Tanúságtétel

Egy abortusz túlélő megrázó vallomása

Tíz éves Gianna Jessen világhírűvé vált beszéde: az abortusz túlélő nő Ausztráliában mondott fantasztikus beszédet, mondanivalója az elmúlt napok vitáját látva aligha lehetne aktuálisabb!

Élénk közéleti vita bontakozott ki szerte Európában az abortusz kapcsán, amelynek hátterében az ír népszavazás áll: mint ismert a szigetországi választásokon a szavazók kétharmada a  születendő gyermekek alkotmányos védelmének eltörlése mellett döntött annak érdekében, hogy életüket a jövőben szabadon ki lehessen oltani.

A kétségtelenül rendkívül érzékeny témakörben egy döbbenetes történetet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani, amelynek főszereplője Gianna Jessen. A most 41 éves amerikai életvédő abortusz túlélő: biológiai anyja 17 éves korában lett terhes, ezt követően döntött a magzat elvetése mellett.  Gianna 2008-ban Melbourne-ben mesélte el történetét: beszéde hamar világszenzáció lett, Magyarországon majdnem 500 ezer megtekintést számlál az előadásáról készült felvétel.“Engem örökbefogadtak. A biológiai anyám 17 éves volt, ahogy a biológiai apám is. Anyám hét és fél hónapos (!) terhesen ment el a Planned Parenthoodba, ami a világ legnagyobb abortusz-végrehajtó intézménye. Ott azt tanácsolták neki, hogy menjen el az előrehaladott terhességnél szokásos vegyszeres feltöltésre.

Ez olyan eljárás, ahol az anya méhébe sós oldatot fecskendeznek, a baba lenyeli ezt az oldatot, ami szétégeti őt kívül-belül egyaránt.

Végül ezt követően az anya megszüli a halott gyermeket 24 órán belül. Én azonban mindenki legnagyobb megrökönyödésére nem holtan, hanem élve jöttem világra, 1977 április 6-án, a Los Angeles-i Abortusz Klinikán.”

Ezt követően Gianna Jessen beszédében elementáris erejű tanúságot tett hitéről:

“Tudom, hogy a korban, amiben élünk, politikailag egyáltalán nem korrekt Jézus Krisztus nevét kimondani az efféle helyeken, behozni Őt az efféle rendezvényekre, mert az Ő neve hallatán némelyek szörnyen kellemetlenül érzik magukat. De én nem azért maradtam életben, hogy mindenki kényelméről gondoskodjam. […] Vaknak, összeégettnek, és halottnak kellene lennem: és egyik sem vagyok!

Tudják, a legnagyszerűbb elégtétel számomra az a tény, hogy az abortuszt végző orvosnak kellett aláírnia a születési anyakönyvi kivonatomat.

Az én küldetésem többek között az, hogy emberséget vigyek egy olyan vitába, amit mi csak bekategorizáltunk, és feltettünk a polcra, és azt mondtuk ez csak egy kérdés. Mi félretettük az érzelmeinket, és megkeményítjük magunkat.

Ha az abortusz csak a nők jogairól szól, akkor mi volt a helyzet az enyémmel? Nem volt akkor ott egyetlen radikális feminista sem, aki azt kiáltotta volna, hogy az én jogaim mennyire meg lettek sértve aznap, holott épp készültek kinyiffantani a nők jogainak nevében. Nekem nem lenne agysérülés okozta bénulásom, ha nem mentem volna át mindezeken. Ezért amikor hallom azt a megdöbbentő és visszataszító érvelést, hogy “el kellene vetetnünk a gyereket, mert az is lehet, hogy nyomorék lenne”,  akkor az iszony tölti el a szívemet.

Vannak dolgok, amiket Önök csak a leggyengébbeken keresztül tudnak megtanulni, és amikor kioltják az életüket, Önök lesznek azok, akik valójában veszítenek. Az Úr azután gondjukat viseli, és Önök lesznek, akik egy egy örökkévalóságig fognak szenvedni.  És micsoda totális arrogancia az az érvelés, ami oly régóta van jelen ezen a helyen, ahol élünk, hogy “az erősebbnek kell uralnia a gyengébbet”, és meghatároznia, hogy ki élhet és ki haljon meg.  Hát nem látják, hogy még a saját szívverésüket sem tudják befolyásolni? Nem veszik észre, hogy azzal  a hatalommal, amivel úgy gondolják, hogy rendelkeznek, valójában egyáltalán nem rendelkeznek?  Isten kegyelme az, ami megtartja magukat.

Még akkor is, ha utálják Őt.

Az életem legfőbb célja az, hogy Istent mosolyra fakasszam.”

