2016. 07. 26.

Jacques Hamel atya: „Egy jó pap… aki az utolsó pillanatig szolgált”

Paptársai és hívei tisztelettel emlékeznek a 86 éves áldozatra, akit a mai napon gyilkoltak meg normandiai templomában a reggeli mise alatt.

“Szerény, elszánt, a hívek számára mindig elérhető” – így jellemzik a 86 éves, már lassan 10 éve nyugdíjas Jacques Hamel atyát, akit ma reggel gyilkoltak meg Franciaországban, miközben a reggeli misét celebrálta.

A helyi média tudosítása szerint idős kora ellenére rendszeresen misézett segítőként a Rouen melletti St Étienne-du-Rouvray templomban és néha a közeli Elbeufben is, mikor az ottani plébános, Auguste Moanda-Phuati atya éppen el volt foglalva.

Az atya torkát két felfegyverzett férfi vágta el, miután öt embert – Hamelt, két apácát és két hívet – túszul ejtettek a templomban. A támadókat később a helyi rendőrség lőtte le. Három túszt sértetlenül kiszabadítottak, az ötödiket azonban életveszélyes sérülésekkel kellett kórházba szállítani.

Jacques Hamel atya Seine-Maritime-megyében született 1930-ban, 28 éves kotrában, 1958-ban szentelték pappá. Életének nagy részét Észak-nyugat-Franciaországban töltötte, több, mint 30 évet szolgált St-Étienneben. Felszentelésének 50. évfordulóját 2008-ban ünnepelte.

Miután 75 évesen hivatalosan visszavonult, szívesen maradt ott a plébánián kisegítő lelkészként – közölte a roueni érsekség. A helyi polgármester, Hervé Morin szerint „Ez az ember egy jó ember volt.”

A hívek megrökönyödve fogadták a halálhírt. „A családom 35 éve lakik itt, mindig is ismertük őt” – mondta egy közeli szépségszalon menedzsere.

„Hamel nagyon diszkrét volt” – emlékszik vissza egy hölgy, aki annak idején, fiatal lányként hozzá járt hittanórákra – „Nem szerette önmagát a középpontba helyezni. A helyi közösség igen nagyra becsülte őt.”

Egy másik szomszéd a L’Express magazinnak így nyilatkozott: „Ő egy olyan ember volt, aki az utolsó pillanatig tette a dolgát. Öreg volt, de mindig mindenki számára elérhető. Jó pap volt. Sok éve élt itt a plébánián, sok híve nagyon jó kapcsolatban állt vele.”

A Libérationnak Moanda-Phuati atya beszélt a sokkról, amit átélt: „Sosem gondoltam volna, hogy bármi ehhez hasonló valaha megtöténhet. Soha nem fenyegettek meg bennünket.” A Vatikán „barbár gyilkolásról” és „rettenetes erőszakról” ír, melyet ráadásul „egy templomban, egy szent helyen követtek el, ahol Isten szeretete van jelen.”

Dominique Lebrun, Rouen érseke, aki épp krakkói Ifjúsági Találkozón vesz részt, nyilatkozatában elmondta, hogy kedden este visszatér Franciaországba a plébániájára.

„A katolikus egyháznak nincs más fegyvere az imádságon és az emberek iránti együttérzésen kívül,” – mondta az érsek – „fiatalok százait hagyom most itt, ők az emberiség jövője. Arra kérem őket, hogy ne adják fel még ilyen szörnyűséges erőszakkal találkozva sem, és hogy legyenek ők a szeretet civilizációjának apostolai.”

(Forrás: The Guardian, fordította: Herényi Márk Barnabás)

Hírek
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Lévainé Somogyváry Katalin 2016. 07. 27. 07:59

    Nekünk nem harcolnunk kell, hanem még többet imádkoznunk! Ez a mi “fegyverünk”!