Egy könyv, amelynek a lefordításáért emberek az életüket adták, amely a mai napig globális bestseller, és amelyről Jordan Peterson azt mondta, hogy a nyugati civilizáció alapdokumentuma. A Bibliáról van szó. Az Axióma összegyűjtött 5 olyan érvet, amelyek miatt azt mondhatjuk, hogy a Biblia megbízható forrás.
Sokan puszta mítoszgyűjteménynek tartják, de vajon miért tekinti mégis több milliárd ember megbízhatónak a Bibliát?
A könyv belső egysége
A Bibliát három kontinensen, három különböző nyelven és körülbelül 1500 éven keresztül írták. Bár elsődleges forrása Isten, mégis több mint 35 különböző szerző vetette papírra a sorait, különféle irodalmi stílusokban. Az írók között találunk prófétát, hadvezért, királyt, pásztort, halászt, vámszedőt, sőt még orvost is. Ezzel együtt a Biblia egy egységes üzenetet ad át. Isten megváltástervének a fokozatos kinyilatkoztatását. Ez abból is látszik, hogy a könyvek több tízezer alkalommal hivatkoznak egymásra, egy átfogó, szerves egységet alkotva.
Fennmaradt kéziratok
A Bibliából több kézirat áll rendelkezésünkre, mint bármely más ókori dokumentumból, és az Újszövetség esetén telt el a legrövidebb idő az eredeti kézirat és a legkorábbi fennmaradt másolat keletkezése között. Tudtad például, hogy Arisztotelész poétikájából csupán 49 másolat maradt fenn, és ezek is az eredetihez képest 1400 évvel későbbről származnak? Julius Caesar gallok elleni háborújáról is csupán 9-10 kézirat tanúskodik, amelyek ezer évvel későbbiek. Sőt, Thuküdidész írásaiból is mindössze 8 tekercs maradt ránk, amelyeket az eredeti után 1300 évvel később írtak. Még Homérosz Iliászából is csak 1757 példányunk van. Ezzel szemben az Újszövetségből több mint 25 ezer kézirat áll rendelkezésünkre. Ráadásul Jézus életét és az apostoli leveleket már az első században lejegyezték, és a jelenlegi kézirataink ennél csupán 250-300 évvel későbbre datálhatók.
Szemtanúk írták le
„Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni felségének.” (2Péter 1:16)
A korinthusiakhoz írt levélben Pál is leírja, hogy sokan, akik szemtanúi voltak Jézus feltámadásának, még éltek levelének megírásakor. A nyilvános felolvasásra szánt leveleket ezek az emberek könnyedén megcáfolhatták volna, ha hamisak lettek volna.
Külső források
A Biblia fontos tartalmi egységeit külső források is megerősítik. Olyan nem keresztény szerzők, mint Tacitus, Josephus Flavius, vagy éppen ifjabb Plinius megemlítik írásaikban, hogy Krisztust Poncius Pilátus ítélte halálra; hogy harmadnapra feltámadt; hogy csodákat tett; és hogy a keresztények istenként imádták.
Régészeti ásatások szintúgy a bibliai történetek hitelességét igazolják. Megtalálták például a leplet, amelybe Jézus testét helyezték, illetve egy Julius Augustust – a Jézus élete alatt uralkodó egyik római császárt – ábrázoló érmét is. De szintén találtak egy Góliát nevet viselő cserépfeliratot, és Noé bárkájának állítólagos helyét, valamint Jerikó városát is azonosították. Sok más leletet is felfedeztek, de talán ezek közül a legjelentősebb az Ószövetség számos könyvét tartalmazó holt-tengeri tekercsek, amelyek közel 100 százalékban megegyeznek a felfedezés pontjáig legrégebbinek gondolt, ezer évvel későbbi kéziratokkal. „Határozottan kijelenthetjük, hogy mindeddig nem történt olyan régészeti felfedezés, amely a Biblia bármely részét megcáfolta volna” – mondta Nelson Glueck neves bibliai régész.
Konkrét próféciák beteljesülései
A Biblia legalább 60 olyan eseményről számol be, amelyek konkrét próféciák beteljesülései voltak. Kiemelendő a 22. zsoltár, amelyben Dávid király Krisztus keresztre feszítését írja le megdöbbentő részletességgel, körülbelül ezer évvel Krisztus születése előtt. Ez azért figyelemre méltó, mert ekkor még nem létezett ez a kivégzési módszer.
Ezenkívül az Ószövetség előre kijelentette többek között Jézus születésének a helyét és időpontját, hogy Szűztől fogan, hogy Júda törzséből fog származni, hogy szamárháton fog belépni Jeruzsálembe, hogy el fogják árulni, hogy fel fog támadni, és még azt is, hogy a keresztre feszítéskor 12 és 3 óra között sötétségbe borul Jeruzsálem.
Összességében tehát a Biblia egy megbízható történelmi dokumentumegyüttes, amely nem véletlenül állta ki az idő próbáját.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás