Keresztény egyedülállóknak saját tapasztalatokból eredő segítségek (még én is tanulom):
1. Önismeret
Amíg nem ismerjük magunkat, nem tudjuk, milyen társ illik hozzánk. A merítés túl nagy, így a felesleges körök is.
2/1. Crush-ok “gyökérkezelése”
Olyan emberért vagyunk oda, aki számunkra elérhetetlen, de plátói közeget teremtve magunkban érzelmeket gyártunk, majd elveszünk saját vágyaink útvesztőjében – annak ellenére, hogy nem is ismerjük a másikat. Fikciókat gyártunk, szerelmessé válunk egy általunk kreált egyedbe, akinek megtestesítője egy hús-vér (amúgy tökéletlen) ember. Veszélyes!!!
2/2. Rómeó-effektus felismerése
Minden közösségben vannak Rómeók és Júliák. Jack-ek és Rose-ok. Troy-ok és Gabriellák. Azt hiszem, értitek. Majdnem mindenki értük van oda. Kiválasztjuk magunknak, már-már elvakultan kedveljük, ábrándozunk róla, imádkozunk érte, és minden rá vonatkozó “jelet” magunkra veszünk – meg vagyunk győződve, hogy ő lesz a férjünk (/feleségünk). Ez a fajta crush-helyzet nem csak saját magadra van romboló hatással. Lányok esetében ez:
– Irreális nyomáshelyezés a “Rómeóra”, aki hasonlóan mint mindenki más, csak meg szeretné találni Egyetlen feleségét.
– Romboló hatással van a mi kapcsolatainkra is, lányok! Ha már más is megkörnyékezi a “kiválasztottad”, de nem kell eddig menni, csak ártatlanul beszélgetnek… máris megy az összeesküvés elmélet, és egymást bántjuk, ha nem is szemtől szembe. Veszélyes!!! Próbáljuk meg gyökér-kezelni a helyzetet, és maradjunk barátnők.
– Amíg el vagy foglalva a “Rómeóddal”, lehet, melletted megy el A hozzád illő társad. Próbáljuk meg nem egy tökéletesnek tűnő ábránddal elfoglalni magunkat, érzelmeinket, gondolatainkat. Így nagyobb eséllyel ismerhetjük fel azt, Aki valóban nekünk készül.
3. Randi?
A randizás és próbálkozás egészséges dolog. Csak sokan félnek tőle. Ami érthető, mert keresztény közegekben nem igazán beszélünk róla. Elméleti síkon válogatunk, van, hogy meg sem kérdezzük a másikat, milyen ő valójában. Már saját vizsgálódásunk alapján eldöntöttük, hogy nem illik hozzánk. Aztán ha egy “szerencsés nyertes” mégis átment a(z elméleti) rostánkon, kiérdemelte, hogy azzal nyiss: “Azt mondta nekem az Úr, hogy te leszel a feleségem.” – Ha Isten velem nem beszélt erről, ennél kevés ijesztőbb dolog létezik egy egyedülálló számára.
Ennek egy sokkal egészségesebb módja, ha az általános szimpátia felismerése után nem a “kimondatlanuldevanvalami” helyzeteket játsszuk, hanem egyenesen jelezzük ismerkedési szándékunkat. Lányok sokasága van belesérülve a kimondatlan ismerkedésekbe… mert ahogy váratlanul, felelősségmentesen jött, olyan gyorsan is megy el a férfiú az elemzés után. Srácok sokasága pedig abba van belesérülve, hogy (szerintem a gyakorlat és tudatosság hiánya miatt) a lányok nem óvatosan kommunikálják, ha “nem”-re jutottak, vagy nem is kommunikálják. Ezt sokáig én sem csináltam jól. Nem baj, ha az ismerkedés hamar bezárul. A lényeg, hogy tudjunk róla, egészségesen vigyük végig a folyamatokat. Ez mind az őszinteségen és kommunikáción múlik.
Mindezekben segítségünk az Isten, a Mennyei Apukánk, aki a legjobbat akarja nekünk.
Mindenkinek más a története, vannak, akik valóban kijelentés által találnak egymásra. Viszont az esetek többségében szükséges, hogy jellemben helyesen, emberségesen álljunk egymáshoz. Isten segít, vezet, tanácsol. Mindemellett tegyük hozzá a mi részünket is, és ismerkedjünk egészségesen.
Pócsi Ági
hirdetés
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás