Két nappal ezelőtt az M2 Petőfi TV-be hívtak minket Esztivel, a menyasszonyommal, hogy beszéljünk arról, hogy vajon a keresztény családoknak könnyebb-e az élete; hogy különbözik-e a keresztények párválasztása az átlagostól, és tartósabbak-e a keresztény házasságok. Végül a hat perces interjúba nem sok minden fért bele, de a fenti kérdések érdekesek!
A legnagyobb YouTube-nézettségű dicsőítés a Hillsong I Surrender (Átadom magam) című dala, amelyet már több, mint 100 milliószor(!) néztek meg. Olyan szívesen ott lettünk volna személyesen is…! Ti ismeritek?
Hamar Donát egy korábbi vlogját már láthattátok itt, nálunk is; akkor a férfiasságról beszélt néhány percben. Most egy újabb király videója arról szól, hogy mitől lesz igazi az igazi. Íme:
Kereszténységünk középpontja a Biblia, nem vitás. Egy magát kereszténynek valló ember minimum naponta belepillant, és akkor még finoman fogalmaztam. Viszont gyakran áll égnek a hajam, amikor látom, hogy hogyan bánunk vele. Ha kattintasz, leírom, hogy mire gondolok.
Kovács Ákos szerint az is hisz valamiben, aki magát hitetlennek vallja. Az énekes-dalszerző az Echo TV-ben beszélt húsvét alkalmából, ahol kifejtette: ma is bábeli kort élünk, amikor az ember Isten helyére törekszik.
A Relevant Magazine cikke rávilágít, hogy a szerelem nem lehet egyenlő a rajongással. Rendben, de mi köze ehhez a hitedhez? A cikkből ez is kiderül!
Megnéztem a Némaságot, annak ellenére, hogy korábban már olvastam a film alapjául szolgáló könyvet, és nem tetszett. Mégis adtam neki még egy esélyt. Nem kellett volna. Vállaltan elfogult kritika következik, némi személyeskedéssel és rengeteg spoilerrel. Ne olvasd, ha nem bírod.
Szerdán a Facebook felidézett egy emléket a falamon: a feljebb látható kép volt az, amelyet pontosan hat éve rajzoltam és osztottam meg. Akkor tizenhat éves voltam, gimnazista, és nagyon tetszett egy lány, akit még alig ismertem, de teljesen levett a lábamról a mosolya, a jókedve, a kisugárzása; nagyon szerettem volna jobban megismerni…
Lelkivezetőként nem tudom nem észrevenni azt az általános tendenciát, hogy sokaknak nehezen megy a lelkiélet. Vannak persze egyéni szempontok, egyedi problémák, mégis azt gondolom, hogy van néhány általános jelenség, amiről érdemes írnom. Nem akarok nagyon filozofikus lenni, de azzal kell kezdenem, hogy a nehézség egyik gyökere a társadalom, amiben élünk.
“…és aztán amikor végül kinyitottam [az Újszövetséget], egy olyan történetet olvastam, amit zsidók írtak zsidókról.” Mi történik akkor, amikor egy zsidó ember találkozik az Újszövetséggel, Jézus személyével, és őszintén szembenéz az igazsággal? Mottel Balestonnal éppen ez történt, döbbenetes erejű tanúságtételét magyar felirattal találjátok alább!
