“Kínában az elmúlt napokban enyhítettek az eddigi szigorú karanténszabályokon és ennek eredményeként az emberek tömegesen kezdik benyújtani a válási keresetet. Az is kiderült, hogy a bezártság alatt az átlagosnál jóval magasabb volt a családon belüli bántalmazás aránya” – írja Facebook-oldalán a híres párterapeuta, lelkipásztor Mihalec Gábor. Az új, feszültséggel átitatott helyzet kihívás elé állíthatja a párokat.
Az első gondolatunk a karantén szó hallatán valószínűleg az alapvető szükségleteinkre vonatkozik – ezt a kifosztott polcok és a gyógyszertárak előtt kígyózó sorok is jól mutatják. Azonban abba már kevesen gondolnak bele, hogy ezek az amúgy is feszültséggel és aggodalommal teli napok, hetek, hónapok a házasságunkat is kihívás elé állíthatják. Különösen akkor, ha a kommunikáció eddig sem volt az erősségünk, és sok probléma gyűlt össze már azon bizonyos szőnyeg alatt.
Mihalec Gábor párterapeuta hívta fel először erre a figyelmet hazánkban, és Facebook-oldalán mindent meg is tesz azért, hogy a pároknak lelki táplálékot, kommunikációs segítséget biztosítson.
A #wifetalk eheti részében szokásunkhoz híven hús-vér feleségek, 777 szerkesztők beszélnek arról, hogyan lehet alkalmazkodni ehhez a nehéz helyzethez és ápolni párkapcsolatunkat a kényszeredett összezártságban. Hiszen még a legboldogabb párt is próbára tudja tenni egy ilyen rendkívüli időszak!
Lábánné Hollai Katalin:
Én mélységesen egyetértek Mihalec Gábor felvetésével és reális problémának látom, hogy a házasságok meg fogják szenvedni ezt az időszakot. A hosszas összezártság mindig konfliktusokat szül. Több az inger, nehezebb aktívan pihenni és regenerálódni. Ahol nem alakult ki a párok között a hatékony kommunikáció és konfliktuskezelés, ott ez most igazi krízishelyzetté válhat. De nem szeretném, ha az emberek pánikba esnének ettől a lehetőségtől, ezért mondok néhány pozitív dolgot is.
Fontos, hogy nem vagyunk bábuk, akiket kívülről irányít a közvélemény vagy egy-egy statisztika. Mi emberek vagyunk, tudunk dönteni és fejlődni.
Képesek vagyunk önmérsékletet tanúsítani és ezzel csökkenteni a surlódásokat és megbeszélni a nehézségeket. Szerintem ott van valahol a megoldás kulcsa, hogy tudatos szintre emeljük a párkapcsolatunk megélését, hogy ne megszokások, rutinok irányítsanak minket. Nekünk kifejezetten nehéz ez az időszak, mert egy szobás lakásban élünk, ott kell mindkettőnknek dolgozni, kikapcsolódni, pihenni. Ugyanakkor már az első napokban megéreztük, hogy nő bennünk a feszültség és mindketten tudatosan döntöttünk, hogy ennek nem engedhetünk teret. Keressük a közös kikapcsolódás és élményszerzés lehetőségét. Besegítünk egymásnak, amiben tudunk és rengeteget beszélgetünk.
Kunszabó Anna:
Érdekes párhuzam lehet a nászút. Ez az utazás épp azért épült szokásaink közé, mert így a friss házaspár kettesben tölthet időt minden szomszédtól, ismerőstől, baráttól távol, csak egymásra koncentrálnak – esetleg ráadásképp felfedezhetnek valamilyen szép helyet. Most sok házaspár rengeteg időt tölt együtt, szociálisan a szokottnál sokkal nagyobb elszigeteltségben. A két élethelyzet különbsége persze kézenfekvő, ám szerintem tanulságos.
Míg a nászúton egyetlen feladatunknak a kapcsolat ápolását, a közös élményszerzés tekintjük, az otthoni karantén során könnyen eléldegélünk egymás mellett.
A jelenleg sokaknál (akár kísérleti jelleggel) bevezetett homeoffice és a háztartás gyakorlatilag végteleníthető munkái mellett ha eljut az ember addig, hogy pihenjen, akkor a saját szempontjai alapján priorizál. Mintha azt a köteléket, ami a családunkat összetartja, készpénznek vennénk. Saját tapasztalatom is az, hogy nagyon különbözőképp szeretünk pihenni a férjemmel. Érdemes külön időt szakítani a kapcsolat ápolására, és ehhez olyan módot választani, ami mindkét fél számára kedvelt tevékenység, vagy egyensúlyt tartani abban, mikor kinek a kedve szerinti időtöltést választjuk. Legyen az egy jó film, egy közös főzés hangulatos zene mellett, egy rég halogatott fényképválogatás, vagy egy hátmasszázs, a ketten megtervezett időtöltés minőségi ugrást jelenthet ahhoz képest, mintha csak éldegélnénk egymás mellett.
Ami pedig a legfontosabb számomra, az a közös ima!
Egy ilyen helyzetben különösen megerősítő együtt Isten felé fordulni. Milyen jó lenne, ha ez a karantén a személyes imaéletünk fellendülése mellett a házaspárok, családok közös imáinak felvirágzásával is járna! Imaszándék bőven akad.
Harmati Dóra
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás