A vallásos emberek is fordulnak pszichológushoz? Lehet túlzásba vinni a hitet vagy a spirituális gondolkodást? A Petőfi TV Én vagyok itt című műsorában Kacsur Adrienn pszichológus, és Thoma László református lelkész válaszoltak a sokakat foglalkoztató kérdésekre.
Amikor egy lelkészt és egy pszichológust kérdeznek a hit és a vallásosság szerepéről, akkor egy izgalmas beszélgetés születik belőle! Keresztény és nem vallásos emberek is egyaránt éreznek feszültséget a két hivatás között, éppen ezért is olyan izgalmas, amikor felteszik a pszichológusnak a kérdést: milyen hatásai vannak a hitnek az ember életére?
Kacsur Adrienn pszichológus szerint mindenképpen jó hatásai vannak a hitnek az ember életére, de különbséget kell tenni spiritualitás és vallásosság között. Thoma László lelkésszel egyetértésben gondolják úgy, hogy a vallás, a hit szabályozott keretek között mozog, ellentétben a spiritualitással.
„Amikor valaki elmondja, hogy vallásos, akkor mindig visszakérdezek, hogy mit ért alatta? Ma már erre nagyon sokféle válasz adható. Én azt gondolom, hogy bármiféle vallásosság üres, ha nincs valamilyen élő spiritualitás benne. Én lelkészként azt gondolom, hogy a spiritualitás önmagában, ha nincsenek keretei, akkor egy idő után elfolyik, és nagyon nehéz vele mit kezdeni,nagyon nehezen válik valóban az életnek a motorjává, nehezen válik erőforrássá.” – mondta Thoma László.
hirdetésKacsur Adrienn azt tapasztalja, hogy egyre jobban nyit a pszichológia és a vallás egymás felé. A hétköznapok során ez abban jelenik meg, hogy a vallásos kliensek számára fontos a pszichológusuk vallásossága is. A pszichológus egyébként nem gondolja, hogy azért fordulnának hozzá az emberek, mert lelkészükkel vagy papjukkal ne tudnának mindenről beszélni.
Abban is egyetértés alakult ki Thoma László és Kacsur Adrienn között, hogy a hitet lehet „túlzásba vinni”. A református lelkész így foglalta össze: „Erre van egy kifejezés. Amikor valaki elfogadja a keresztény hit igazságait és személyessé válik neki, akkor ez a megtérés. De van egy ilyen kifejezés is, amikor valaki „túltér”. Úgy lehet túlzásba vinni, hogy nagyon-nagyon egyoldalúvá válik. (…) Például amikor valaki Isten jóságára, minél inkább ezekre a pozitív dolgokra teszi a hangsúlyt, és nem hajlandó tudomást venni arról, hogy van szenvedés, vannak kérdések, amelyekre nem ad egyértelműen választ akár a Szentírás sem; vannak nyitott kérdések. Ezt nem tudja integrálni, elfogadni, és csak azzal az egy részével foglalkozik a valóságnak; lehasítja, ami a pozitív üzenet a Bibliából. Ez a vallásosság határozottan káros lehet hosszútávon, mert magában a személyiségben is torzulásokat okozhat.”
Kacsur Adrienn azt emelte ki, hogy a káros csoportdinamikai hatások is elvihetik az embert egy-egy közösségben. „Pszichológus szemmel csoportdinamikai szempontból az is beszédes lehet, ha az egyénben a csoporttal kapcsolatban kialakul egy ilyen „mi” meg „ők” érzés. Tehát, akik nem tartoznak oda, azokat különválasztjuk magunktól. Ezzel vigyázni kell.”
A teljes beszélgetést az alábbi videóban lehet megnézni:
hirdetés
