Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke nagycsütörtök alkalmából a 777 olvasóihoz írt elmélkedésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Jézus utolsó vacsorájának eseményei – az Eucharisztia alapítása és a lábmosás gesztusa – nemcsak szimbolikus cselekedetek, hanem mély üzenetet hordoznak. Gondolatai segítenek elmélyíteni a nagyheti szertartások megértését és megélését.
A nagyhét kezdetével elérkezett a böjti időszak vége, amikor sokan számot vetnek saját lemondásaikkal és hibáikkal. A böjt nem csupán a test megtartóztatásáról szól, hanem a bűnökről való lemondásról és a lelki megújulásról is. Jézus példáját követve, fontos, hogy bűneinket beismerjük, és ne csüggedjünk el, ha néha megbotlunk. A böjt egy lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és egyre jobban megéljük az Ő szeretetét. A nagyhét alkalmat ad, hogy elcsendesedve, hittel és alázattal készülhessünk húsvét szent ünnepére.
Fabók Mancsi Bábszínháza a Zsámbéki Öregtemplom romjai között mutatta be a Mennyei szép rózsa… című szakrális bábjátékát, amely Szűz Mária történetét mutatja be a fogantatástól a mennybevételig. Az előadás alapját ferences iskoladrámák, népi imádságok és Mária-legenda gyűjtemények adják, egyedi látványvilágban és zenei kísérettel. A játék évről évre Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én kerül bemutatásra a templom falai között, zarándoklatszerű eseménnyé válva. A misztériumjáték egyszerre szent és profán, fájdalmas és humoros, mélyen kapcsolódva a magyar néplélek Mária-tiszteletéhez. Az idei év különlegessége, hogy a Nemzeti Színház nagyheti programjában is helyet kapott az előadás. Az előadással kapcsolatban megkerestük Fabók Mariann, Blattner Géza-díjas bábművésznőt, hogy meséljen a szakrális bábjátékukról.
Benkovics Péter háromgyermekes, keresztény édesapa, akinek életét Isten iránti bizalom és hiteles példamutatás jellemzi. Apaként igyekszik túllépni a hozott apai mintákon, hogy saját gyermekeinek új utat mutasson. Hitét nemcsak szavakkal, hanem életével, gyengeségeivel és kudarcaival is átadja nekik, megosztva velük a valóságot, és arra ösztönözve őket, hogy mindig Istenhez forduljanak. Traumatizált gyermekkorát és annak következményeit nem mentségként fogja fel, hanem motivációként a személyes fejlődésére és a bűnökből való gyógyulásra. A böjtöt és aszkézist nem vezeklésként, hanem belső szabadságra és Isten felé való nyitottságra használja, kifejezve ezzel, hogy az igazi változáshoz Isten kegyelmére van szükség.
A magyar költészet gazdag hagyományaiban különös helyet foglalnak el az istenes versek, melyek az ember és a transzcendens közötti kapcsolat mélységeit kutatják. Ezek a művek nem csupán vallási tartalmat közvetítenek, hanem az emberi lélek vívódásait, reményeit és hitkeresését is megjelenítik. Ezek az alkotások nem csak hívőknek szólnak: minden kereső ember számára kapaszkodót jelenthetnek a hétköznapok zűrzavarában. Tanításuk fontos eszköze lehet a lelki nevelésnek, az értékrend formálásának és az elcsendesedésre való képesség fejlesztésének. Éppen ezért érdemes ezeket a verseket újra és újra elővenni, olvasni és továbbadni. A magyar költészet napja alkalmából hoztunk nektek 5 istenes verset.
Ez a keresztút személyes elmélkedéseket tartalmaz, a szenvedés, az elesettség és a remény tapasztalatán keresztül szeretne közelebb kerülni Jézus szenvedéstörténetéhez. Az állomások rávilágítanak, az elcsendesedésre, az önvizsgálatra és az Istenbe vetett bizalom elmélyítésére.
Mel Gibson húsz év után visszatér a történethez, amely megosztotta és megrázta a világot: hamarosan bemutatják a Krisztus feltámadása című filmet. Az új alkotás közvetlen folytatása lesz a 2004-ben bemutatott A passiónak, amely naturalista ábrázolásával sokakban mély nyomot hagyott. A film Jézus feltámadásának és az azt követő eseményeknek a történetét meséli el. A rendező ígérete szerint a film látványos és spirituális utazásra hívja a nézőt.
A napokban volt vendége Gulyás Mártonnak a Partizán műsorában Német László bíboros, belgrádi érsek, akit a kórházi kezelésre szoruló Ferenc pápáról kérdeztek, illetve egy esetleges konklávé menetéről és annak hátteréről. A műsorvezető kitért a Konklávé című filmre is, amelyet 2024 végén mutattak be a hazai mozikban. A belgrádi érsek elmondta véleményét a szóban forgó filmről és egy esetleges konklávé menetéről.
Minden alkalommal, amikor a nyolc boldogságot hallom, vagy olvasom mindig eltöprengek és hosszas gondolkodásba kezdek, hogyan is kell érteni és értelmezni. Pontosan mi számomra, számunkra az értelme? Biztos vagyok benne, hogy nem vagyok egyedül ezekkel a kérdésekkel. Talán az egyik legpontosabban a The Chosen című sorozat világított rá a lényegére.
