Mikor érik meg az ember a házasságra? Melyek azok az alapvető kérdések, amelyeket érdemes tisztázni, mielőtt egy pár összeköti az életét? Egy házasság élethosszát vagy sikerességét tekintve van annak jelentősége, hogy templomban köttetett? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetett a Lélekutakon című műsorban Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és Mihalec Gábor pár- és családterapeuta.
Mikor érik meg az ember a házasságra?
Bagdy Emőke: „A házasság egy olyan szövetség két ember között, amelynek van szerelmi vonulata, és amelynek folyamatos tápja a szeretet. Ez egy fejlődési folyamat, amely során mindennek megvan a maga ideje. Van biológiai érés, és van pszichikai is, mikor a lélek felkészül. Számos szükséglet szerepet játszik ebben a folyamatban, és ennek az ösztön csak egy része.
Az egyik legfontosabb feltétele a házasságnak, amikor úgy tudok már szeretni, hogy másnak is tovább akarom adni ezt a szeretetet,
vagyis ez már nem az önzés szintje, mint gyerekként. A másik az elköteleződni tudás, a harmadik pedig a felelősségvállalás.”
Mihalec Gábor: „A Bibliában azt látjuk, olvassuk: <<Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté>>. Ez nagyon szépen definiálja azt, hogy mikor is válunk alkalmassá arra, hogy valaki mellett elköteleződjünk: amikor elhagytuk a szüleinket fizikailag, érzelmileg is. Már nem mamahotel van és apabank, hanem megállunk a saját lábunkon. Már nem az a kérdés, hogy ki is vagyok én és hogy te mit tudsz hozzám tenni, mivel tudod gazdagítani az én önmagamról alkotott képemet, hanem ezt már megküzdöttem és készen állok megnézni, hogy te ki vagy, mit tehetek érted, hogyan kapcsolódhatok hozzád. A házasságban együtt valami olyat hozunk létre, amit egyenként sosem lettünk volna képesek.”
Lehetséges felkészülni egy házasságra? Melyek azok az alapvető kérdések, amelyeket érdemes tisztázni, mielőtt egy pár összeköti az életét?
M. G.: „Én nagyon sok párral dolgozom a házasságra való felkészítésben is, és külön fénypontja a munkámnak, amikor nem valami elromlott dolgot kell megjavítani, hanem elébe menni az elromlásnak, előre felkészíteni őket azokra a kihívásokra, amelyek így is, úgy is jönni fognak. Először azokon a területeken szoktunk végigmenni, amelyek jól működnek, tehát erőforrások. Ha mondjuk van egy pár, akik a pénzkezelésben erősek együtt, de döcögősebb, ahogy a gyereknevelési kérdésekhez viszonyulnak, akkor azt szoktam nekik mondani, hogy a pénz kezelésénél tapasztalt egységüket kellene behoznunk erre a területre is.”
B. E.: „Az is a felkészülés része, hogy megtudjuk, milyen batyut hoz magával a másik. Megkérdezni, hogyan viselkedett vele az édesapja, hogyan az édesanyja.
A jegyesoktatás nagyon fontos lenne minden párnak, ugyanis muszáj megismerni egymást, mielőtt összekötjük az életünket.
A magunkkal hozott minták átütnek, még a legapróbb szokásokban is, és elégedetlenséget válhatnak ki, ha az illető nem úgy csinálja. Épp ezért kell valóban időt adni a megismerkedésnek.”
Milyen életciklusai vannak egy házasságnak, és az egyes szakaszokban milyen krízisekkel kell megküzdenie a házaspárnak?
M. G.: „Először is ott van az egybekelés mint krízis. Ez elsőre furcsán hangozhat, hiszen erre várt a pár olyan régóta. Igen ám, csakhogy már szabályoknak is meg kell jelenniük a közös élet során, hiszen a mosogatnivaló nem mosogatódik el magától. Megjelennek a rendszeresség kihívásai, le kell fektetni a közös működési módokat – és ezek megküzdendő krízissel járnak. Meg kell beszélni például azt is, hogy melyikünk szüleit milyen gyakran látogatjuk, hogyan zárjuk le a határait a mi formálódó új életformánknak.
