Nem tagadhatjuk, hogy hatalmas tisztelői vagyunk F. M. Dosztojevszkijnek. Az alábbi gondolatmenet fantasztikus művéből, A Karamazov testvérekből származik.
“A világ szabadságot hirdetett – az utóbbi időben kivált -, és mit látunk ebben a szabadságban? Csakis rabságot és öngyilkosságot! Mert a világ azt mondja: “Ha vannak szükségleteid, elégítsd ki őket, mert ugyanolyan jogod van hozzá, mint a legelőkelőbb és leggazdagabb embereknek. Ne félj kielégíteni, sőt még gyarapítsd is őket” – ez a világ mostani tanítása. Éppen ebben látják a szabadságot. És mi az eredménye ennek a szükségletek növelésére irányuló jognak? A gazdagoknál az elkülönülés és a lelki öngyilkosság, a szegényeknél pedig – a gyűlölet és a gyilkosság, mert jogokat ugyan adtak nekik, de a szükségletek kielégítésének eszközeit még nem mutatták meg. Azt állítják, hogy a világ egyre inkább egyesül, testvéri közösséggé tömörül azáltal, hogy csökkenti a távolságokat, és a levegőn át közvetíti a gondolatokat. Ó, jaj, ne higgyetek az emberek ilyenfajta egyesülésében. Ha a szabadságot az igények növelése és mielőbbi kielégítése gyanánt fogják fel, eltorzítják tulajdon természetüket, mert sok értelmetlen és ostoba vágyat, szokást és képtelennél képtelenebb ábrándot fejlesztenek ki magukban.”
hirdetés
hirdetés
