2019.01.16.

Három igazság, amelyek megdöntik a sátán hazugságait a házasságról

A háború művészete (The Art of War) a Krisztus előtti ötödik században íródott, és a harci stratégiákkal foglalkozó egyik legmeghatározóbb műnek tartják. Sun Ce (helyesen Szun C) szerint a csatát az nyerheti meg, aki ellenőrzése alatt tartja a területet. Ha a terep nem felel meg a céljainknak és a haditervet kell átalakítani: irtsunk ki fákat, építsünk duzzasztógátakat, alakítsunk ki mesterséges magaslatokat.

Úgy tűnik, a sátán gyakorlatba ültette A háború művészetét. Mióta kizárták a mennyből és a földre száműzték, a sátán a saját terve szerint alakítja világot. Hogyan?

Ebben a kérdésben a Szentírás nyújt támpontot, János első levelében egy megdöbbentő kijelentést olvashatunk: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1 Ján, 5:19). Más szóval: a sátán megváltoztatja a földet, ennek részeként befolyásolja ahogyan a kultúránk Istenről, a szexualitásról, a házasságról, a szeretetről, a pénzről …stb. gondolkodik.

A következő észrevételek szemléltetik, hogy a sátán kultúránk alapjait átformálva hogyan igyekszik rátenni a bélyegét a házasságról folytatott párbeszédre.

hirdetés
Az első hazugság: A házassági szerződés

A házassági szerződés hazánkban is egyre divatosabb. Aki megköti ezt a szerződést, úgy gondolja, a jogi kötelezettségének tesz eleget, amikor úgy tekint a házasságra mint szerződésre, amelyben két fél megállapodik arról, hogy teljesíti az egyezség rá eső részét. Ha bármelyik fél megszegi a szerződést vagy annak egy lényeges pontját, az egyezmény semmisnek tekintendő.

De mi van, ha a tranzakció balul sül el?

Múlt nyáron átfestettük a házunkat. A festővel előre megbeszéltük a festék színét és minőségét, az előre nem látható kiadásokat, amelyeket az eső okozhat, és a határidőt. Aláírtuk a szerződést és kifizettük az első fizetési részletet. Amikor elkészült a munkával, körbesétáltuk a házat, hogy megszemléljük a végeredményt. Ekkor  vettük észre, hogy a festő a fehérnek nem azt az árnyalatát használta, amelyiket mi választottuk.

Hogyan reagáltunk? Nem fizettük ki a teljes összeget, amíg nem teljesítette a kötelességét.

Ilyennek kell lennie a házasságnak is?

Te végzed a te részed, én az enyém.

Sok pár ma ezt a jeligét követi. De mi történik, ha az egyik házastárs úgy érzi, hogy a párja nem végzi el a feladatait vagy rá sokkal több hárul?

Egy bölcs mondás szerint aki azt ígéri, hogy félúton találkozunk, általában rosszul méri fel a távolságot.

A pszichológusok szerint, amikor a kapcsolatainkba befektetett munka mennyiségét és minőségét ítéljük meg, alapvetően elfogultak vagyunk. Azaz, a saját szemszögünkből mindig úgy látjuk, hogy mi teszünk többet.

Ha úgy közelítenek a házassághoz mint egy szerződéshez, akkor a párok állandóan kiértékelőt tartanak, gyakran arra a következtetésre jutva, hogy a társuk nem teljesíti a feladatait.

Idővel elhatalmasodik a csalódottság és a felek ki akarnak lépni.

A második hazugság: a házasság nem összpontosítást követel, hanem multitaskingot

A feleséged besétál a szobába és megkérdezi, hogy kikérheti-e a véleményedet.  Lecsukod a laptopodat és lehalkítod a tévét. „Persze”- válaszolod. Miközben beszél, a figyelmed a félig megírt e-mailek és a zsebedben vibráló mobil között kószál. A sietős válasz után azt javaslod, beszéljétek meg később, majd buzgón visszatérsz a befejezetlen feladataidhoz.

