Nagyvilág

Kell-e nekünk a kereszténység?

Egy új kutatás szerint az európaiak többségének fontos a keresztény kultúra és hagyomány megőrzése, amiben mi magyarok is hasonlóan gondolkozunk. Ami már érdekesebb, hogy területi eloszlás szerint milyen különbségek vannak az egyes országok között.

Az Európai Unió (EU) állampolgárainak többsége szerint meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait – derül ki egy új kutatásból. A Századvég Európa 35 országában – az EU-ban, Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon – végzett kutatása szerint az uniós tagállamok állampolgárainak majdnem 60 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni Európa keresztény kultúráját és hagyományait, és csak 31 százalék szerint kellene túllépni a keresztény hagyományokon egy világibb kultúra felé.

A volt szocialista országok és a visegrádi négyek (V4) állampolgárainak kétharmada tartja fontosnak a keresztény kultúra megőrzését, viszont a nyugati alapítók és a 20. századi csatlakozók állampolgárainak csak alig több mint fele gondolja fontosnak a hagyományok megőrzését.

A magyar emberek csaknem 80 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell őrizni a keresztény alapokat és hagyományokat. Magyarország mellett Bulgária és Csehország tartja a leginkább fontosnak a keresztény hagyományok megóvását.

A fenti adatokból kitűnik, hogy az egykori szovjet blokk országaiban a vallásos meggyőződés és háttér erősebbnek mondható, mint a Nyugat-európai országokban, aminek okára még nem derült fény. Nemcsak a kereszténység, de önmagában a vallás is háttérbe szorult, ami Közép-Kelet-Európa nagyvárosaiban szintén igaznak mondható. 

Ausztriában sem túl rózsás a helyzet, minden negyedik fiatalkorú kritikusan viszonyul a valláshoz. A többség úgy véli, hogy a vallás magánügy, mindenkinek a saját dolga eldönteni, gyakorolja-e vagy sem.

Szintén megfigyelhető jelenség – amely Magyarországon is ugyanúgy jelen van – a valláshoz való kritikai hozzáállás, ami leginkább egyfajta megkérdőjelezése a hagyományos, konzervatív értékeknek. Sokak számára olyannyira magánügy lett a vallás, hogy arról nyilvánosan véleményt formálni, megemlíteni a közbeszédben már kellemetlen érzéseket vált ki, nem tarjuk helyénvalónak.

A kérdés viszont továbbra is megmarad: amellett, hogy szavak szintjén a “többségnek fontos a kereszténység megőrzése”, a valódi, hitre alapuló és identitásformáló vallásgyakorlás hanyatlása milyen hatással lesz a nemcsak Magyarország, de az egész kontinens szerepére?

 

Borítókép: CBN

 

1 Komment

  • Válasz Ez is egy nézőpont 2019. 04. 17. 18:28

    “Magyarország mellett Bulgária és Csehország tartja a leginkább fontosnak a keresztény hagyományok megóvását.”

    Csehország? Az a Csehország, ahol egy 2011-es felmérés szerint a vallásosság aránya így oszlik meg: 10.5% katolikus, 2.1% más keresztény felekezet. 0.7% más vallású, 44.7% ki nem nyilvánított, 34.5% nem vallásos?

    Amikor Magyarország Alaptörvényébe bekerült, hogy: “Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.”, akkor a – jogos – baloldali felháborodást azzal hárították, hogy oda keresztény kultúra és nem keresztény vallás van írva.

    A statisztikát és ezt az érvelést összevetve óva inteném az olvasót attól, hogy amit a cikk szerintem sugall – a keresztény kultúra és a keresztény vallás azonos -, azt valószínűleg a felmérésre válaszadók nem így gondolják. A csehek biztosan nem. Nincs okotok örvendezni.