"Megújulásra van szükség" - Ferenc pápa ostorozó hangnemben szólalt fel – 777
Hírek

“Megújulásra van szükség” – Ferenc pápa ostorozó hangnemben szólalt fel

Az egyház átalakításához nem új emberekre, hanem lelkiekben megújult szellemiségre van szükség – mondta a Vatikánban elindított reformokról Ferenc pápa a római kúria tagjaihoz intézett, ostorozó hangnemben megfogalmazott karácsonyi beszédében.

A katolikus egyházfő a karácsonyi ünnepek alkalmából minden évben találkozik a római kúrián, vagyis a szentszéki államtitkárságon, vatikáni hivatalokban, kongregációkban, pápai tanácsokban dolgozó egyháziakkal és világi személyekkel, és beszéd keretében összegzi az eltelt esztendőben végzett munkát.

Ferenc pápa idei témaként a 2013-as pápává választása óta a Vatikánban zajló reformfolyamat alakulását választotta, amely köztudottan ellenállásba is ütközik az egyház tagjai részéről. Az olasz sajtóban novemberben több cikk is bírálta Ferenc pápa reformtörekvéseit világiak és bíborosok tollából is. A katolikus egyházfő a kúriához intézett, szokatlanul hosszú beszéde elején kijelentette, Jézus születésének ünnepe a világi, hatalmi, uralkodási logika ellentéte.

A reformokról szólva Ferenc pápa hangsúlyozta, ezek célja az, hogy az egyház hatékonyabban tudja szolgálni kora emberét, minél közelebb kerülve a szegényekhez és a társadalomból “kiselejtezettekhez”, másrészt hatékonyabban segítse az egyházfőt is munkája végzésében.

Mivel a kúria nem merev, mozdulatlan szerkezet, a reformok mindenekelőtt az egyház életerejét jelzik, céljuk nem az, hogy szebbé tegyék a kúriát, “nem ráncfelvarrás, kozmetikázás vagy smink a kúria öreg testén, nem plasztikai műtét a ráncok eltávolítására, kedves fivéreim, az egyházban nem a ráncoktól kell tartani, hanem a (szégyen)foltoktól!” – mondta Ferenc pápa.

Hozzátette, az egyházi reformok csak akkor lesznek sikeresek ha nem új, hanem megújult emberekkel hajtják végre: nem elegendő leváltani a személyzetet, a kúria tagjainak “lelki, emberi, szakmai” megújulásra van szüksége. Ferenc pápa “normálisnak, sőt egészségesnek” nevezte a reformokat kísérő ellenállást. Az egyházfő azonban különbséget tett a nyíltan megmutatkozó, nem elhallgatott ellenvélemény, amelyet a jó szándék és az őszinte párbeszéd vezérel, illetve a rejtett ellenállás között, amelyet a pápa megfogalmazása szerint a félelem, a “megkövült szív”, a tartalom nélküli simulás sugall.

Ferenc pápa

Kijelentette, az utóbbi csoportba azok tartoznak, akik szavakban készen állnak a változásra, miközben valójában azt akarják, hogy minden változatlan maradjon. Ferenc pápa a “torz elmék” rosszindulatú ellenállásáról is szólt, arról, amikor – mint fogalmazott – a bárány bőrében ördögi szándék bújik meg.

A pápa azonban úgy vélte, a reformok és az egyház is halott lenne reakciók nélkül. Szerinte a helyes ellenállásra – de még a kevésbé jóra is – szükség van, az ellentétes álláspontokat meg kell hallgatni, be kell fogadni, bátorítani kell azokat, hiszen annak a jelei, hogy “az egyház teste él”.

Ferenc pápa a reformok irányelveiként 12 kritériumot sorolt fel: individualitás (személyes megtérés), lelkipásztori szellem, missziós lelkület, racionalitás, működőképesség, korszerűség (felzárkózás az új korszak követelményeihez), józanság (megtakarítás, összevonások), a szubszidiaritás (kompetenciák elosztása), a szinodalitás (találkozás a pápával és egymással), a katolicitás (több világi hívő jelenléte a hivatalokban, a nők és a világiak integrálása kulcspozíciókba, a multikulturalitás tiszteletben tartása), a professzionalitás, valamint a fokozatosság elve a reformfolyamatban.

Felsorolta a 2013 áprilisától, vagyis a pápává választását követő hónaptól hozott rendelkezéseket is, amelyek lépésről lépésre átalakították a Vatikán pénzügyi, adminisztrációs és működési rendszerét. A legelső az úgynevezett C8-csoport megalkotása volt, kezdetben nyolc, majd kilenc bíborossal, akik az utóbbi több mint három évben a reformokat dolgozták ki.

A Vatikán reformját a Ferenc pápat megválasztó konklávé előtti, 2013 márciusában tartott bíborosi tanácskozásokon sürgették a testület tagjai. A reformok lezárásakor a pápa ezeket összefoglaló dokumentumot bocsát ki, amely az 1988-as kúriareformot tartalmazó Jó Pásztor (Pastor Bonus) apostoli konstitúciót helyettesítheti.

(MTI/Sárközy Júlia)

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá