Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el a vatikáni Casa Santa Marta-ban lévő rezidenciáján.
„Lehetőségünk van életünk minden napját a feltámadás, az örök élet felől megközelíteni” – mondta Varga László kaposvári megyéspüspök a 777-nek adott interjúban. Mesélt róla, hogyan vált élete részévé a mindennapos szentségimádás, miért hívta el az egyház tagjait böjtre és imára az áldozatok gyógyulásáért, és mit jelent a szellemi harc, amelynek mindannyian részesei vagyunk. A húsvét üzenetéről szólva hangsúlyozta: a feltámadás nemcsak jövőbeli ígéret, hanem jelenlévő valóság, amely új nézőpontot adhat mindennapjainknak.
Igazán felemelő beszélgetés volt, amelyet mindenkinek ajánlunk, aki szeretne közelebb kerülni a húsvét igazi mélységéhez!
Nagyszombat, a csöndesség és a szent várakozás napja, amikor már megtörtént a keresztrefeszítés, kínhalált szenvedett és kilehelte lelkét az Isten Fia, majd a tömeg mellét verve szétszéledt.Ezután pedig Jézus testét -titokban- elkérik és sírba helyezik. De mi merre és kivel tartunk nagypéntek tragédiája után?
Vallásos családból származom, mindig mentünk a szüleimmel szentmisére, részesültem a szentségekben, közösségbe jártam/járok. Mégis a böjtöm valahogyan mindig üres volt, tartottam a kötelezőket, húsmentesség és hasonlók. Idén ez teljesen megváltozott. De mégis mitől lett több ez az idei nagyböjti időszak?
Nagyszombat csendje nem csupán a gyász, hanem a remény csöndje is. Ferenc pápa és Rónaszéki János atya gondolatai arra hívnak bennünket, hogy ne meneküljünk tovább a belső csönd elől, hanem találkozzunk önmagunkkal, és ezen keresztül Istennel. A Szent Háromnap középső, legcsendesebb napja mélységes üzenetet hordoz: a sír csendje nem az üresség, hanem az újjászületés előtti pillanat nyugalma.
INRI, Iesus Nazarenus Rex Iodeorum, vagyis A Názáreti Jézus, a Zsidók Királya. Ez volt Pilátus revansa, válasza a nép ámokfutására. Reményik Sándor református lelkészként, az Ige forgatójaként szemléletes képet ad Pilátus lelkéről, meghasonlottságáról.
Mit jelent ma keresztényként élni egy olyan világban, amely gyakran a kényelmet és a sikert állítja középpontba? Rónaszéki János atya nagypénteki elmélkedése arra hív, hogy ne csak szemlélői legyünk a kereszt titkának, hanem vállalói is – úgy, ahogyan Krisztus tette. Ferenc pápa gondolataival összhangban mutat rá: a kereszt nem csupán szenvedés, hanem az isteni szeretet legmélyebb kinyilatkoztatása, amely megtisztít, átformál és új életre hív.
Egy gyönyörű vers, amely magában foglalja a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak utolsó éjszakáját, magányát és elhagyatottságát, így bemutatva, hogy mindegy, hogy a 20. vagy 21. században élünk, Jézushoz mindig tudunk kapcsolódni.
Rónaszéki János atya nagycsütörtöktől húsvétvasárnapig ajándékozza meg a 777 olvasóit gondolataival – amelyekhez az inspirációt többek között Ferenc pápa tanításai adják. Első írásából kiderül számunkra, hogy hit útja nem a tökéletesek kiváltsága, hanem az elesetteké, akik újra és újra képesek felállni. A nagycsütörtök drámája nemcsak az apostolok gyengeségét tárja fel, hanem mindannyiunk belső küzdelmét: a csalódások, árulások és szégyenek mélységéből hogyan találunk vissza Isten szeretetébe. A választás mindig előttünk áll – Júdás kétségbeesett útja vagy Péter bűnbánattal teli felemelkedése. Ez a húsvéti történet mélyebb, mint a fájdalom: a gyengeség szent helyévé válhat, ha hagyjuk, hogy Isten ott érintsen meg minket, ahol leginkább szégyelljük magunkat.
Nem mindig könnyű teljes szívvel megérkezni a szent három napba, miközben az életünk rohanással, kérdésekkel, elintézendő problémákkal teli. Mégis tudunk hangolódni tudatosan az ünnepre, és végiggondolni, mit tett értünk Krisztus. Ehhez nyújt segítséget az Agapé legújabb adása is, amelyből 7 lélekemelő gondolatot gyűjtöttünk nektek 4 különböző felekezet püspökétől.