Minden, amit a pálosokról tudnunk érdemes! Hogyan alakult meg a rend? Milyen okból fehér a habitusuk? Miért pálosoknak hívják őket? MIért hagyták el Magyarországot, mikor tértek vissza? Jelenleg hány szerzetesük van? Hány országban van jelen a rend a világon? Hogyan kötődnek Częstochowa-hoz? A cikkből kiderül!
A Pálos Rend története a leglényegesebb szempontokból
A rend létrejötte
A Magyar Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, alapítójának Esztergomi Boldog Özsébet tartják, aki nagyjából 1200-1270 között élt.1250 körül hat társával együtt a pilisszántói erdőségbe vonult vissza, hogy a remeték egyszerű, de nehéz életét éljék. Rendi hagyomány szerint, a már remeteségben élő Özsébnek volt egy látomása, melyben egy éjjel sok apró lángot pillantott meg, mely lángok egymás felé tartottak, s végül egy nagy lángcsóvává váltak. Ez arra sarkallta, hogy közösségbe gyűjtse a szétszórtan élő remetéket. Így kolostort alapított Kesztölc-Klastrompusztán, melyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fel. Egyidejűleg megkezdődött a pécsi és az egri egyházmegyében élő remeték egy rendbe való összegyűjtése is.
Miért pálosnak nevezik őket?
Szent Jeromos életrajza szerint az egyiptomi Remete Szent Pál (228-341) volt az első igazi remete. A pálosok Remete Szent Pálban égi patrónusukat tisztelik, innen ered a rend hivatalos elnevezése: Első remete Szent Pál Rendje – Ordo Sancti Pauli Primi Ermitae – OSPPE. Címerükben is neki állítanak emléket. A címerben található pálmafa szolgáltatta az árnyékot a sivatagban élő remetének, háncsából készült a ruhája, és a termése táplálta. A csőrében kenyeret tartó holló minden nap élelemmel látta el őt. A két oroszlán pedig a szerzetes sírjának kiásásában segédkezett, mikor Remete Szent Antal eltemette Pált.
A rend evulóciója
1290-re már Erdélyben és Horvátországban is felépültek pálos kolostorok. A Börzsönyben található Márianosztráról 1382-ben települt ki 16 pálos szerzetes Lengyelországba. Nagy Lajos király rokona, Opulai László herceg alapított számukra kolostort Częstochowában, a Jasna Górán, a Fényes-hegyen. Ez a kolostor azért vált fontossá, mert a rend folytonosságát biztosította a történelem viharos évszázadaiban, így lett mára a rend központja.
hirdetésIdővel a lengyelek nemzeti búcsújáróhelyévé vált, katolikus hitük szakrális központja, a szabadság szimbóluma és a lengyel-magyar barátság alapja lett.
1300-ban a mai Budaszentlőrincen is felépül a kolostor és templom, ahova 1381-ben Nagy Lajos király elhozatja Velencéből – meglehetősen kalandos úton-módon – és részben Csehországból Remete Szent Pál földi maradványait. A XV. századra ez a hely vált a rend központjává.
A habitus
1341-től ruházatuk szürkéről fehérre változott, hogy megkülönböztethetők legyenek a kóborló remetéktől, akik szintén szürke kámzsát viseltek. Innen ered a fehér barátok elnevezés.
A rend sorsának alakulása Magyarországon
A pálos kolostorok elnéptelenedése szoros összefüggésben van az Oszmán Birodalom térnyerésével. 1393-ban egy török betörés következtében több kolostor végleg elpusztult. 1526. szeptemberében, a budaszentlőrinci főkolostor szenvedte el a legnagyobb kárt. A törökök tíz napon keresztül átkutatták, majd végül felgyújtották. Remete Szent Pál kápolnáját mégsem emésztette fel a tűz. Ezzel a pusztítással a könyvtáruk nagy része is megsemmisült.
A törökök tizenegy kolostort dúltak fel ezekben a napokban és több szerzetest meggyilkoltak.
Buda elfoglalása, tehát 1541 után a rendezetlen viszonyok tovább rontották a pálosok működésének lehetőségeit. A rendi vezetés a Pozsony melletti Máriavölgyben találta meg új helyét, a hazai kolostorokban viszont az 1560-as évekre megszűnt az élet. A szerzetesek többsége a felvidéki rendházakba menekült.
