Az egyik keresztény tábor végeztével, még egy-egy dicsőítő dalt dúdolgatva ültem a vonaton hazafelé utazva. Persze nem az alvás volt a hét fő témája, úgyhogy nem kellett sok ahhoz, hogy álomba szenderüljek, amint kirobogtunk a Keletiből. Az izgisebb rész körülbelül félúton lehetett, amikor felszállt egy kicsit ütöttebb-kopottabb ruhás, de azért szegénynek még egyáltalán nem mondható férfi.
