Ezen a héten Lengyelországból tudósítunk nektek! A 10. jubileumi Fekete Madonna zarándokvonattal utazunk Częstochowa-ba, közel 500 zarándokkal zakatolunk Szilézia felé, hogy a Fekete Madonna közbenjárását kérjük.
10. alkalommal indult útnak a Fekete Madonna zarándokvonat Częstochowa-ba, a Missio Tours meghívására a 777 is a zarándokokkal tarthat, hogy bemutassuk Nektek a kegyhelyet. De hogy miről is híres ez a város?
Częstochowa Lengyelország tizenharmadik legnagyobb városa, Dél-Lengyelországban, a szilézia vajdaságban található, történelmileg a Kis-Lengyelország része. A város a Jasna Góra-i pálos kolostorról híres, minden évben milliók zarándokolnak el a Fekete Madonnához a világ minden tájáról, hiszen
ez a lengyel katolikus egyház központja és a függetlenség szimbóluma.
A 13. században már biztosan létezett, majd 1377 előtt kapott városi rangot Częstochowa, ahol a pálos kolostor alapításáról I. Nagy Lajos magyar és lengyel király a halálos ágyán rendelkezett 1382-ben. A tényleges alapítás Opolei László herceghez kötődik, aki a pálosoknak adományozta a település fölé magasodó hegyet, a Jasna Górá-t, amit latinus Clarus Mons-nak, Fényes Hegynek neveztek, de a budaszentlőrinci pálos kolostorról – mint anyaintézményről – való elnevezése is elterjett: Claro Monte Budensi.
A kolostor első szerzetesei Márianosztráról érkeztek.
Az alapítás után kisvártatva a helyi pálosok birtokába került egy szentkép, amely Európa egyik leghíresebb Szűz Mária ábrázolása, a Fekete Madonna. A szentkép növekvő tisztelete miatt megnőtt a kolostor forgalma, ezért az eredeti fatemplom helyén kis gótikus templomot építettek. Emellé a templom mellé a 15. század derekán újabb, immár nagyobb, háromhajós gótikus templomot emeltek, amely 1690-ben leégett. A ma is látható barokk templom a 18. század elején készült el. Elkezdték építeni a kolostoregyüttes meghatározó, 106 méter magas tornyát, melynek felső szintjei csak a 20. században készültek el.
Mára egy bonyolult alaprajzú, épületek tucatjait tartalmazó épületegyüttes alkotja a népszerű kolostort és kegyhelyet.
A kolostor története szempontjából rendkívül fontos az 1655-ös svéd ostrom, amikor a pálos szerzetesek maroknyi védősereggel sikeresen álltak ellen a háromezer fős támadó seregnek. A győzelmet a Szűzanya segítségének tulajdonították, ami még népszerűbbé, nemzeti jelképpé tette. Fontos magyar vonatkozásai vannak, bár a feltehetően meglévő középkori magyar emlékek megsemmisülhettek az 1690-es tűzvészben.
Jasna Góra a pálos rend nemzetközi központja, amelyből két tucat lengyel pálos kolostort alapítottak fíliaként.
Częstochowa kolostorát 40 napon át sikeresen védte Augustyn Kordecki perjel, 170 katona, 70 szerzetes, 20 nemes és egy Mária-ikon a világ akkori egyik legerősebb hadseregével szemben.
Az Özönvíz hadművelet keretében 3000 protestáns svéd katona és zsoldos ostromolta 1655-ben a dél-lengyelországi kolostort. A győzelmet mindenki Mária csodatévő erejének tulajdonította. A következő évben, 1656. április 1-jén II. János Kázmér király felajánlotta országát Máriának, akárcsak a mi első királyunk, Szent István tette pár századdal megelőzve lengyel társát: 1038. augusztus 14-én ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába.
Így tehát hazánkon kívül Lengyelország felett is a Szentséges Szűz gyakorolja a legfőbb hatalmat.
A Jasna Góra-i kolostor a legnagyobb lengyel zarándokhely, mondhatni a lengyelek Csíksomlyója. Európa 3. legnagyobb Mária-kegyhelye, Lourdes és Fatima után.
A város a lengyel katolikusság vallási központja, egyben a nemzeti egység jelképe, a függetlenség szimbóluma. Ráadásul a lengyel–magyar barátság alapja is, hiszen a kolostor 1382 óta a magyar vonatkozású pálos remete rend irányítása alatt áll, itt van a szerzetesrend központja.
Évszázadok óta minden évben gyalogos zarándokok tízezrei tartanak Częstochowa felé, hogy hálát adjanak Máriának, aki védelmezi, és ha kell helyre állítja Lengyelország függetlenségét. A legnagyobb zarándokcsoport minden évben Varsóból indul, és kilenc nap alatt teszi meg a 230 kilométeres távolságot.
Forrás: magyarszo.rs, muemlekem.hu











