A dicsőítő-dalszerző páros Dobner Illés és Évi tíz éve vannak együtt. Most a Házasság Hete alkalmából beszéltek többek között arról, szerintük van-e egy valaki, akit Isten nekünk szán, milyen fejlődési szakaszok vannak egy kapcsolatban és mennyire fontos a hasonlóság-különbözőség egyensúlya.
Dobner Évi: Mi nagyon szeretünk házasok lenni. Őszintén valljuk, hogy ez Isten egyik legcsodálatosabb találmánya és ajándéka. Isten olyan életszakaszban hozott össze minket, amikor mindketten készen álltunk egymásra.
Ez nem a mi érdemünk, hanem az Ő ajándéka.
Számomra nagyon meghatározó ige volt még az egyedülállóság időszakában, hogy „Keressétek először az Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.” (Lk. 12:33) Istennel egy nagyon mély identitásmunkában voltam az azt megelőző évben. Ennek az eredménye volt, hogy ki tudtam mondani: én mint Isten gyermeke teljes és egész vagyok. Ebbe az állapotba jött meglepetésként Illés.
hirdetésDobner Illés: Van a keresztény kultúránkban egy olyan jelenség, hogy meg kell találnod azt, aki tökéletesen illik hozzád, akit Isten neked teremtett, és ha nem jön össze, akkor világvége van. Nem gondolom, hogy az embernek egyetlen esélye van egy jó párkapcsolatra, amely egy igazán egészséges házassághoz vezethet.
Évi: Én nagyon szeretem a szövetségnek a szépségét és a biztonságát, de ezzel együtt óriási munka, például hogy úgy hozzunk döntéseket, hogy a kapcsolatunkat helyezzük előtérbe.
Illés: Egy kapcsolatba nemcsak az elején kell fektetni, hanem végig. Ahhoz, hogy együtt tudjunk nevetni tíz éve múlva, az kell, hogy rendszeresen együtt nevessünk. Mielőtt összeházasodtunk, csomó barátom rémisztgetett, hogy esztelenül nehéz lesz és egymás agyára fogunk menni.
Aztán összeházasodtunk és vártam, hogy Évi az agyamra menjen, és nem ment.
Sok irreális dolgot hallottam a házasságról pozitív és negatív irányba is. De idővel rájöttem, hogy minden házasság egy kicsit más.
Évi: Nekem az egyik legnagyobb ajándék, hogy felfedeztem, létezik jó és működő kapcsolat játszmázások nélkül és konfliktusok felvállalásával. A konfliktus ugyanis nem tragédia és felvállalhatjuk azt, ha hibáztunk. Emellett egy mindennapos rácsodálkozás és hála, hogy Isten egymásnak ajándékozott minket. Olyan társért imádkozzatok, aki valóban szövetséget akar kötni veletek!
Forrás: Téli MIX tábor, You Tube
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás