Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke nagycsütörtök alkalmából a 777 olvasóihoz írt elmélkedésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Jézus utolsó vacsorájának eseményei – az Eucharisztia alapítása és a lábmosás gesztusa – nemcsak szimbolikus cselekedetek, hanem mély üzenetet hordoznak. Gondolatai segítenek elmélyíteni a nagyheti szertartások megértését és megélését.
Dr. Sáry Pál, a Miskolci Egyetem jogi karán tanító professzor a történelem leghíresebb peréről tartott előadást. Megvilágította a Jézus-per hátterében feszülő drámai konfliktust és az evangéliumok által leírt események mögött álló mélyebb összefüggéseket. Milyen elképzelések és célok mozgathatták a szereplőket? Milyen szabályok alapján, milyen jogi keretek között folyt az eljárás? Ezekről is beszélt a professzor a Zarándok YouTube-csatornáján közzétett előadásában.
Jézus pere nagycsütörtökön a szenvedéstörténet nyitánya: az Igazságot elítélik, és megkezdődik a megváltás útja. A per eseményei ma is döntésre hívnak: mellé állunk, vagy elutasítjuk Őt?
Tanári pályáról indult, ma már mentálhigiénés szakemberként dolgozik Semsey Gábor, aki szerint az iskolai mentálhigiéné elengedhetetlen lenne. Milyen kihívásokkal küzdenek ma a fiatalok? Milyen szerepe lehet a hitnek a mentális állapotunkban? Mekkora felelőssége van a szülőknek és mekkora az iskolának a szexuális nevelés terén? Mi változhat akkor, ha nem lesz több Pride Magyarországon? Ezekről is beszélgettünk az interjú során.
Egy friss felmérés szerint a Bibliaolvasás gyakorisága növekszik – különösen a fiatal felnőttek körében, akik egészen a közelmúltig az a generáció voltak, akik a legkevésbé valószínű, hogy egyáltalán kinyitják a Bibliát.
Nagyböjt vége felé járva, és a keresztút stációiról mindig más szempontok szerint elmélkedve, újra és újra elcsodálkozom azon, hogy az egyes stációk mennyire megfelelnek az emberi élet megpróbáltatásainak. Hiszen az életben is előfordulnak olyan időszakok, amikor úgy érezzük, mintha magunk is a keresztutat járnánk.
A nagyhét kezdetével elérkezett a böjti időszak vége, amikor sokan számot vetnek saját lemondásaikkal és hibáikkal. A böjt nem csupán a test megtartóztatásáról szól, hanem a bűnökről való lemondásról és a lelki megújulásról is. Jézus példáját követve, fontos, hogy bűneinket beismerjük, és ne csüggedjünk el, ha néha megbotlunk. A böjt egy lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és egyre jobban megéljük az Ő szeretetét. A nagyhét alkalmat ad, hogy elcsendesedve, hittel és alázattal készülhessünk húsvét szent ünnepére.
Fabók Mancsi Bábszínháza a Zsámbéki Öregtemplom romjai között mutatta be a Mennyei szép rózsa… című szakrális bábjátékát, amely Szűz Mária történetét mutatja be a fogantatástól a mennybevételig. Az előadás alapját ferences iskoladrámák, népi imádságok és Mária-legenda gyűjtemények adják, egyedi látványvilágban és zenei kísérettel. A játék évről évre Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én kerül bemutatásra a templom falai között, zarándoklatszerű eseménnyé válva. A misztériumjáték egyszerre szent és profán, fájdalmas és humoros, mélyen kapcsolódva a magyar néplélek Mária-tiszteletéhez. Az idei év különlegessége, hogy a Nemzeti Színház nagyheti programjában is helyet kapott az előadás. Az előadással kapcsolatban megkerestük Fabók Mariann, Blattner Géza-díjas bábművésznőt, hogy meséljen a szakrális bábjátékukról.
Joób Dóra, tizenegy gyermekes édesanya a Facebookon írt bejegyzést arról a jelenségről, hogy mostanában egyre több poszt szól arról: „az anyák végre őszintén vállalhatják, ha megbánták, hogy gyereket vállaltak”. Elgondolkodtató sorok egy egészen másik szemszögből.