“HALLGASS A SZÍVEDRE” – Avagy egy rossz tanács

A világ azt mondja, hogy nézz magadba a válaszokért. Isten azonban az ellenkezőjét állítja.

Ha besétálsz egy háztartási boltba vagy egy ajándékboltba, hamar azzal szembesülsz, hogy körülvesznek a különböző fali díszek, poszterek, és egyéb csecsebecsék, arra biztatva téged, hogy hallgass a szívedre, maradj hű önmagadhoz, vagy ahogy Diana hercegnő mondta, „Csak azt tedd, amit a szíved diktál”. 

Úgy tűnik, hogy a “hallgass a szívedre”, vagy valami ehhez hasonló mondat a legalapvetőbb tanács, amit valakinek adunk, ha nem tudjuk, hogy mi mást mondhatnánk. Akár egy nehéz házassági válság közepette akarunk segíteni valakinek, vagy tanácsot adni barátunknak, hogy melyik egyetemre jelentkezzen, vagy melyik farmert vegye meg.

Jól hangzik, nemdebár? Reménnyel teli és felszabadító. Végtére is, ha kétségeid vannak valamivel kapcsolatban, abban biztos lehetsz, hogy a szíved megadja az útmutatást és végső soron az örömöt, amire szükséged van. A boldogság ott van, csak meg kell keresned a saját szívedben.

Ez jól hangzik, amíg fel nem fedezed a szíved igazi természetét.

hirdetés

A szív igazi természete

Amikor a Biblia az emberi szívről beszél, a személy lényének középpontjára utal, beleértve az érzelmeket, az értelmet és az akaratot. Ez nagyon sokat elárul a szív természetéről, és már a korai bibliai történetekben is azt tapasztaljuk, hogy ez valójában a világ problémáinak forrása:

„az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul.” (Teremtés 6:5)

Már a kezdetektől fogva a férfiak és a nők a szívüket követték. Sajnos az eredmény nem vigasztalás és útmutatás volt, hanem halál és pusztítás.

Isten kutat a szívekben

Az alapvető feltételezés az, hogy az emberi szív lényegében jó, és ha kutatsz benne, jóságra lelsz. Isten is kutat a szívekben, de neki egy teljesen más és sokkal szörnyűbb prognózisa van:

„Csalárdabb az emberi szív mindennél, és tele van gonoszsággal. Ki lát bele titkos rejtekeibe? Én, az Úr, aki a szíveket vizsgálom, és próbának vetem alá a veséket, hogy megfizessek kinek-kinek életmódja és tetteinek gyümölcse szerint.” (Jeremiás 17:9-10)

Jézus megmutatja nekünk, hogy végeredményben minden bűnös tettünk a szívből származik:

„Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság.” (Márk 7:21-22)

A szív, mint kiderült, nem az öröm és az igazság forrása, hanem megtévesztő, beteg és tele van bűnnel.

Azonban van reménységünk!

Ezékiel próféta által Isten azt mondja, hogy új szívet fog adni nekünk:

„Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek.” (Ezékiel 36:26)

A kereszten Jézus megfizette bűneink árát, hogy megkaphassuk ezt az új szívet, és azt ígéri, hogy ha hiszünk benne, szívünkből „élő víz folyói fakadnak.” (János 7:38)

A két szívünk

Mivel már megváltott minket az Úr, de még mindig várjuk végső üdvösségünket, a keresztényeknek két szívük van, melyek harcban állnak egymással. Már megkaptuk az új szívünket, de a régi, bűnös szívünk még nem lett teljesen eltávolítva.

A régi szívünk útmutatást és örömöt ígér, azt kiáltozva, hogy benne higgyünk és őt kövessük, azaz lázadjunk Isten ellen. De az új szívünk arra figyelmeztet bennünket, hogy Jézusban higgyünk és Őt kövessük, és Ő lesz a mi békénk, örömünk, vigaszunk és útmutatásunk.

El kell utasítanunk az egyiket, és figyelnünk kell a másikra.

Te melyikre fogsz hallgatni?

Fordította: Ward Henrietta

forrás: fervr.net

hirdetés