 

A beszéd 16:01-ig tart, a videó végén megrázó és felkavaró képek vannak, megnézését csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk! (De a beszédet érdemes teljes hosszában megtekinteni!)

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

3 hozzászólás

  • Válasz SzeidGyörgy 2018. 06. 03. 11:08

    Idézem Bodnár Ferencet: “A hit csupán a tudatlanság eredménye, nem több! Napjaink legnagyobb tudósai mind ateisták, teszem hozzá! A régeben élő tudósok azért nem voltak azok, mert beléjük nevelték, és egyes korokban, börtönbe kerültek volna őket, így minden kutatásukat istenhez kapcsolták!” Ez kinyilatkoztatásszerű és méghozzá egy valótlan egy valótlan állítás — nem akarom azt az erős szót használni, hogy hazugság. Ismét idézet: Werner Heisenberg (fizikai Nobel-díj):

    A Truth magazinban megjelent önéletrajzi cikkében Henry Margenau (a Yale University tiszteletbeli fizikai és természetfilozófia professzora) elmeséli, hogy 1936 és 1950 között volt néhány felejthetetlen találkozása Heisenberggel. „Az első találkozásom akkor volt, amikor a II. világháború végén Amerikába látogatott. A beszélgetésünk bensőséges volt, és nagy benyomást tett rám mély vallásos meggyőződése. Igazi keresztény volt a szó minden értelmében.” (Henry Margenau: “Why I Am a Christian” in Truth, Vol. 1. 1985)

    „A természettudományok poharából az első korty ateistává tesz, de a pohár alján ott vár Isten.” (Ulrich Hildebrand: “Das Universum – Hinweis auf Gott?” in Ethos, No. 10, 1988)

    „A tudomány történetében egészen Galilei hírhedt pere óta hangoztatják, hogy a tudományos igazság összeegyeztethetetlen a világ vallásos értelmezésével. Bár meg vagyok győződve arról, hogy a tudományos igazság a maga területén legyőzhetetlen, soha nem tartottam lehetségesnek, hogy a vallásos gondolkodás tartalmát elvessem, mint az emberiség tudatának egy idejétmúlt részét, melynek mostantól búcsút kellene intenünk. Életem során ezért újból és újból arra kényszerültem, hogy a két gondolkodási terület kapcsolatáról elmélkedjek, mert soha nem kételkedtem annak valóságában, melyre mutatnak.” (Werner Heisenberg: Across the Frontiers. Harper and Row, 1974, 213)

    Einstein élete végéig hitt a szigorú okságban. Heisenberg – utolsó Einsteinnek szóló levelében, ami fennmaradt – azt írta, hogy míg az új kvantummechanikában Einstein kedves oksági elve alap nélküli, „mi azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a Jóisten ismeri a részecskék pozícióját, és ezért Ő biztosíthatja, hogy az oksági elv továbbra is érvényes legyen.” (Gerald Holton: “Werner Heisenberg and Albert Einstein” in Physics Today, Vol. 53, Issue 7. 2000)

    Heisenberget 1964-ben az ELTE díszdoktorává avatták. Egy anekdota szerint Heisenberg megállt az előadása egy kritikus pontján, és azt mondta többségében materialista tudósokból álló hallgatóságának: „Innen csak úgy tudunk továbblépni, ha feltételezzük Isten létezését.” A tudósok izegni-mozogni kezdtek, zavartan néztek egymásra, egyesek szeme könnybe is lábadt, hiszen nem egy pap, hanem a kor legnagyobb elméleti fizikusa tanította őket istenhitre.

    Kérdés Heisenberg nem napjaink tudósa? Egyébként PhD tanulmányokat folytató fiatalemebertől elvárható lenne, hogy tájékozódik, mielőtt leirja a fentieket.

    • Válasz Zuluparaszt 2018. 09. 22. 06:57

      Attól h valaki kiváló egy dologban még nem lesz automatikusan szakértő minden másban. A témakörén kívül pont annyira kompetens mint mindenki más. Persze egy tudós várhatóan több intelligenciával áll a dologhoz, de a gyerekkori neveltetés, vagy az érzelmek ugyanúgy tehetnek hívővé mint bárki mást. Tapasztalatból mondom h egy keresztény közegből nehezen állsz mindenki elé h na mostantól számomra a biblia olyan mint a 777 magyar népmese.

      Az abortuszról meg annyit, h ha nem tetszik ne csináld. Egyelőre valamennyire visszatartja a népességet aminek a csökkentése igen csak ajánlott, ha nem akarjuk h az emberiség rövid úton megpusztuljon.

  • Válasz MAROSI KATALIN 2019. 09. 09. 00:35

    Fekete Afrika népe miért van ebben a kérdésben magára hagyva? Hol vannak a volt és jelenlegi gyarmattartók? Szégyen és gyalázat.