2020. 10. 06.

A kedvesség pszichológiája

El sem tudjuk képzelni, hogy mekkora hatással vagyunk másokra, akár ismeretlenekre is. Viselkedésünk – akár szándékos akár meggondolatlan – komolyan veszélyeztetheti mások mentális egészségét.

„Bárhol is van egy ember, ott van lehetőség a kedvességre.” – mondta Lucius Annaeus Seneca.

Önkéntes beteglátogatóként és a kórházakban gyógyuló felnőtt betegek mentálhigiénés gondozásával foglalkozó szakemberként gyakran foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehet a kórházakban kezelt betegek mentális állapotán javítani, a kórházban eltöltött heteket mentálisan segíteni. Mindennapi szóhasználatban gyakran használjuk az „empátia” szót, de az empatikus magatartás rendkívül nagy energiát igényel. Meglátásom szerint a kedvesség, a másokkal szembeni kedves hozzáállás és cselekedet már önmagában nagyon sokat tehet mások mentális egészségének megőrzésében.

Az életben számos olyan szituációval találkozunk, amelyben olyan döntést kell meghoznunk, amely mások helyzetét, testi, lelki jóllétét alapjaiban meghatározhatja.

A mindennapok történései közt a másik ember jóllétére irányuló cselekvés a leggyakoribb jelenségnek tűnik: meghallgatjuk a szomszédunkat, előreengedünk valakit a boltban, átsegítünk egy idős embert a zebrán. 

Egy krízishelyzetben lévő embernek leginkább megértésre, odafigyelésre és segítségre van szüksége, amit elsősorban a közvetlen környezetében élőktől vár. Még a jó mentális közérzettel rendelkező embert is komoly érzelmi krízisbe sodorhat egy betegség. Az életünket úgy éljük, hogy mindenki mással megtörténhet az, ami velünk sosem, azaz mentális jóllétünk sok esetben a sebezhetetlenség illúzióján alapul. De egy betegség alapjaiban rengeti meg ezt a biztonságérzetet, és az ember hirtelen elesetté, kiszolgáltatottá válik. 

Édesapám 2019. júniusától hat hónapon keresztül folyamatosan egy vidéki klinika fekvőbetegosztályának egyik kórtermében tartózkodott, járóképtelensége miatt mindennapjait a kórházi ágyhoz kötve élte. Hogy vele legyek és minél többet segítsek neki, napi 6-8 órát töltöttem a klinikán, ezért nagyon gyakran éreztem magam fizikailag és lelkileg kimerültnek. Ez az időszak embert próbáló volt betegnek és hozzátartozóknak egyaránt, mentális erőnk napról napra csökkent. A mentális jóllétem nemcsak akkor kezdett a pozitív tartomány felé billenni, amikor azt láttam, hogy az édesapámhoz kedvesek, hanem akkor is, amikor az egészségügyi dolgozók, az ismerőseim, barátaim hozzám is kedvesek voltak, amikor megkérdezték, hogy vagyok. Szinte azonnal felfigyeltem arra, amikor valaki kedvesen szólt az édesapámhoz, biztatta és beszélgetett vele, megérintette és figyelmes volt hozzá. Feltűnt ez a kedvesség, és az, hogy ez milyen sokat jelent betegnek és hozzátartozónak egyaránt. Hogy a kedvességről és a kedvesség pszichológiájáról minél többet megtudjak, kutatást végeztem a témában. 

A Magyar katolikus lexikon a kedvességet olyan erényként határozza meg, mely az embert képessé teszi arra, hogy szerethető, szeretetre méltó legyen. A kedvesség lényege az őszinteség, vagyis a kedvességnek szívből kell jönnie. A szó azt fejezi ki, hogy az embernek van „kedve” a másik emberre őszintén figyelni, azaz nem közömbös irányába. Az őszinte kedvesség része a mosoly, a figyelem, az udvariasság, az előzékenység, a másik meghallgatásának képessége, segítőkészség, türelem, megbocsátani tudás.

Philip Zimbardo amerikai pszichológus szerint a kedvesség egy öngerjesztő folyamat, eszerint, ha kedvesek vagyunk, akkor mások is azok lesznek.

