Peter McGregor, a Catholic Institute of Sydney teológiaprofesszora, lelkiségi előadó, az Emmánuel Közösség tagja szenvedélyesen érvel amellett, hogy minden katolikusnak szüksége van a szívből fakadó, szemlélődő imára. Előadását Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője fordította magyarra, amelyben McGregor az Egyház tanítására és a misztikus hagyományra támaszkodva mutatja be a szemlélődő ima elengedhetetlen szerepét a mély istenkapcsolat kialakításában.
Kocsis Fülöp érsek-metropolitával készült interjúnkban személyes élményeit osztja meg a frissen megválasztott XIV. Leó pápáról, akivel legutóbb a napokban találkozott a keleti egyházak vezetőinek szóló vatikáni audiencián. Felidézi a 2023-as budapesti pápalátogatást, ahol a még érseki rangban lévő Robert Francis Prevost csendes jelenléte kevésbé tűnt ki, ám most visszatekintve már világosan látszik elkötelezett és kedves személyisége. A metropolita szerint az új pápa missziós lelkületű, személyes istenkapcsolatából táplálkozó vezető, aki különös figyelmet szentel a keleti katolikus egyházaknak. Első hivatalos útja is ezt tükrözi majd: az ortodox pátriárkával közösen ünneplik meg a niceai zsinat 1700. évfordulóját. Kocsis Fülöp reménye, hogy ezzel új lendületet kap a krisztusi béke építése és az egyházon belüli egység előmozdítása.
XIV. Leó pápa, az ágostonos rendből érkező új egyházfő nem ismeretlen a Felvidéken: korábban többször is ellátogatott a kassai közösséghez, még rendi elöljáróként. Látogatásai során testvéri közelséggel és lelkipásztori érzékenységgel erősítette a szlovákiai ágostonosokat. Idén júniusban ismét Kassára készült, hogy jelen legyen a szlovákiai ágostonosok jelenlétének harmincéves jubileumán. A Gondviselés azonban másként akarta: május 8-án őt választották meg Szent Péter utódjának. Az alábbi visszatekintés e különleges testvéri kapcsolat emlékeit idézi fel, amelyet a kassai Ágoston rendiek tettek közzé.
A Netflix Kamaszok című sorozata fájdalmasan valóságos tükröt tart a szülők és a fiatalok elé. Egy látszólag rendezett család történetén keresztül mutatja meg, hogyan alakulhat ki tragédia ott is, ahol úgy tűnik, minden rendben. A film rávilágít a figyelem hiányára, az érzelmi elhidegülés veszélyeire és az online tér lelket torzító hatásaira. Fontos üzenete, hogy a szülőknek nem szabad elzárkózniuk a szakértői segítségtől, és hogy a valódi biztonságot nem a falak, hanem a szerető, figyelmes jelenlét adja. A Kamaszok nemcsak elgondolkodtató, hanem figyelemébresztő is: a családi figyelem és kapcsolódás ma égetőbb szükséglet, mint valaha.
Martos Levente Balázs, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke nagycsütörtök alkalmából a 777 olvasóihoz írt elmélkedésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Jézus utolsó vacsorájának eseményei – az Eucharisztia alapítása és a lábmosás gesztusa – nemcsak szimbolikus cselekedetek, hanem mély üzenetet hordoznak. Gondolatai segítenek elmélyíteni a nagyheti szertartások megértését és megélését.
A nagyhét kezdetével elérkezett a böjti időszak vége, amikor sokan számot vetnek saját lemondásaikkal és hibáikkal. A böjt nem csupán a test megtartóztatásáról szól, hanem a bűnökről való lemondásról és a lelki megújulásról is. Jézus példáját követve, fontos, hogy bűneinket beismerjük, és ne csüggedjünk el, ha néha megbotlunk. A böjt egy lehetőség arra, hogy közelebb kerüljünk Istenhez és egyre jobban megéljük az Ő szeretetét. A nagyhét alkalmat ad, hogy elcsendesedve, hittel és alázattal készülhessünk húsvét szent ünnepére.
Fabók Mancsi Bábszínháza a Zsámbéki Öregtemplom romjai között mutatta be a Mennyei szép rózsa… című szakrális bábjátékát, amely Szűz Mária történetét mutatja be a fogantatástól a mennybevételig. Az előadás alapját ferences iskoladrámák, népi imádságok és Mária-legenda gyűjtemények adják, egyedi látványvilágban és zenei kísérettel. A játék évről évre Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én kerül bemutatásra a templom falai között, zarándoklatszerű eseménnyé válva. A misztériumjáték egyszerre szent és profán, fájdalmas és humoros, mélyen kapcsolódva a magyar néplélek Mária-tiszteletéhez. Az idei év különlegessége, hogy a Nemzeti Színház nagyheti programjában is helyet kapott az előadás. Az előadással kapcsolatban megkerestük Fabók Mariann, Blattner Géza-díjas bábművésznőt, hogy meséljen a szakrális bábjátékukról.
Benkovics Péter háromgyermekes, keresztény édesapa, akinek életét Isten iránti bizalom és hiteles példamutatás jellemzi. Apaként igyekszik túllépni a hozott apai mintákon, hogy saját gyermekeinek új utat mutasson. Hitét nemcsak szavakkal, hanem életével, gyengeségeivel és kudarcaival is átadja nekik, megosztva velük a valóságot, és arra ösztönözve őket, hogy mindig Istenhez forduljanak. Traumatizált gyermekkorát és annak következményeit nem mentségként fogja fel, hanem motivációként a személyes fejlődésére és a bűnökből való gyógyulásra. A böjtöt és aszkézist nem vezeklésként, hanem belső szabadságra és Isten felé való nyitottságra használja, kifejezve ezzel, hogy az igazi változáshoz Isten kegyelmére van szükség.
A magyar költészet gazdag hagyományaiban különös helyet foglalnak el az istenes versek, melyek az ember és a transzcendens közötti kapcsolat mélységeit kutatják. Ezek a művek nem csupán vallási tartalmat közvetítenek, hanem az emberi lélek vívódásait, reményeit és hitkeresését is megjelenítik. Ezek az alkotások nem csak hívőknek szólnak: minden kereső ember számára kapaszkodót jelenthetnek a hétköznapok zűrzavarában. Tanításuk fontos eszköze lehet a lelki nevelésnek, az értékrend formálásának és az elcsendesedésre való képesség fejlesztésének. Éppen ezért érdemes ezeket a verseket újra és újra elővenni, olvasni és továbbadni. A magyar költészet napja alkalmából hoztunk nektek 5 istenes verset.
Ez a keresztút személyes elmélkedéseket tartalmaz, a szenvedés, az elesettség és a remény tapasztalatán keresztül szeretne közelebb kerülni Jézus szenvedéstörténetéhez. Az állomások rávilágítanak, az elcsendesedésre, az önvizsgálatra és az Istenbe vetett bizalom elmélyítésére.