Ferenc pápa is sokszor hangsúlyozza, hogy lépjünk ki a templom falain kívülre, amit egyre több pap meg is tesz, így egyre szélesebb körben evangelizálhatnak. Joel atya is aktív a közösségi médiában, hogy minél több embert szólíthasson meg. Erről és további érdekes témákról nyilatkozott a Mandinernek. Ezt az interjút szemlézzük most.
Joel atya gyerekkori plébánosa hatására hamar megérezte a hívást, hogy pap szeretne lenni. Barátaival gyakorlatilag az abonyi plébánia környékén nőttek fel. Először nyolc évesen merült fel benne, hogy pap legyen és bár utána volt szerelmes és párkapcsolata is volt, végül az egyház szolgája lett. A húszas évei elején egy 30 napos lelkigyakorlatra utazott Franciaországba, majd két évre ott ragadt egy szerzetesi közösségben és ezt követően ugyanennyi időt a Szentföldön is eltöltött. Itthon Beer Miklós püspök atya szentelte pappá a lelkigondozást is tanuló Joel atyát.
„Azt fedeztem fel, hogy papként tudom segíteni az embereket az Istennel való kapcsolatukban, ám az emberi nehézségeik megoldásában kevésbé tudom őket támogatni. A teológusképzés során kevés pszichológiát tanultunk, nem tértünk ki arra, hogyan tudunk egy-egy krízisben a hívek segítségére lenni. Márpedig az életben erre szükség volna, hiszen
az, hogy Jézus szeret és megváltott, itt és most nem változtatja meg egy nehéz helyzetben lévő ember életét.
Szüksége van arra, hogy meghallgassák, ennek helyes módját pedig nem tanultuk meg a teológián. A lelkigondozás nem más, minthogy odaszegődöm a másik mellé – nem oldom meg a nehézségeit, azt neki kell, de segítségére vagyok a saját erőforrásai megtalálásában” – árulta el Joel atya a Mandinernek adott interjújában.
A fiatal pap nagyon aktív a közösségi médiában és saját honlappal is rendelkezik, mivel úgy látja, nagyon fontos, hogy az egyház a templomokon kívül is minél több embert elérjen. A karanténidőszak alatt is nagy hangsúlyt fektetett ezekre a platformokra, de a jövőben sem szeretné ezeket hanyagolni.
„Ez az, amiről Ferenc pápa beszél; hogy lépjünk ki a templom falain kívülre. Szerintem ma ezek a felületek vannak legnagyobb segítségünkre abban, hogy egy pap ki tudja vinni az egyház üzenetét. Van rá igény. Ne kövessük el azt a hibát, hogy amit hónapokon-heteken át nagyon toltunk, a karanténhelyzet végével abbahagyjuk. Ezért is folytatom.”
Sok párt készít fel Joel atya a jegyesoktatásokon a házasság szentségére. Tudja, manapság már sokan élnek szexuális életet házasság előtt, ennek ellenére az egyház tanítását szeretné átadni a fiataloknak. Mégpedig azt, hogy a szexualitás a házasság titkához tartozik.
„Próbálom segíteni a jegyeseket, hogy minél jobban megértsék és elfogadják, hogy mi az értéke ennek az önmegtartóztatásnak. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a párok nagy része házasság előtt is együtt él. Naiv elgondolás lenne a részemről azt javasolni, hogy házasság előtt költözzön szét a pár egy évre, nem beszélve arról, hogy nem is lehetne kivitelezni. Ehelyett én inkább arra szoktam meghívni ezeket a párokat, hogy házasság előtt néhány hétig tartsák meg, amit az egyház kér. Azok a párok, akik ezt a pár hetet megtartják, azt szokták elmesélni, hogy sokkal nagyobb vágyakozással tudtak készülni a házasságra. Azt vallom, hogy az egyháznak oda kell mennie, ahol az emberek vannak; ha az emberek abban a helyzetben vannak, hogy együtt élnek, akkor arra kell megoldást találni. Nem is szeretem a „vadházasság” kifejezést, mert degradál, inkább együttélésnek nevezem.”
A teljes interjú itt olvasható el.
Forrás: Mandiner
Fotók: Facebook / Joel atya
Még nem érkezett hozzászólás