Elsőre úgy tűnik, hogy a kedvességgel másoknak teszünk jót, de számos kutatás áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kedvesség mindenkinek jól esik, annak is, aki adja, annak pedig még inkább, aki kapja. A kedvesség egy olyan alapvető emberi érték, amely nemcsak morális, de biológiai hatással is van az emberekre. Különböző kutatások bebizonyították, hogy a kedvesség boldoggá teszi az embereket. A kedvesség javítja az önértékelést, megerősíti az emberi kapcsolatokat, és mélyíti az élet értelmébe vetett hitet. A szerető kedvesség gyakorlása számos fizikai és mentális előnnyel jár: enyhíti a depressziót, erősíti a pozitív hangulatot, növeli az élettel való elégedettséget, megerősíti a családtagokkal, barátokkal való kapcsolatokat.

Sokan úgy vélik, hogy a kedvesség vagy megvan valakiben, vagy nincs. A jó hír azonban az, hogy a kedvesség tanulható, hiszen egész életünkben érnek olyan benyomások, környezeti tényezők, melyek során a viselkedésünk megváltozik, melyek által formálódik személyiségünk, értékrendünk. Martin Seligman a kedvességet olyan erősségnek tartja, amelyet kellő idő- és energiaráfordítással bárki elsajátíthat. Elszántsággal, megfelelő oktatással és elköteleződéssel a kedvesség jól fejleszthető és erősíthető. 

A legtöbb ember számára fontos, hogy hasznosnak érezze magát, ez pedig sokszor a másikról való gondoskodásban teljesedik ki. A kedvesség pedig egy olyan eszköz, amellyel a legegyszerűbb módon fejezhetjük ki a másik iránt érzett szeretetünket, szimpátiánkat. Mentális egészségünk másoktól függ, ezért fontos, hogy mások jóllétével is törődjünk. A mentális egészségünkben történő változás akkor lesz érzékelhető, ha az életet az olyan alapvető értékek mentén éljük, mint például a kedvesség. Mindannyian lehetünk kedvesek, hiszen az, hogy adott helyzetben kedvesek vagyunk-e a másikhoz, sokszor döntés kérdése. 

A másik felé való odafordulás, törődés olyan típusú elfogadást jelent, amely megerősíti a másikat önmaga értékességében.

A másik ember iránti tisztelet és törődés nemcsak a segítségnyújtás különböző formáiban, de a kedvesség gyakorlásában is megmutatkozhat. A témában végzett kutatásaim alapján a kedvességnek néhány olyan alappillérét határoztam meg, amelyek sokat jelenthetnek, és amelyeket bárki elsajátíthat mások mentális egészségének megőrzése vagy javítása érdekében. Ezek a mosoly, az együttérző érintés, a figyelmesség, a biztatás és a beszélgetés.

Mindenkinek jól esik, ha rámosolyognak. A mosoly a bizalom kapuja, szeretetet és elfogadást jelez. A mosoly ajándék. Olyan érték, amely mellett sokan, sokszor elmegyünk, mert természetesnek vesszük, mégis sokszor fukarkodunk vele. A mosoly nemcsak a hangulatot javítja, de szív- és egészségvédelmi hatása is van.

Az együttérzés kifejezésének egyik legszebb és legkedvesebb eszköze az érintés. Az érintés, mint a gyógyítás eszköze már ősidők óta ismert. Az érintéssel történő gyógyítások megtalálhatók barlangrajzokon, papirusztekercseken, de gondolhatunk Jézus gyógyító tevékenységére is, aki számos esetben gyógyította kézrátétellel a betegeket: „Mikor ezután Jézus bement Péter házába, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. Megérintette a kezét, mire elhagyta a láz.” (Mt. 8; 14-15). Az érintés az egyik legőszintébb kommunikációs forma. Oldja a szorongást, részvétet és megértést is kifejezhetünk vele, a kötődés és a bizalom érzetét erősíti. Érzelmileg jobban tudunk kapcsolódni ahhoz, akit megérintünk. Gary Chapman szerint az érintés a szeretet kifejezésének egyik módja. Az az ember, aki távolságot tart, az érzelmileg is távol akarja magát tartani a másiktól. Aki pedig megérinti a testet, az tulajdonképpen az ember belső világát érinti meg. 

