Yemisi Ogunleye, a német színekben versenyző súlylökő aranyat érő dobása mellett hitét is megmutatta a versenyen, amikor a dobások között felemelt kézzel imádkozott vagy éppen énekelt. A döntő utáni sajtótájékoztatón is énekével dicsérte az Urat.
Felemelő videót tettek közzé a napokban az Instagramon: a párizsi olimpián több sportoló együtt dicsőített és emelte fel Jézus nevét. Érdemes megnézni – és beállni nekünk is a hálaadásba!
Egyre több alapítvány/egyesület látja a lehetőséget abban, hogy a műanyag palackok visszaváltásának összegét támogatásként fel lehessen ajánlani a munkájuk támogatása érdekében. Hozzájuk hasonlóan mi is ezt tettük.
Bár ugyanabban az Istenben hiszünk, az alkoholról sokan sokféleképpen gondolkodunk. Van, aki teljesen elzárkózik az ivástól, és még szilveszterkor sem koccint pezsgővel. Van, akinél lecsúszik egy-két pohár sör, amikor a barátaival találkozik. És olyan is akad a keresztények között, aki nagyon gyakran fogyaszt alkoholt – és ezt vagy szégyelli, vagy a közösségi médiában is büszkén megmutatja az őt követő ismerőseinek. Melyik lenne vajon a helyes hozzáállás? Egy személyes blog, személyes tapasztalatokkal.
A zene és a koncertek sokak számára a mindennapi gondok előli „menekülés”, az öröm és a közösségi élmény megélésének helyszíneit jelentik, köztük számomra is. A tegnapi hír, hogy terrorveszély miatt le kellett mondani Taylor Swift bécsi koncertjeit, megdöbbentette a rajongókat és az egész világot.
Sokan megkérdőjeleznék azt a gondolatot, hogy egy rákban elhunyt édesanyát, aki maga után hagyja férjét és négy gyermekét, áldottnak neveznek. Jessica mégis úgy vélte, hogy őt “megáldotta a rák” – miután halálos betegséget diagnosztizáltak nála, elindított egy Instagram-oldalt Blessed by cancer névvel, melyen keresztül megörökítette a rákkal folytatott küzdelmét, valamint folyamatos, Istenbe vetett bizalmát és hitét. Nemrég Jessica férje, Lamar beszélt arról, hogy megtérésük hogyan készítette fel őket arra, hogy Istennel az oldalukon nézzenek szembe a rákkal, hogyan döntött Jessica a rák kezelése és a méhében növekedő gyermeke védelme között, és hogyan tudták megőrizni a békét a szenvedések közepette is.
Hogyan adakozzak és mennyit az egyháznak? Figyelik, hogy mennyit dobok be a perselybe? Mi számít elégnek, és mi kevés? Mi van, ha nincs nálam készpénz? – sokunkban felmerülhetnek ehhez hasonló kérdések. Bedekovics Péter, a Budai Református Egyházközség lelkésze beszélt izgalmas interjút adott a Református.hu-nak a perselypénz bibliai hátteréről, az adakozási szokásokról, a gyülekezetek gazdálkodásáról és az újabb fizetési lehetőségekről, mint például a bankkártyás perselypénz. Szemlénkben néhány kérdést és választ emeltünk ki.
„Soha nincs távol” – vágnák rá sokan a címben szereplő mondatra. És milyen igazuk van! Ha átadtuk az életünket Istennek, Ő mindig, minden napunk minden perében közel van. Csakhogy sokszor nem érezzük ezt a közelséget, ezer és egy okból. Vigasztalást jelent, ha ilyenkor szavakba öntjük az ebből fakadó szomorúságot – talán közben a remény is megjelenik! Így történt bennem a vers megírásakor is.