Megígéred magadnak, hogy amikor újból előkerül a probléma, a teljes figyelmedet neki szenteled, így elfogadhatónak tűnik a szórakozottságod. A kutatók azonban igazolták, hogy ez nem éppen így működik. Clifford Nass, a Standford-i egyetem kommunikáció professzora az emberi figyelmet tanulmányozva kijelenti, hogy az állandó ugrálás a sokféle feladat között akadályozza a képességünket, hogy egyetlen dologra összpontosítsunk.

Nass szerint „az állandóan multitaskingolók képtelenek eltekinteni az irreleváns részletektől, nem tudják irányítani a rövid távú memóriájukat, így krónikusan szórakozottak”.

Azaz, amikor a feleségeddel/férjeddel folytatsz beszélgetést, valószínűleg képtelen leszel teljesíteni az ígéretedet.

Nass arra a következtetésre jutott, hogy multitaskingolva „egy újfajta gondolkodásmódra programozzuk át az agyunkat. Bár az elménk, jóllehet képlékeny, nem egy állandóan a helyére visszaugró gumiszalag”.

Egy további aggasztó következmény, hogy bármi ragadja is meg a figyelmüket, a rendszeresen multitaskingolók ugyanakkora jelentőséget tulajdonítanak neki. Más szóval, a figyelmüket igénylő házastárs és az olvasatlan e-mailek ugyanakkora súllyal esnek a latba. A rangsorolási képességük lassan sérül.

 A harmadik hazugság: A szerelem teljessé tud tenni minket

A nagy hátraarc (Jerry Maguire) című filmben egy sportügynök beleszeret egy egyedülálló anyába és elhatározza, hogy hívatlanul betoppan egy baráti összejövetelre. Majd az ajtót feltépve kimondja a mondatot, amelyet a reménytelen szerelmesek milliói kívülről tudnak: „Kiegészítesz engem.” Mire a válasz: „Nyert ügyed volt, amint megláttalak”.

Egy évvel A nagy hátraarc után elkészült egy másik korszakalkotó film. Így a Titanic szerencsétlen útja mellett a nagyközönség elé tárul a tizenhét éves Rose DeWitt (első osztályon utazik és egy milliomos jegyese) és Jack Dawson (földönfutó művész) valószerűtlen románca is. A hajó orrfedélzetén állva, Jack karjában Rose azt mondja: „Repülök”. Majd sebtiben szenvedélyesen egymásba szeretnek, elhálják a bimbózó szerelmüket egy autó hátsó ülésén egy raktárban, és a jövőről álmodoznak.

Rose: – „Jack, ha kiköt a hajó veled fogok leszállni.”

Jack: -„Ez őrültség.”

Rose: – „Tudom. A világon semmi értelme. De hiszem, hogy jó lesz.”

Az Edinburgh-i Heriot Watt egyetem kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy a romantikus történetek negatívan befolyásolhatják-e a szerelemről, a szexről és a házasságról alkotott elképzeléseinket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szerelmi életünk tönkremehet, ha túl sok olyan filmet nézünk, mint A nagy hátraarc vagy a Titanic, amik olyan valószerűtlen elvárásokhoz vezethetnek, amelyeket egy személy és egy kapcsolat sem tud teljesíteni.

A keresztény házasságok Isten Királyságának előőrsei

A sátán célja egy olyan kulturális tér kialakítása, amely az ő  prioritásait közvetíti. Ennek értelmében, a házasságunk arra rendeltetett, hogy megingassa a sátán fölényét, követve az Isten királyságába gyökerező értékeket. Röviden, egy izgalmas alternatívát kínálunk a világnak.

A Los Angeles-i nyomornegyed közepén található az Union Rescue Mission nevű létesítmény. A legnagyobb privát hajléktalanszálló az Egyesült Államokban ételt, menedéket, ruhát, orvosi ellátást, képzési lehetőséget és lelki iránymutatást biztosít minden belépőnek. A misszió elsődleges célja a méltóság helyreállítása.