Mária Terézia 1770-ben arról rendelkezett, hogy össze kell írni minden szerzetest. Ezek az összeírások adták az alapját annak, amikor 1786-ban sor került a rendek végleges feloszlatására, melyet II. József rendelt el 1782-86 között.
1783-ban VI. Piusz pápa a lengyel pálos rendtartományt függetlenítette a magyartól, s ezzel a lépésével mintegy biztosította a jövő számára a pálos rend folytonosságát.
Bár Lengyelországban sem ment zökkenőmentesen a rend fennmaradása.
Visszatérés hazánkba
Az első világháborút követően Zichy Gyula pécsi püspök vett részt tevékenyen a pálosok visszatelepítésében. Külföldi zarándokhelyek, mint Lourdes vagy Limpias mintájára 1926-ban a gellérthegyi Szent Iván-barlangból alakítottak ki egy kápolnát. 1930-ban robbantásos technikával újabb bővítésbe fogtak, továbbá 1932-34 között megépül a Gellérthegy Duna felöli oldalán a Sziklakolostor. 1934. májusában 14 pálos szerzetes érkezett Częstochowából, valamint két korábban hazatért pálos a határon csatlakozott hozzájuk.
Másfél évszázad elteltével térnek haza 16-án.
Érdekesség még, hogy a kolostor árkádos tornyában egy 20 harangból álló harangjáték volt található, mely – különös tekintettel tiszta behangoltságára – Európában egyedülállónak számított. Sajnos 1951-et követően a kolostort kifosztották, a harangjáték eltűnt. A rend 2015-ben adományból öntetett egy új harangot, melyet az egykori harangjáték helyére szereltek fel.
Vészterhes idők – üldöztetés
1945 után, a szovjet megszállással nehéz idők következtek.
1950-től a kommunista hatalom lényegében beszüntette a szerzetesrendek működését. Ez év június 9-én az Államvédelmi Hatóság fegyveres emberei az éjszaka folyamán a Pécsett lévő összes szerzetesrendet felszámolta, a szerzeteseket összegyűjtötték és elszállították, mondván a „jelenlétük veszélyes az államra nézve”. Több szerzetest meghurcoltak, volt, aki börtönbüntetést kapott. Vezér Ferenc szerzetest a Grősz-per vádlottjaként hamis vádakkal halálra ítéltek, kivégezték és álnéven, jeltelen sírba temették. Halálát követően csaknem 60 év telt el, mikor egy levéltári kutatásnak köszönhetően előkerült egy A4-es irat, melyből kiderült, hogy milyen álnévvel lett eltemetve a szerzetes. További kutatások eredményeként, testvérei ennyi év elteltével kaptak hírt arról, hogy hol nyugszik bátyjuk. Újratemetésére 2012-ben került sor Petőfiszállás-Pálosszentkúton.
1951. március 26-án, húsvéthétfőn, éjféltájban az Államvédelmi Hatóság emberei betörtek a Sziklakolostorba is, a szerzeteseket elhurcolták az Andrássy út 60-ba. A templom berendezéseit, szobrait elpusztították. Ezt követően a Sziklatemplom kifosztva, hosszú ideig állt üresen. 1961-ben a Szent Iván-barlang bejáratát egy 1,5-2 m vastag betonfallal zárták le, s a templom helyén karsztvízmegfigyelő-állomást alakítottak ki, a kolostor az Állami Balett Intézet kollégiuma lett.
1951 és 1989 között a pálos szerzetesek – polgári munkájuk mellett – titokban élték tovább a pálos hivatást. 1989-ben már felmerülhetett az újraindulás gondolata. Augusztus 1-én hivatalosan is megkapták a márianosztrai plébániát. Magyarországon ezt követően kezdődhetett el a pálos rend helyreállása és a XX. század első felében használt kolostorok és a Sziklatemplom renoválása.
Hazánkban ma 4 kolostor működik:
Pécsett, Budapesten, Márianosztrán, Petőfiszállás-Pálosszentkúton, ahol jelenleg összesen 17 szerzetes él.
A Csíki-medencében található hargitafürdői kolostorban a hazai közösségből két magyar szerzetes teljesít szolgálatot.
Világszerte 17 országban található jelenleg is működő pálos kolostor.
Forrás: palos70.hu
hirdetés
