Miért hagyják el a hitüket a fiatalok?

Miért hagyják el hitüket a fiatalok, és mit tehetnek ez ellen a szülők? Egy friss jelentés szerint sok fiatal katolikus hagyja el hitét, gyakran már tíz éves kora előtt, és az okokat nem az „unalmas misékben” kell keresni.

„Ha egy kicsit mélyebben utánanézünk, kiderül, hogy akik nem más vallás javára hagyják el a katolikus hitet (ateista vagy agnosztikus irányzat), olyan tudományos alapú érvekkel állnak elő, melyekkel evidens módon keresik a tudományos bizonyítékokat Isten létezésére – mondta el Dr. Mark Gray, a Georgetown University tudományos főmunkatársa. Véleménye szerint ez a jelenség hasonló egy hitbéli válsághoz, amely különösen a jelenkor fiatal generációjánál figyelhető meg, korábban nem volt jellemző.

Gray legutóbbi publicisztikájában közölt két tanulmányt, amelyek közül az egyik a katolikus neveltetésben részesültekkel foglalkozott a 15 és 25 évesek körében, akik később elhagyták hitüket. A másik a 18 év fölöttiekre irányult, akik önmagukat katolikusnak vallották (megtartották a hitüket).

A kutatás során nagy arányban kaptak olyan válaszokat, hogy a hit nem összeegyeztethető azzal, amit a diákok az iskolában tanulnak, legyen az középiskola vagy felsőoktatási intézmény. Az Egyház és a tudomány közötti érzékelhető küzdelemben egyelőre az előbbi áll vesztésre, ezáltal pedig fiatalokat, tehát, a jövő nemzedékét veszíti el.

Az interjúk során tipikus jelenség volt, hogy sokan 13 évesen hagyták el az Egyházat. A kutatásban részt vettek közel kétharmada (63%) 10 és 17 éves kora között vesztette el a hitét, és a megkérdezettek közel egynegyed része már 10 éves kora előtt. Csak 13% válaszolt úgy, hogy még valaha hajlandóak lennének visszatérni a Katolikus Egyházba. Ők, hacsak nem történik valamilyen jelentős változás az életükben, talán sosem térnek már vissza.

A válaszadók körében ötből egy ember mondta azt, hogy egészen egyszerűen megszűntek hinni Istenben vagy magában a vallásban. „Az ő esetükben ez egyértelműen annak a jele, hogy szükségük van valamiféle kézzelfogható bizonyítékra, amiről mellette ráadásul tanulnak is.

Nagyon trendi manapság az a gondolkodás vagy felfogás a populáris kultúrában, ami szerint az ateizmus valami okos dolog, mellette a hit pedig egy tündérmesével ér fel.” – tette hozzá Gray.

„Emellett azt gondolom, hogy az Egyháznak ezt a kérdést, mint a közgondolkodásban egyre inkább terjedő nézetet, kezelni kell valahogyan és oly módon összekapcsolni a történelmét a tudománnyal, hogy az érthető legyen az emberek számára és rátaláljanak a hit és a tudomány valós és összeegyeztethető kapcsolatára.

A terjedő megosztottságnak az egyik oka lehet az oktatás és a hit különválasztása, ahol a fiatalok elmennek vasárnap misére, istentiszteletre, de a hét nagyobb részében arról tanulnak, hogy mennyire ostoba és irreleváns dolog a hit. Azonban ha a vallásos és a tudományos nevelés egy helyen történik, olyan tanárokkal, akik tisztában vannak vele, hogy a “nagy robbanás” és az evolúció elmélete nem zárják ki az Egyház által tanított dolgokat, és ezek a tanárok történetesen még vallásos meggyőződéssel is rendelkeznek, végeredményben lehetséges lesz a fiatalok számára a megértés.

A felmenő generációk körében a tudomány és a hitoktatás egyaránt szerepelt a tantervekben, így mindkettőben volt lehetőségük elmélyedni és megérteni a kettő egymáshoz fűződő kapcsolatát. Ez pedig rávilágít a hitoktatás egyértelmű hiányára. Fr. Matthew Schneider szakértő szerint a fiatalok számára a hitet és a tudományt megfelelően kell prezentálni, hogy harmóniában legyenek egymással. Elmondása szerint a kihívást az jelenti, hogy megmutassuk a hit és a tudomány kapcsolatát a filozófián és a teológián keresztül megvilágítva. Míg a tudomány „kézzel fogható kérdésekkel” foglalkozik, addig a világnak szüksége van valami nem fizikai meglétére, ami az előbbi eredeteként szolgál, mert így érthetjük meg és jöhetünk rá Isten valódiságára és jelenvalóságára.

„A keresztény hit volt az, amely a tudomány bölcsőjeként szolgált és a kettő között nincs ellentmondás, éppen ellenkezőleg, de mindkettőt a saját maga területén belül kell értelmeznünk.” – tette hozzá. De hogyan járulhatnak hozzá a szülők, hogy gyermekeik megmaradjanak a hitben? Christian Smith, a University of Notre Dame professzora, kutatásában összefoglalta három faktor kombinációját, amely 80%-ban visszatart attól, hogy a fiatal katolikusok hátat fordítsanak Istennek.

Ha van egy rutinszerű heti tevékenység, például a katekézis, Biblia óra, vagy közösségi alkalom; vagy ha a helyi plébánián van egy felnőtt (nem a szüleik), akivel meg tudják beszélni, vitatni a hit kérdéseit; és ha olyan mély, spirituális élményekben részesülnek, amelyeken keresztül bizonyítékot nyernek Isten létezésére, sokkal nagyobb eséllyel maradnak meg a hitükben – mondta el Fr. Schneider.

Másrészről a szülőknek sokkal inkább tisztában kell lenniük a gyermekeik hitével – tette hozzá Dr. Gray, ugyanis sokan nem is tudnak róla, hogy csemetéik nem is vallják magukat katolikusnak.

Az Egyház rendkívül nyitott a tudomány irányában, ennek egyik jele, hogy a magát nem hívőnek tartó Stephen Hawking fizikus is kapcsolatban áll a Pápai Tudományos Akadémiával. Nincs tehát konfliktus a tudomány és a hit között – tette hozzá Gray. Az Egyház fokozatosan igyekszik alátámasztani a hitet és Isten létezését már az V. század óta, ezt bizonyítja Szent Ágoston püspök munkássága is.

„Az Egyháznak még van esélye arra, hogy többeket megtartson a fiatal katolikus generáció tagjaiból, ha többet tesz annak érdekében, hogy kijavítsa az Egyházzal kapcsolatos történelmi mítoszokat a tudományt illetően és támogassa a tudományos kutatást, amely eredetileg a katolikus egyetemek „terméke” volt évszázadokkal ez előtt.

Forrás: catholicnewsagency.com

hirdetés