Közel háromezer székely népviseletbe öltözött leányt és legényt regisztráltak szombaton, a csíksomlyói nyeregben megtartott Ezer Székely Leány Napján. Székelyföld legnagyobb hagyományőrző rendezvényét ünnepi szentmise nyitotta meg, számolt be róla a Székelyhon.ro oldal.
Első alkalommal még 1931-ben rendezték meg az Ezer Székely Leány Napját, amely a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozójaként indult. Az első év után pár alkalommal még megrendezték, a kommunista diktatúra éveiben viszont betiltották a rendezvényt, hogy aztán 1990-től immár folyamatosan megszervezzék. Idén így az újra indulás óta a jubileumi, 30. alkalommal gyűltek össze július első szombatján a közös ünneplésre székely ruhás leányok és legények a csíksomlyói nyeregben.
A szervezők összesítése szerint az idei Ezer Székely Leány Napján 1944 székely ruhába öltözött leány és 1001 legény regisztrált, de ennél valójában jóval többen voltak, csak sokan nem éltek a bejelentkezés lehetőségével, számolt be róla a Székelyhon.ro oldal.
Az eseményt a déli órákban ünnepi szentmisével nyitották meg a nyeregben, ami az idei év egyik újdonsága is volt, hiszen a korábbi években a csíksomlyói kegytemplomban tartották a misét.
Ezúttal azonban visszatértek a korábbi gyakorlathoz, a nyeregben pedig az idei tiszteletbeli házigazda, Csíkszentgyörgy község főesperese, Pál Vilmos Barna celebrálta a szentmisét. A települések táblái alatt a Hármashalom-oltárhoz felvonuló csoportok ezúttal nem a házigazda település által felállított székely kapun haladtak át, hanem a csíksomlyói pápalátogatás alkalmából elhelyezett kapun.
Lőrinczi Annamária, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány tagja a szentmisét követően elmondta, idén is székely ruhákat adományoztak két, a rendezvény napján világra jött újszülöttnek. A népviseleteket már a délelőtti órákban átadták egy csíkszentmártoni kislánynak és egy csíkszentkirályi kisfiúnak.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy
mindenhol a fiataloknak jut a legnagyobb szerep a társadalomban,
ennek pedig a peremvidékeken van a legnagyobb jelentősége.
„A széleken az ifjúság szerepe mindig felértékelődik, és annak a fontossága is, hogy mennyien élnek, és hogy tartják-e a hagyományokat. Ezért is kiemelt jelentőségű az a kérdés, hogy Székelyföldnek van-e ifjúsága, milyen célokat követnek, és látnak-e jövőképet itthon. Mert nekünk itt a keleti határvonalon feladatunk van, és ha nem vigyázunk arra, amit ránk hagytak szüleink, nagyszüleink, akkor nem lesz, amit átadjunk gyerekeinknek, unokáinknak” – hívta fel a figyelmet Borboly, majd az itthon maradás fontosságáról beszélt, amiért meglátása szerint mindenkinek tennie kell a fiatalok biztatása, támogatása által.
Forrás, fotó: Székelyhon.ro / Pinti Attila
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás