A betegnek kell az orvos, nem az egészségesnek. Mindannyian ismerjük a mondást, mégis, a való életben néha ezt nem vesszük észre.

A betegnek kell az orvos, nem az egészségesnek. Mindannyian ismerjük a mondást, mégis, a való életben néha ezt nem vesszük észre.

A nyugati határszélen található egy alig több mint 300 lelket számláló kis település, Répcevis. Itt nőtt fel és munkálkodik mai napig Németh Balázs, akinek sajtjai messze híressé váltak. Vele beszélgettünk hitről, kezdetekről, sikerekről, de legfőképp a Jóisten adta kegyelmekről.

El tudnád képzelni, milyen lenne, ha a történelmet gyerekek írták volna? Ha minden megtörtént eset középpontjába, nem a felnőtteket, hanem a legkisebbeket állítanánk? Számos mű született már ebben a témában, de az üzenetek sokszor nem érnek célba. A nyelvezetük talán régimódi, az illusztrációk elavultak, nem jön létre kapcsolat az író és olvasó között.

Varga László kaposvári megyéspüspök a múlt hónapban tartott lelkigyakorlatot Bárdudvarnokon. Elmélkedésének vezérfonalát Johannes Hartl A titok vonzásában című könyve adta.

Minden ember megtapasztalhatja, hogy egy film sem ér fel a saját élettörténettel. Isten megannyi drámát, nem várt fordulatot ír az ember életébe. De ha nem személyeskedünk, akkor elég csak a szent család és a velük kapcsolatban élők történetére gondolni.

Te még hiszel a Mikulásban? A húsvéti nyusziban? A Jézuskában? Hányszor halljuk ezeket a naivitásra utaló kérdéseket? A gyermeki hit megrendíthetetlen. Ők azok, akik csodálattal hallgatnak történeteket. Nem keresnek apróbetűs részeket, kiskapukat. És ami a legcsodálatosabb bennük, hogy feltétel nélkül tudnak szeretni.

A kamaszkornak megvannak a maga szépségei és ugyanakkor a nehéz időszakai is egyaránt. Az első szerelem, a barátságok, szárnybontogatások és dacolás minden ellen, ami a nézeteikkel szembe megy. Érzékeny ponttá válik megtalálni az egyensúlyt az otthonról hozott értékek és az új környezet „elvárásai” között.

Aki részesült már hitoktatásban, bizonyára él egy emlék a fejében, hogy milyen volt az ő tanára, lelki vezetője. Szigorú, következetes, netán épp ezek ellentétje?! Sokszor nem is a módszerek, hanem az oktató személye az, ami megragad.
