Szemle, Tabuk nélkül

“Istent hibáztatjuk az árvízért, de az ember irtotta ki az erdőt” – Bese Gergő

Hat rázós kérdéssel debütált a 777 új videósorozata, a “Tabuk nélkül!”, ahol Bese Gergő atya reagál az olvasók kérdéseire! 

,,Tabuk nélkül!” címmel új videórovatot indítottunk a Facebook-oldalunkon, illetve a Youtube-csatornánkon, ahol Bese Gergő atya válaszol a 777 olvasóinak fontos kérdéseire. Az első rész apropóját egy olyan komment adta, ahol  egy ateista hölgy hatpontos kritikát fogalmazott meg Istenről és a kereszténységről: többek között a szenvedés értelme, a homoszexuálisok megítélése, valamint a papi pedofília is szerepelt a felsoroltak között. A teljes beszélgetést a cikk alján megtaláljátok, íme Gergő atya válasza arra a kérdésre, hogy egy ilyen rossznak gondolt világban is van-e Isten:

,,Istent sokan úgy képzelik el, mint egy órásmestert: elkészíti a művét, elindítja, majd pedig hátralép és kívülről nézi a működését. Isten nem ilyen, nem hagyott minket magunkra. Amikor megteremtett, akkor nem akart magához láncolt robotokat alkotni: nem úgy teremtett minket, hogy lehetőségünk se lehessen kitekinteni abból a világból, ahol vagyunk. Szabad akaratot adott, hogy jó és rossz között dönthessünk: ezzel a lehetőséggel élhetünk vagy visszaélhetünk. 

Isten valóban mindig megmutatja nekünk a helyes irányt: Jézus szavain keresztül az egész világ megkapta a ,,receptet” ahhoz, hogy akár már a Földön is boldog lehessen mindenki, illetve, hogy a mennyországba is örömmel léphessél be. Hiába van a kéznél ez a recept, mégis megvan a lehetőség, hogy máshogy döntsünk. Amikor szörnyűségek vannak a világban, akkor feltesszük a kérdést, hogy hol van Isten, pedig inkább azt kellene megkérdeznünk, hogy hol van az ember. Amikor egy árvíz elmos három falut, akkor Istent vonjuk kérdőre, pedig az ember irtotta ki az erdőt a domboldalon: ők dönthettek volna másképp, de a rablógazdálkodás miatt így tettek. A szabad akaratból fakadó rossz döntések okozója nem Isten, hanem az ember. 

A szülőktől is meg szoktam kérdezni: valóban engeded, hogy a gyermeked 13-14 évesen azt csinálja, amit akar? Ha erre a kérdésre egy ,,Persze!” a válasz, akkor előfordulhat, hogy pár évvel később ,,krokodilkönnyek” lesznek a következményei ennek a döntésnek. Nem Istent kellene elővennünk, hanem önmagunkba nézni, hogy hogyan éltünk a lehetőségeinkkel. 

Az internet világában élünk, feltehetjük a kérdést: el akarjuk a jót juttatni minden emberhez, vagy csak a butaságokra használjuk? Miénk a döntés: két kattintással az igét osztjuk meg, vagy azt a tartalmat, hogy valaki a karantén alatt megőrült és még ezt népszerűsíti is? 

A szegénységről

Jézus azt mondta, hogy mindig lesz szegény ember közöttünk: nem állította, hogy az ő szenvedésével és feltámadásával meg fog szűnni minden fájdalom a Földön. Lesz szenvedő és szegény, de melléjük tesz olyanokat, akik enyhíteni tudják ezeknek az embereknek a sebeit és fájdalmait. Egyedül Teréz anya sem tudta volna India összes utcán élő emberét felkarolni, de egy olyan szerzetesrend alakult körülötte, amely az egész világ figyelmét felhívta arra, hogy mi zajlik az országban. 

Ahogy van szenvedés ebben a világban, ugyanúgy vannak olyanok is, akik enyhíteni tudják a szenvedést. Önvizsgálatot kell tartanunk, hogy mi hétköznapi emberek, mi keresztények teszünk-e napról napra azért, hogy a körülöttünk levők és a világban élők szenvedéseit enyhítsük? Nagyon sok kézenfekvő megoldás lenne, de kicsit lassan reagálunk és ritkán nyitjuk meg a szívünket, pedig napról napra tudnánk segíteni. Ha lenne egy új, 21. századi Teréz anya, aki mellé odaállna a sajtó, akkor lehet, hogy minden gyermeknek tudnánk naponta egy tál ételt biztosítani!”

Kérdéseiteket ti is feltehetitek a Youtube-on vagy a Facebookon!

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás