Valamiben szerintem mindenki egyetért: egy ember sem tökéletes. Legyen az fehér vagy színes bőrű, fiatal vagy öreg, nő vagy férfi, sérült vagy átlagos. Mindenkinek vannak hibái, csak egyeseknél ez könnyebben észrevehető. De nem is baj ez, hiszen ha mind ugyanolyanok lennénk, egyrészt nagyon unalmas lenne az élet, másrészt a saját személyiségünkben is kevesebb esélyünk lenne fejlődni.
Hány sebet hordozunk, amit úgy szereztünk, hogy valaki megbántott? A szüleink, a barátaink, a párunk, a tanáraink… Most rajtunk a sor: keresztényként nem tehetünk mást, mint hogy teljes szívből megbocsátunk – bármennyire is nehéz ez, nincs más út. Ez a gyönyörű dal pontosan erről szól: „Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj, hagyni kell, hadd vigye a szél…” Pintér Béla szerzeményét a Bolyki Brothers adja elő.