Hogyan kapcsolódik a mentőszolgálat a házassághoz?

A sátán nyomait viselő világban házasságok visszahódíthatják az ellenség által elfoglalt terepet, így előrevetíthetnek egy másik királyságot.

A következő igazságokat kinyilvánítva visszanyerhetjük a területeinket.

Az első igazság: A házasság szövetség

A kultúránk szerződésként tekint a házasságra, de mi a kapcsolatainkat szövetségként éljük meg. Az egyik legismertebb szövetség, a Függetlenségi Nyilatkozat így zárul: „Az Isteni Gondviselés Védelmébe vetett szilárd hittel, mindnyájan kölcsönösen felajánljuk e nyilatkozat támogatására Életünket, Vagyonunkat és szent Becsületünket.”

Ennek a szövetségnek két jellemzőjére szeretném felhívni a figyelmet. Először is, a fogadalom nem válik érvénytelenné akkor sem ha a másik fél megszegi. Másodsorban, a felek azért tudják megtartani az egyezséget mert egyértelműen Isten gondviselésére és erejére támaszkodnak.

Hasonlóképpen, a házasság szövetségében a felek hűséget fogadnak egymásnak, még akkor is ha az egyik házastárs nem teljesíti az ígéretét. De legfőképp: a házastársak Istenből merítenek erőt, nem csupán egymásból. Röviden szólva, a szövetségnek tekintett házasságban a házastársak kitartanak egymás mellett és a megbocsátásuk nem az érdemeiken alapszik, hanem Krisztus állhatatos szeretetének kiáradásából fakad. (Kol, 3:13)

A második igazság: A házasság összpontosítást követel

Manapság a házastársak lázasan multitaskingolva igyekeznek minél többet megvalósítani. Eközben a napjaik egymásba folynak és kimerülté, szorongóvá, nyugtalanná válnak.

A keresztény házasságok- a szent pihenőnapot megtartva-  ellenállhatnak a kultúra sodrásának.

A házastársak, akik a Biblia elvei szerint próbálják szeretni egymást – a másik érdekét a sajátjuké elé helyezve, egymást feltétel nélkül szeretve, egymásnak osztatlan figyelmet szentelve – mélyen megértik, hogy szükségük van  a nyugalomra, amelyet Isten szeretetében, kegyelmében és gondoskodásában találhatnak meg. A zsoltáros tanácsa szerint a csendből nyerünk erőt (Zsolt, 46: 10).

A multitasking kultúrájában a keresztény házastársaknak meg kell tanulniuk elcsendesedni,  hogy egymásra összpontosíthassanak. Nass szavaival élve, újra kell programoznunk az elménket hogy a fontos dolgokra fókuszáljon. A vasárnapi pihenőnap Isten kegyelmének mély forrása, ebből merítve a megbocsátásunkkal és a figyelmünkkel tudjuk megajándékozni másokat.

A harmadik igazság: csak Isten tehet teljessé

Függetlenül a romantikus filmek ígéreteitől, a keresztények tisztában vannak azzal, hogy egy  tökéletlen házastárs vagy gyerek nem tudja megadni amire vágyunk: a tiszta, feltétlen szeretetet.

Csak Isten tökéletes szeretetében meggyökerezve tudjuk elfogadni az emberi szeretet magasságait és mélységeit.

Egyszerűen szólva: nem várhatjuk el a házastársunktól, hogy úgy szeressen, ahogyan csak Isten tud.

Miért válik a házasságunk a sátán célpontjává? Akárcsak a nyomornegyedek lakóinak alternatívát kínáló URM keresztény hajléktalanszálló, a házasság szövetsége is betekintést enged Isten királyságába.

Amikor a házasságunk visszatükrözi Isten királyságát, visszahódítunk egy keveset a területből, amelyet akkor veszítettünk el, amikor a  sátán bujtogatására fellázadtunk.

 

Forrás: Crosswalk

Fordította: Zölde Júlia

Egyéb
hirdetés