Alighogy kialakul ez a kiegyensúlyozott működés, jön egy új élethelyzet, a gyermek érkezésével. Meg kell küzdeni azt is, hogy ne szűnjünk meg férj és feleség lenni, attól, hogy anya és apa lettünk. Aztán a gyerek elkezd felnőni, és jön egy új krízispont: a tinédzserrel való együttélés. Ilyenkor is keressük a kapcsolódást és a határokat újra kell definiálni. Aztán ott van az életközepi válság is, amikor elkezdünk azon gondolkodni, hogy józan számítás szerint a felén már túl vagyunk az életünknek. Ilyenkor azt mondjuk: ennél erősebb, okosabb nem leszek már – vajon megvalósítottam mindent, amiről fiatalként álmodoztam? És valahogy mindig negatívan jövünk ki a mérlegelésből. Ilyenkor jellemzően a férfiak bepánikolnak, és talán odáig is eljutnak, hogy lecserélik a feleségüket. Ennek van egy jellemző forgatókönyve, vagyis bejósolható az események láncolata – viszont a jó hír az, hogy akkor meg is előzhető.”
Egy házasság élethosszát vagy sikerességét tekintve van annak jelentősége, hogy templomban köttetett?
B. E.: „Fontos, hogy a kapcsolat kezdetekor beavatom-e a társam abba, hogy mi az én értékrendem ebben a nagyon széteső világnézetű kultúrában? Ma már az, hogy valaki hívő és vallásgyakorló, sajnos csak egy viszonylag szűkebb populációt érint. A kutatási eredmények is azt mondják, hogy a hívőknek jobb az egészségi állapotuk, kevesebb az alkoholizmus, sokkal szabályosabb az életvezetés és kevesebb a válás is. Tehát nagyon sok pozitívumot rejt magában, ha az ember egyfajta magasabb szabályrendszerhez rögzül és nyitott az örökkévalóságra.”
M. G.: „Valóban rengeteg kutatás van, amely ezt igazolja. David Olson ötvenezer párból álló csoportot vizsgált, és megnézte, hogy a feleknek a hithez való viszonya hogy befolyásolja a kapcsolatok sikerét. Vizsgálta azt is, hogy a közös hit hogyan hat az életük többi dimenziójára, mint a konfliktuskezelés, pénzkezelés, szexualitás, gyereknevelés stb. Három csoport volt: akik abban értenek egyet, hogy hisznek; akik abban értnek egyet, hogy nem hisznek; és a vegyes párok, ahol csak az egyik fél volt hívő. Hamar kiderült, hogy toronymagasan kiemelkedett az a csoport, amelyikben mindkét fél hívő. Vagyis kiderült, hogy van valami plusz azoknál a pároknál, akik abban értenek egyet, hogy mindketten hisznek.
Én nemcsak párterapeuta, hanem lelkész is vagyok, és az esküvőkön gyakran idézünk a Prédikátor könyvéből: <<A hármas fonál nem szakad el egyhamar>>. Kíváncsi voltam, mit jelent ez, és elkezdtem olyan tanulmányokat olvasni, amelyek a kötelek szilárdságát írják le. Ha van két szál kötél, amelyek egyesével 50 kilót bírnak el, akkor együttesen 100 kilót. De ha van egy harmadik szál kötél, és a hármat összesodorjuk egymással, akkor – bár logikailag 150 kilót kellene elbírnia – gyakorlatilag 200 kilót bír el a hármas kötél. Tehát
Isten jelenléte látványos módon hozzátesz a kapcsolat minőségéhez, mert mindazt, amit mi ketten beleteszünk, Ő megduplázza.”
hirdetés
