„A Tanya hatvanadik évfordulójára jöttünk össze ünnepelni, emlékezni és hálát adni az alapítóknak, akik létrehoztak mindent, amit ma élvezünk és értékelünk. Ma is szükségünk van egy helyre ahol összejöhetünk, ahol ápolhatjuk nemzeti hovatartozásunkat, hagyományainkat és szokásainkat. Szükségünk van egy helyre, ami igazán a mienk, ami pótolja az óhazát, és ami minden hozzánk jóindulattal közeledő honfitársunkat szívesen befogad. Ma is hiszünk azokban az elvekben, amelyre ez a szerveztet épült, és amihez továbbra is ragaszkodunk kell, hogy fennmaradjunk. A tagságnak azt kell nézni, mit tud adni a Magyar Tanyának, nem pedig azt, hogy lehet ezt a helyet kihasználni.” Így kezdődik Lengyel László beszéde, amely a hatvanadik évfordulót ünneplő eseményen hangzott el a Magyar Tanyán. Beszélgetés Lengyel Lászlóval, feleségével Marikával és lányukkal Emíilával.
Interjú
Keresztes Béla és Erzsébet annak idején tíz év alatt jutott ki Erdélyből Amerikába. Útközben első két gyermeküknek még kettő, Amerikában pedig további négy testvére született. Szülei szabadságvágyát, életigenlését, kitartását, mély hitét örökölte a hatodik gyermekükként született Ferenc is, mindenkinek csak Feri. Több szakmát kitanulva rengeteg állásban dolgozott, s közben 50 évig orgonált a passaic-i Szent István templomban (New Jersey állam), ahol évtizedeken át volt a világi tanács tagja és többször elnöke is.
Dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt idén augusztus 20-án a passaic-i (New Jersey állam, USA) Szent István magyar katolikus templom ünnepi szentmiséjének és búcsújának díszvendége, ahol 26 magyar gyermek előáldozott, illetve bérmálkozott, ami egy diaszpóra-közösség életében nagyon nagy szó. Püspök urat nemcsak diaszpórabeli élményeiről, hanem a Magyar Katolikus Egyház helyzetéről is kérdeztük.
Forrai Tamás atya Budapesten született és nőtt fel, tanári pályára készült, és eddig három helyen szolgált: volt miskolci gimnáziumigazgató, budapesti tartományfőnök és hat éve torontói plébános. Magyarországon lett cserkész, állandó résztvevője a fillmore-i vezetőképző táboroknak is. Beszélgetés a kanadai magyarság és az ottani jezsuiták helyzetéről, saját szolgálata kihívásairól és lehetőségeiről.
Kovács György – vagy ahogyan mindenki ismeri Gyuri -,a legfontosabb külföldi magyar cserkésztáboroknak helyet adó, New York állam észak-nyugati részén, Fillmore-ban található Sík Sándor Cserkészpark igazgatója és a clevelandi 22. sz. Bessenyei György cserkészcsapat parancsnoka. Gyerekkori, életre szóló barátság köti össze a felnőttcserkészekkel, akik fizikai munkájukkal és anyagilag is támogatják a parkot, segítik a clevelandi gyerekcsapatokat és a Cserkésznapot. Beszélgetés disszidálásról, az amerikai kalandról, egy új élet felépítéséről – és a nagy szerelemről, a cserkészetről.
Amikor rátaláltam az Esti beszélgetéseink oldalra Instagramon, nagyon megfogott az a sok felemelő és igei üzenet, amely egy-egy posztban szerepelt. Nem sokkal később a 777 imaesten összefutottam az oldal szerzőjével, Hoskóné Dudás Ágnessel, akkor derült ki számomra, hogy katolikus, ráadásul olvassa a tartalmainkat. Ezután készült el az interjú, amelyben mesélt az Istennel való találkozásáról és élményeiről, a tanári pályájáról, a közösségi oldalak előnyeiről és hátrányairól, illetve arról is, hogyan lehet a rohanó hétköznapokban imádkozni.
Idén rendezik meg először a Protestáns Sokadalmat a budai Várban, augusztus 19-én. Szávay László, az esemény szervezője, aki egyúttal a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezető-helyettese, a 777-nek elmondta: „Fontos, hogy mindazt a szépet, hasznosat és felemelőt, amit a nemzetünk életéhez hozzáadott a református és az evangélikus egyház – a rendezvény két szervezője – meg tudjuk mutatni másoknak is”. A Kaláka együttestől kezdve a gyerekprogramokon és a gasztroudvaron át az orgonamaratonig számos izgalmas programmal készülnek, a részvétel pedig teljesen ingyenes.
Bóna Richárd utolsó éves szeminarista volt Pozsonyban, amikor távoli rokona, Roskó László atya, a clevelandi Szent Margit templom utolsó plébánosa elhívta Amerikába, hogy legyen a magyar közösség papja. Amikor azonban a szemináriumot befejezte, környékbeli amerikai templomokba, majd nyolc év szolgálat után Washingtonba küldték továbbtanulni. Bóna atya útja hosszú kitérővel, de végül mégiscsak a magyar közösséghez vezetett (vissza), hiszen három éve a clevelandi Szent Imre és a Szent Erzsébet magyar katolikus templomok plébánosa. Beszélgetés egy felvidéki magyar hivatásáról, amerikai kalandjairól, a clevelandi magyar közösség helyzetéről – és a latin nyelvű mise népszerűségésről.
Antal-Ferencz Ildikó már tavaly nyáron, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) éves vezetőképző (VK) táborában, Fillmore-ban (ami New York állam északi részén található) találkozott Katával, aki meggyőzte arról, hogy jövőre (vagyis idén) küldje el 10 éves kislányát a szövetség Magyar Iskolatáborába. Bár azóta kiderült, hogy a tábor elsősorban olyan Amerikában született magyar gyerekeknek szól, akik közelében nincs hétvégi magyar iskola. Ildikó kislánya nem tartozik ebbe a körbe, de a meghívást annyira komolyan vette, hogy nem lehetett lebeszélni róla. Édesanyja sajtómunkásként meglátogatta a tábort egy napra, hogy elbeszélgessen Katával, a tábor igazgatójával. Antal-Ferencz Ildikó helyszíni interjúja.
Schaffler Orsolya személyes érintettség miatt kezdett el foglalkozni a cikluskövetéssel, így bukkant rá a későbbiekben a NaPro technológiára is, amelynek célja, hogy a cikluskövetési táblázatból kinyert információk alapján egészségügyileg rendbe tegye a pár tagjait, így természetes módon foganhasson meg az új élet. Milyen okok állhatnak a meddőség hátterében és milyen jótékony hatásai lehetnek a cikluskövetésnek? Hatásosabb-e a Katolikus Egyház által támogatott NaPro Technológia a lombik programnál? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Orsival.