A 777 PODCAST Szerintünk rovatának legújabb adásában Szilágyi Anna, Harmati Dóra és Harmati Bence beszélgettek arról, hogyan találhatjuk meg a hivatásunkat?
A pályaválasztás kérdése nehéz súlyként nehezedik minden fiatal vállára. Saját álmaink vegyülnek a félelemmel, megannyi kérdéssel és sajnos sokszor a környezetünk elvárásaival is.
Hogyan tudjuk Istent bevonni ebbe a folyamatba? Mire érdemes figyelni a választás során? Tényleg egy életre szóló végleges döntést hozunk? Különleges vendégünk Harmati Bence, aki idén érettségizik és őszintén beszél arról, hogyan hívta el Isten lelkészi szolgálatra.
hirdetésAz adás elérhető a Spotify, az iTunes és a Google Podcast felületén is. Iratkozzatok fel ránk az általatok kedvelt platformon, hogy ne maradjatok le a legújabb epizódokról! Ha tetszett az adás, akkor pedig hagyjatok értékelést és osszátok meg, hogy mások is könnyen megtalálhassák!
hirdetés
2 hozzászólás
Missziós parancsról: mikor valaki elmegy egy olyan népcsoporthoz, akik még nem hallott Istenről, egy dologban biztos lehet: Isten már járt ott. Ezzel azt akarom mondani, hogy nem úgy térítünk, hogy Istent visszük valahova,hanem a térítő közösség istenképét erőszakoljuk rá a másikra. Minél egészségesebb ez az istenkép, annál jobb az új közösségnek. Feltéve, ha már nem rendelkeznek egy sokkal jobbal, mert ne legyünk nagyképűek,hogy a miénk a legjobb.
Bence: „Istennek terve van velem” Már rossz irányba megy, sajnálom.(nem is rossz, inkább hibás) Isten szabadságot adott nekünk, ezt nem sikerül felfognunk. Olyan hatalmas szabadságot, hogy önként mehetünk arra amerre akarunk és csinálhatjuk azt amit akarunk. Ez oly nagy szabadság, mit ember nehezen fog fel. Tehát Istentől kapunk egy óriási lehetőséget,de nem, hogy élni vele, még megérteni sem tudjuk. Helyette, megyünk a tanítóink hibás felfogása után.
„helyesen fejtegeti az igazság igéjét” Nem lehet helyesen fejtegetni az igét míg önmagunkat nem gyógyítjuk meg. Először mosakodj meg, utána biztos lehetsz, hogy egy tiszta tárgy sem lesz piszkos a kezedtől. Ehhez nagyon nagy önismeretre van szükség,mert rá kell látnod a lelki sérüléseiddel hozott döntéseid, gondolkodásod befolyásolására. Ez azért nehéz, mert egy terrorista is tökéletesen meg van róla győződve, hogy a cselekedete helyes és isten tervét hajtja véghez. Még az ilyen súlyos esetben sem látja az ember a mély okokat, hát még a finomabbaknál. Pedig pofon egyszerű: ha Isten szabadságot adott nekünk és ezt félre érted, gondolkozz el azon, hogy mért gondolsz a szabadságra úgy,mint egy korlátozott szabadság? Mért nem mersz szabadnak lenni? Milyen okok miatt nem érted a korlátlan szabadságot? Mért kevered az emberi és az isteni szabadságot? Mért hiszed, hogy a korlátlan, feltételhez kötött??? (ez nagyon fontos) 4:42 -ig, hallgattam,intelligens párbeszéd volt.
Kiegészíteném a hozzászólásomat azzal, hogy „Isten terve” olyan dolog, amibe bele tudunk kapaszkodni. Szükségünk van ilyen kapaszkodókra, mert nem érezzük magunkat a világban biztonságosan. Itt a nagy kérdés, hogy mért nem érzed annak magadat? Mért nincs önbizalmad? (persze, tudom, azt mondod van, de ha hosszan végig gondolod, rájöhetsz, hogy egy két dologhoz van, de nem az élethez) Idővel, ha dolgozol magadon a sikert abban tudod lemérni, hogy meg tudsz e bízni Istenben úgy, hogy felmered vállalni, hogy azt tégy amit akarsz, Istentől függetlenül. Hisz Isten megbízik benned (azért kaptál szabadságot) csak te nem. Azaz, ha nem élünk a szabadságunkkal, sem magunkban sem Istenben nem bízunk.