Habár a kisgyerekek szinte minden percben tanulnak valamit a felnőttektől, ez nem jelenti azt, hogy fordítva ne lenne mit ellesni tőlük! Íme négy érdekesség a Team Jesus Magazine írójától, ugyanakkor titeket is biztatunk arra, hogy írjátok meg kommentben: ti mit tanultatok a kisgyerekektől? Köszönjük előre is!
Az életben számtalan alkalom van arra, hogy felfedezzük Isten bölcsességét az apró dolgokban is. A Biblia azt mondja, hogy Isten királysága azoké, akik olyanok, mint a gyermekek (Márk 10:14). Eleinte arra gondolhatunk, hogy ez a gyerekek ártatlanságára utal, de én hiszem, hogy több annál. Ha figyelemmel kísérjük a gyerekek világgal és egymással való kapcsolatát, jobban megérthetjük, amit a Szentírás mond nekünk.
Mi az a 4 dolog, amit egy gyerektől tanulhatunk?
1. Őrizd meg a csodára való érzékenységed!
Észrevetted, hogy amikor elviszel egy gyereket valahová, az útvonal az autótól a célállomásig sohasem egyenes? A gyerekek szeretnek pocsolyákon átugrani, akadályokon átfutni, ágakat megfogni, mindent kalandként fognak fel. Milyen csodálatos így látni a világot. Mi megragadjuk a kezüket, figyelmeztetjük őket az autókra és óvatosságra intjük. Türelmesek próbálunk lenni. De, ők felfedeznek, anélkül, hogy ebben a lehetséges veszélyek hátráltatnák őket.
Hányan vagyunk feltartóztatva a saját szorongásunktól, amikor valami újat akarunk kipróbálni? Valahol a fejlődésünk során megtanulunk félni és elfelejtjük, hogy Isten megvéd és vezet minket.
A gyerekek rengeteget kérdeznek őszinte kíváncsisággal a szemükben – nem úgy, mint sokan közülünk, akik saját tapasztalataink és elbizakodottságunk szerint élünk. Az orvosom mondta, hogy minden ember egy bizonyos fokig értelmi torzulásban él. Ezek az elferdülések hatással vannak az életünkre, a a cselekedeteinkre és a hírek feldolgozására. Fontos emlékeznünk arra, hogy nem tudhatunk mindent. Jakab apostol levelében olvashatjuk: „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.” (Jakab 1:5).
2. Légy jelen!
Nem tudom te hogy vagy vele, de nekem állandóan emlékeztetnem kell magamat magam arra, hogy legyek jelen a pillanatban – a gyerekek ezt minden erőfeszítés nélkül megteszik. Ők nem rágódnak azon, hogy mi fog történni a következő héten, vagy akár évben. Mi mindig tervezünk, szervezünk, próbálunk mindent elintézni. Semmi baj nincs a készüléssel, de meg kell találnunk azt a pontot, amikor csak élvezzük a pillanatot, másra nem is koncentrálva.
Emlékszem egyszer, egy szombati napon elvittem a lányomat egy bevásárlóközpontba. Nagyon eseménydús napunk volt, rengeteget szórakoztunk. Amikor hazaértünk ő megkérdezte: „Anya, mit csinálunk ezután?”. Nagyon csalódott voltam. Úgy éreztem, hogy a lányom hálátlan volt és nem értékelte az időt, amit együtt töltöttünk a nap folyamán. Azonban később rájöttem, hogy egyáltalán nem volt hálátlan, csak ő a pillanatban él. Amikor a jelenben vagy, nem gondolkozol azon, ami már lejárt. Mennyire eredményesek tudnánk lenni, ha mindig jelen lennénk?
3. Bocsáss meg gyorsan!
A felnőtteknek sokszor nehéz elengedni dolgokat, hagyjuk hogy a fájdalom és megbántás felülkerekedjen rajtunk. Rendben van, ha tanulunk a tapasztalatainkból, de vigyázzunk nehogy megkeseredettekké és elcsigázottakká váljunk.
Amikor a lányom valami rosszat tesz, vagy mond, frusztráltnak érzem magam. Megbüntetem őt, annak ellenére, hogy nem szeretem szidni. Utána mindig megkérdezem magamtól, hogy vajon miért csinálta ezt és saját magamat is hibásnak érzem amikor meg kell büntetnem. Miközben én ezen rágódom, a lányom ugrálva odajön egy átlagos kérdéssel, ugyanolyan vidáman, mint mindig. Meghökkent, hogy hogy tudja ilyen könnyen elengedni.
A Biblia azt mondja: “a nap ne nyugodjék le haragotok fölött” (Efezusiak 4, 26). Ez nem mindig könnyű, de rájöttem egy trükkre, ami segít. Egyik nap nagyon zaklatott voltam valami miatt. Elkezdtem ismételni magamban ezt az igerészt és mindazokra a hibákra gondoltam, amelyekért Isten megbocsátott nekem. Pár pillanat múlva meglágyult a szívem, és többé is eszembe sem jutott a dolog.
Amikor nehéz elnézni valamit, próbálj meg arra gondolni, hogy Isten hányszor bocsátott meg neked.
4. Légy őszinte!
A felnőttek gyakran viccelődnek a gyerekek naiv őszinteségén, de az gondolom, hogy sokat javulnának kapcsolataink, ha mi is befogadnánk ezt a tulajdonságot. Az őszinteség megnyitja az ajtót a valódi és hiteles beszéd felé. Sajnos sokan összetévesztjük az őszinteséget a tiszteletlenséggel és sértéssel.
Egyszer a lányom a nagymamájánál volt, aki vég nélkül kényeztette őt. A lányom folyton édességet és üdítőt kért, amiket meg is kapott. Természetesen hasfájás lett a vége. A nagymamája bement a lányomhoz – aki összegörbülve feküdt az ágyon – és azt mondta, hogy ez azért van, mert túl sok édességet ettél. A lányom gondolkodás nélkül rávágta: „Te vagy a felnőtt!”.
Hat évesen is tudta, hogy nincs önrendelkezése. A nagymamájának kellett volna a tudatlanságból adódó rossz döntésektől megóvnia. Amikor elmondta nekem a történteket, szembe kellett nézzen azzal, hogy a lányomnak igaza volt. Komoly tanulság volt a számára, hogy olykor súlyos következményekkel jár, ha mindent megadunk a gyermekeknek.
Lássuk mit mond erről a Szentírás!
„Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem jut be oda.” (Márk 10, 15)
„Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.” (Máté 18, 3)
Mindig őrizd meg a csodára való érzékenységedet, légy jelen a pillanatban, bocsáss meg gyorsan és légy őszinte!
Forrás: Team Jesus Magazine
Ezt a cikket Sebestyén Eszter önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás