Ismét gyünyörű vers érkezett hozzánk. Nemcsak szép, de mély és elgondolkodtató is, hiszen olyan pillanatokat önt szavakba, melyek többnyire némán, titokban történnek meg.
Gyermeki lélek
Miért nő a nő?
Hogy befogadjon,
Anyai szeretettel ringasson,
Férjért. S gyermekért anya.
Miért férfi a férfi?
Hogy szeressen,
Családja védőbástyája lehessen,
Feleségért. S gyermekért apa.
Kettejük gyümölcse
Piciny kis élet
Kit emberi elme
Fel nem érhet
Te, gyermeki lélek!
Sokkot kapott anya,
Kiáltozik vele apa,
Érzem, hogy félek!
Nem mondhatják el otthon,
Hisz ők védekeztek folyton
A szerelemtől lázasok,
Kik most falevelek közt jártasok.
Ha ti egymást így védtétek,
Szívem e hidegtől is megvédnétek?
S amikor egymást befogadtátok,
Nekem melyik szobát adtátok?
És majd ha eresztik e vizet,
Fájdalmas, keserű könnyeitek
Letörölhetem kis kezemmel?
S lelketek ifjú örömmel megtölthetem majd ugye, énekemmel?
De most egyre csak fázok,
A te ölelésedre, anya
Nyugtató, mély hangodra, apa
várok.
Várok, remélek, imádkozok teérted,
Meleg szívét Ő lehelje belétek,
Jöjj el tavasz, menekülj tél,
Édesanyám, árasszon el a Fény!
S azért is kérem Teremtőnket,
Életét soha ne vonja meg tőled.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás