2020. 10. 01.

6 asszertív tipp a düh kezelésére

A düh és az agresszió velünk él, sokszor félünk tőlük, viszont megfelelő eszközökkel irányíthatóak lesznek, és sokat tanulhatunk tőlük.  Hat egyszerű lépésben máris közelebb kerülhetünk saját dühünkhöz, és ezáltal a másik emberhez is.

1.) Tudatosítsuk magunkban, hogy dühösek vagyunk. Figyeljük meg, hogy mit jelez a testünk. Lehet, hogy eláll a szavunk, sírás környékez, remegés fog el, depresszióba esünk, kijövünk a sodrunkból. Mindenesetre látnunk kell, tudatában kell lennünk, hogy mi történik, és jó, ha el is tudjuk fogadni mindezt. 

2.) Vonuljunk félre, és engedjük ki a gőzt. Lehetőleg távol attól a személytől, akire dühösek vagyunk. Fejezzük ki érzéseinket, ezáltal csökkentjük azok erejét, intenzitását. Kimondhatjuk hangosan is, vagy  magunkban, hogy dühösek vagyunk. Ha van rá lehetőségünk, akkor menjünk el futni, vagy akár egy séta is segíthet. Amennyiben megtehetjük, akkor kiáltsunk, sikítsunk, énekeljünk, hallgassunk hangos zenét és táncoljunk. A dühünket kezelhető és irányítható szintre kell csökkentenünk, mielőtt kommunikáljuk a másik felé. 

3.) Tudatosítsuk magunkban, hogy szabad most így éreznünk. Jogunk van kifejezni az érzéseinket. Összpontosítsunk arra, hogy szabad dühösnek lennünk és ezt megmutatnunk. Sőt, minden érzésünknek szabad léteznie, amely létrejön. 

4.) Adjunk magunknak időt átgondolni, hogy mit történt. 

Pontosan mit fejez ki a haragunk? A düh jelez valamit, ami nincs rendben, ezért foglalkoznunk kell a problémával, és ki kell mozdulnunk a tehetetlenségből a cselekvés irányába. Érdemes feltérképeznünk,  milyen eredményt akarunk elérni, mielőtt szóba hozzuk a másik személynek azt, ami bánt minket. Felkészülhetünk arra is, hogy elutasítja a kérésünket,  és átgondolhatjuk, milyen kompromisszumra vagyunk hajlandók. 

5.) Válasszuk ki a nekünk megfelelő időt és helyet úgy, hogy nagy valószínűséggel ez a másik számára is megfelelő legyen.

6.) Alkalmazzuk az önérvényesítő készségeket. 

Használjuk az önfeltárás eszközét. Tehát inkább azt mondjuk, hogy „dühös vagyok” és nem azt, hogy „felbosszantottál”, hiszen az sokkal inkább vádlás és messze áll az önfeltárástól. Fogalmazzunk konkrétan – tehát mondjuk meg, miért vagyunk dühösek. Ez azt jelenti, hogy maradjunk a tények szintjén. Fogalmazzuk meg pontosan a kérésünket. Előfordulhat, hogy el kell fogadnunk a választ, meg kell ismételnünk az önfeltárást és a kérésünket. Ellenőrizzük, hogy egyetértenek-e a kérésünkkel, és ha igen, fogadjuk el a bocsánatkérést, majd mondjunk valami biztatót. Használjunk önérvényesítő testbeszédet, határozott hangot, szemkontaktust, és a mondandónknak megfelelő gesztusokat. 

Dobrai Zoltán
mentálhigiénés szakember, mediátor
családterapeuta-jelölt

Borítókép: Eric Ward / Unsplash
Blog
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2020. 10. 01. 14:48

    “megfelelő eszközökkel irányíthatóak lesznek” Ahogyan én is szoktam mondani:irányítani kell,nem küzdeni vele.
    Először a dühödet megéled,nagyon jó az 1-es pont.
    “2.) Vonuljunk félre, és engedjük ki a gőzt.” Ez már gyenge,mert a dühöt nem szabad kiélni,legalább is,nagyon irányítva érdemes.(kezdőknek persze a 2, pont jó)
    ” Jogunk van kifejezni az érzéseinket. Összpontosítsunk arra, hogy szabad dühösnek lennünk és ezt megmutatnunk.” Nana!! Az attól függ,hogyan mutatod (éled ki) a dühödet,a 2-es pont az jó. Az is jó,hogy “szabad dühösnek lenni”,de a kérdés az,milyen módon fejezed ki.
    “ki kell mozdulnunk a tehetetlenségből a cselekvés irányába.” Ez nagyon nagyszerű gondolat (cselekedj).
    “azt mondjuk, hogy „dühös vagyok” és nem azt, hogy „felbosszantottál” Csodás! Kapcsolódva a korábbi cikkekhez,nem elhagyott Isten,hanem nem érzem a jelenlétét. Tudjátok ti!
    Nagyon jók a mai cikkek,viszont jó lenne a figyelmet felhívni arra,hogy összefüggésekben kell gondolkodni. Ha van egy séma ami jó,azt húzzuk rá a többire is. Ilyen a “azt mondjuk, hogy „dühös vagyok” és nem azt, hogy „felbosszantottál”. Azaz önmagunkból kell kiindulni.
    Azt veszem észre,hogy a kirakós játék egyes darabjait kristály tisztán értelmezitek ám nem veszitek észre,hogy minden összefügg. Valamiért minden egyes helyzetre más más módszert használtok,ami azért rossz,mert így becsapjátok magatokat. Ma jobbnál jobb gondolatokat olvashattok,de ezeket vegyétek ki a szövegkörnyezetből és tegyétek át minden hasonló témára. Meg fogtok lepődni,hogy mennyire jól lehet alkalmazni a helyes tudásotokat más helyzetekre is. A kirakóst egyben kell látni,nem külön,külön.
    Ki lehet a mai szerkesztő? Hatalmas gratula neki.