A figyelmesség olyan erény, mely arra tesz készségessé, hogy döntéseinknél és cselekedeteinknél tekintettel legyünk a környezetünkben lévőkre. Figyelmes az, aki valakinek kedvez, kedvére igyekszik tenni, előzékeny és udvarias. A figyelmesség a másik iránt érzett tisztelet és szeretet megnyilvánulása, a másik terheinek, gondjainak csökkentése, feszültségének oldása. A figyelmesség legtöbbször a betegnek nyújtott érzelmi támasz, egy belső késztetés arra, hogy a másik jobban érezze magát. Aki figyelmes, viselkedésével azt sugallja, hogy fontos a másik, figyel rá, jelen van.

Egy krízishelyzetben lévő ember számára talán a legtöbb, amit adhatunk, ha jelen vagyunk, ha értő figyelemmel és hallgatással mellette vagyunk.

Sokszor szeretnénk igazán helyénvaló mondatokkal segíteni, nagy bölcsességeket átadni a másiknak, de valójában egy jó beszélgetés sok esetben nem a professzionális értelemben vett segítő beszélgetést jelenti, sokkal inkább néhány biztató mondatot, vagy a másik érzéseiről, gondolatairól való „beszélgetést”. Mindenképpen érdemes tehát kapcsolatba kerülni a másikkal, ha segíteni szeretnénk. 

Szokolai Katus

A tanulmány teljes terjedelmében a Mentálhigiéné és Pszichoszomatika c. szaklapban jelent meg, kivonata pedig az Örömhírben.

Borítókép: Annie Spratt/Unsplash
Blog
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2020. 10. 07. 16:17

    “El sem tudjuk képzelni, hogy mekkora hatással vagyunk másokra, akár ismeretlenekre is.” Többek között e hatásokat nevezzük véletlennek,mert ezt nem vélem felfedezni.
    “Az életben számos olyan szituációval találkozunk, amelyben olyan döntést kell meghoznunk, amely mások helyzetét, testi, lelki jóllétét alapjaiban meghatározhatja.” Mivel ez tudatosabb,ez a véletlen körön kívül van,ezt tudatosítjuk és nem nevezzük véletlennek.
    “A kedvesség lényege az őszinteség, vagyis a kedvességnek szívből kell jönnie.” Én azt mondanám jó esetben őszinte,de a lényeg nagyon sokszor a cél akár őszintén teszem akár nem,attól még kedvesség marad,legfeljebb a bennem kialakult minőség nem az igazi,de ez a célszemélynek kevésbé számít.
    “ha kedvesek vagyunk, akkor mások is azok lesznek.” Feltéve ha az illető ez irányú komplexusa engedi,hogy észrevegye a kedvességet. Ez a lelki gubanc akadályoz meg bennünket is,hogy másokkal mindig kedvesek legyünk.
    “a kedvesség mindenkinek jól esik, annak is, aki adja, annak pedig még inkább, aki kapja.” Nagyon viccesek vagytok. Itt már megjelenik árnyaltan amit szoktam írni,hogy adni és kapni ugyan olyan jó csak a minősége más.
    “egész életünkben érnek olyan benyomások, környezeti tényezők, melyek során a viselkedésünk megváltozik” Hihetetlen de ugyan így változik az istenképünk és a lelkiismeretünk is,egészen a halálunkig. Tehát ha azt gondolod,hogy a jelenlegi istenképeddel fogsz találkozni tíz év múlva,tévedsz. Ugyan ez visszafelé is.
    “Egy krízishelyzetben lévő ember számára talán a legtöbb, amit adhatunk, ha jelen vagyunk” Milyen érdekes,hogy a JELEN VAGYUNK szavakat használta. Ugyan így van Isten is,jelen van és nem velem van.
    Nagyon jó gyakorlati tanácsokat ír le a cikk.