Kiváló interjút készített a gyónésról a Uspace csapatának két fiatal tagja Dobszay Benedek ferences szerzetessel. Szóba került többek között a bűn fogalma, a gyónási titok, a gyónás érvénytelensége – és az is, hogy a front befolyásolja-e a hangulatát a beszélgetésnek!
A bűnről
“A bűnnek természetesen van egy teológiai fogalma, saját szavaimmal összefoglalva a bűn az egy olyan cselekedet vagy helyzet, amely során az ember elfordul Istentől. Nyilván ennek vannak nagyon egyértelmű jelei, konkrét esetek, cselekedetek, de a végeredményben mindig ez történik és ezért is baj: van benne egy szakadás, ami az elfordulás Istentől.
Vannak olyan bűnök, amelyek nagyon komolyak, emberéletet érintőek, másnak a becsületét, tulajdonát, hitének elhagyását súlyosan érintik. Ezeket tekintjük súlyos bűnöknek, amelyeken belül halálos bűnnek szoktuk nevezni azokat az eseteket, amikor az ember tudatosan van jelen, akarattal követi el a vétket.
A halálos bűnnél olyan mélységes elszakadás történik az Istentől, amit csak a gyónás szentségével lehet helyreállítani.”
A gyónási titokról
“A gyónási titok a legszigorúbb titok az Egyházban, a pap a legvadabb helyzetekben sem beszélhet erről. Közvetlenül semmiképpen sem, de közvetetten sem, hogy ne lehessen kikövetkeztetni, hogy ki az illető. Arról sem illik éppen ezért beszélni, hogy ki jár hozzám gyónni, senkinek semmi köze hozzá. Abból is látszik, hogy ez mennyire kommolyan van véve, hogy a gyónási titok megsértésének nagyon súlyos következménye van a papra nézve: eltiltás, elbocsájtás szintje lehet adott helyzetben. Nem véletlen, hogy a gyónási titoknak vértanúi vannak, pontosan ezért. “
A gyónás érvénytelenségéről
“Van olyan eset, hogy a gyónás érvénytelen, például ha a gyónó egy súlyos dolgot szándékosan eltitkol, akár bűnt, akár állapotot, amikor nem végezhetné el a szentgyónását – ez utóbbi az elváltak újraházasodásánál szokott leggyakrabban előfordulni. […] A gyónásra sokszor “minden vagy semmi” módon szoktunk tekinteni, pedig ilyenkor nagyon sok körülményt kell figyelembe venni.
Eleve lehet, hogy valakiben a bűn elkövetése is szokássá vált már, ekkor pedig olyan megkötözöttségei vannak, amely során nem biztos, hogy képes ebből önállóan kikeveredni.
De szeretne, akarja, a törekvése megvan. Gyakran úgy gondolunk az érvényességre, mint valami mértani pontosságra, de ez nem mindig ilyen egyszerű: én a gyóntatásnál nagyon sokszor megkérdezem, hogy akar-e változtatni, tesz-e lépéseket, küzd vele? Ha mutatja a jelét a törekvésnek az már az esetek döntő többségében elegendő arra, hogy feloldozzuk. Mert egy küzdő emberrel találkozunk, aki nem akar ebben az életállapotban maradni. Ne kicsinyeljük le annak a lehetőségét, hogy éppen a gyónás fogja azt a kegyelmet megadni neki, hogy kikeveredik a sorozatos bűnelkövetéséből. Itt természetesen nagy különbség van, ha egy halálos vagy egy bocsánatos bűnről beszélünk.”
A gyónások hangulatáról
“A gyónás hangulata nagyon függ a gyóntató és a gyónó habitusától. Van, aki inkább beszélgetni szeretne, míg más csak azért jött, hogy gyorsan elmondja a bűneit. De például a napszaktól is függ, sőt azt is lehet érezni, hogy van-e front vagy nincsen. A Ferenciek terén késő estéig van gyóntatás, ott megfigyelhető, hogy este már sokkal inkább beszélgetősebb a gyónás – hogyha nincsen nagy sor. Napközben viszont “darálás” van, hiszen nem lehet máshogy. Van olyan, akit zavar a rács, de előfordul, hogy a gyóntatót is védi: nekem volt olyan rossz élményem, amikor szükség volt a fizikai távolságra.
Sokan járnak gyónni, nekem még nem volt olyan gyóntatásom, hogy ne jött volna valaki, inkább az a jellemző, hogy a kilincset adják egymásnak. Nagy igény van a gyónásra, megrendítő, hogy a Ferenciek terén több férfi jön gyónni mint nő, főleg hajnalban. Érdekes, hogy péntekenként viszont több a nő.
Nagyon sok a fiatal és a középkorú gyónó, meglepő módon azt kell mondaom, hogy kifejezetten kevés az időskorú.”
Hogyan gyónnak a siketek?
“Érdekes kérdés! A siket pasztoráció az egy nagyon fontos terület, például Budapesten külön van pasztorációjuk. Többféle mód is lehet, például ha a pap nem ismeri a jelelést, akkor írásban, de a személyes részvétel elengedhetetlen itt is. Illetve lehetőség van tolmácsra is, nekem nagyon megrendítő tapasztalat volt egyszer, amikor egy siket gyermeket gyóntattam és a testvére tolmácsolt, eleve úgy jöttek oda, hogy látszódott náluk ez a gyakorlat. A tolmácsoló testvére odalépett hozzám elmondta, hogy szeretne gyónni a testvére és pontosan tisztában van azzal, hogy ugyanolyan titoktartási kötelezettsége van mint a papnak. Teljesen tudta. Nagyon megrendítő tapasztalat volt”.