallják. Persze fontos alaposan átgondolni és tájékozódni, hogy mit válasszunk, de ez egy rugalmas dolog, később is válthatunk szakot vagy akár intézményt. „Napjainkban annyi lehetőségünk van, hogy könnyen lefagyunk, hirtelen nem is tudjuk, mit válasszunk” – fejtette ki Dóri. „Ez így van, ma nem olyan egyértelmű a döntés, mert tényleg sok irány van, de fontos, hogy később is sok útelágazás van, és bármi inspirálhat arra, hogy változtassunk” – tette hozzá Anna.

hirdetés

Hogyan tudjuk bevonni Istent mindebbe?

„Szerintem a legfontosabb, hogy minden nap imádkozzunk és kérjük Istent, hogy erősítsen meg abban, hogy melyik utat válasszuk.  És higgyük is el, hogy Ő segíteni fog a döntésben” – fogalmazott Bence.

Kihívást jelenthet az is, hogy nyitottan meghallgassuk a szüleink, tanáraink véleményét arról, hogy szerintük merre kell mennünk, de ne hagyjuk magunkat befolyásolni, ha mi egyáltalán nem szeretnénk az adott pályát. A tájékozódásnál támpontot nyújthat az egyetemek honlapjai mellett, ha felkeresünk olyan embereket, akik már oda járnak és őszintén tudnak mesélni arról, mennyire vált be az adott egyetem vagy szak.

Fontos megvizsgálni a motivációnkat is, mielőtt döntünk valami mellett.

„Engem az egyetem alatt a marketinges világ is vonzott egy időben, de igazából csak a stabil megélhetés és csilivili irodák miatt. Azt vettem észre, hogy számomra ez egy kísértés volt, mert akkor már elindult a 777, de még bizonytalan volt” – mesélte Dóri, aki végül maradt az újságírói pályán.

Ha nem kimondottan egyházi szolgálat a főállásunk, hogyan tekinthetjük hivatásnak a munkánkat? „A favágótól a fogorvosig minden munka esetén képes arra Isten, hogy megtöltse azzal az értelemmel, amellyel megteremtett minket. Mindennek értelme és célja van!” – mondta Bence.

A hivatásunk megtalálása nemcsak nekünk fontos.

Isten is azt szeretné, hogy rátaláljunk, milyen képességekkel ajándékozott meg minket és milyen munka adna örömöt nekünk, és a rajtunk keresztül a környezetünknek is.

Az sem ritka – jegyezte meg Dóri – hogy Isten látni akar minket egy helyen, de mindez csak felkészülés arra, amit majd később tudunk betölteni. Van, hogy valaki a konkrét misszióját csak 40 évesen kezdi el.

„Mindannyian kaptunk valamit, amiben jók vagyunk, és amit Istennel együtt teljessé tudunk tenni!” – bátorította a hallgatókat az adás végén Bence.

A teljes adást ITT tudjátok meghallgatni.

Borítókép - Fotó: Denisismagilov | Dreamstime.com
777 PODCAST Szerintünk
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2020. 12. 16. 09:44

    „És higgyük is el, hogy Ő segíteni fog a döntésben” Érdekes mondat. Tudod e mit kérsz tőle?? Azt, hogy adja fel azt az elképzelését, amiben neked nagyon nagy szabadságot és lehetőséget adott dönteni. Nem mi bízzuk életünket Rá, hanem Ő bízza rád az általa adott szabadságot, amit mi képtelenek vagyunk értékelni és élni vele. Inkább úgy kellene, hogy teljes mellszélességgel felvállalni azt a felelősséget, amivel az Ő adta szabadság jár nekünk. Helyette hárítunk és félve futunk hozzá, hogy tegye meg helyettünk vagy, hogy segítsen. A segítség a szabadság.
    „nyitottan meghallgassuk a szüleink, tanáraink véleményét arról, hogy szerintük merre kell mennünk, de ne hagyjuk magunkat befolyásolni” Ez így helytelen és kivitelezhetetlen, mert minden vélemény befolyásol. Én mikor gondolkodok valamin és kikérem a másik véleményét, sosem árulom el előre az enyémet, mert ezzel máris vezetem, befolyásolom. Tehát akarva akaratlanul, egy vélemény mindig befolyásol, vagy megerősít vagy elbátortalanít. Nincs ezzel semmi baj, de ne mondjuk, hogy „ne hagyjuk magunkat befolyásolni”. Ha ezt akarjuk, csak magunkra számítsunk (de ugye nem ezt akarjuk).
    „számomra ez egy kísértés volt” Gondolkodj el, mért volt helyes e gondolat. (ne olvass, gondolkodj) Azért, mert nem az ördög kísértette meg, hanem a „stabil megélhetés” úgy, hogy ezt önmagának fontosnak tartotta. Tehát a kísértés az okozta, hogy önmaga ezt gondolta és ezt senki nem erőszakolta rá, ez belülről tör kifelé. Na EZ a kísértés.