Ősszel a nemzetközi figyelem Hegyi-Karabah területére szegeződött, ahol kiújultak a harcok az azeri és az örmény hadsereg között. Azerbajdzsán súlyos katonai vereséget mért a jóval szegényebb örmény népre, amelynek a társadalmi hatásain túl kulturális veszélye is van, hiszen felbecsülhetetlen értékű keresztény műemlékek kerültek veszélybe.
Több mint hat hete ért véget a Hegyi-karabah-i háború, miután Oroszország közvetítésével Örményország és Azerbajdzsán fegyverszünetet kötött. Béke még közel sincsen a térségben, az elmúlt napokban több olyan videó is nyilvánosságra került katonák által elkövetett kegyetlenkedésekről, amelyek a háborús bűncselekmény fogalmát is kimeríthetik.
A fegyverszünet részeként Hegyi-Karabah több – idáig örmények lakta – területe Azerbajdzsánhoz került. A kereszténységet először államilag felvevő ország – amely Hegyi Karabahot „Arcah”-nak nevezi – hatalmas gyászként éli meg ezt a fejleményt.
A szinte pontosan száz éve tartó konfliktus első lépése az volt, hogy 1921-ben a Szovjetunió Azerbajdzsánhoz csatolta a térséget, az örmény etnikai többség ellenére is. Azóta a terület erődemonstráció, zátonyra futott nemzetközi egyeztetések és brutális háborúk (1992-1994) helyszíne lett. Csak hogy értsük a helyzetet: az elmúlt hetekben ötezer katona vesztette életét és százezer embernek kellett elhagynia otthonát–hazáját.
hirdetésA világ – és nemzeti örökségekkel foglalkozó szervezetek komoly aggodalmukat fejezték ki az örmény nép által épített keresztény templomokért, monostorért, temetőkért, amelyek a jövőben azeri fennhatóság alá kerülnek. Félő, hogy keresztényből muzulmán térség lesz Hegyi-Karabah.
Fotó: Alexander NEMENOV/AFP
A háborúban sajnos már így is sok műemlék megrongálódott: ősszel az azeri hadsereg Tigranokerta ősi városát lőtte, amelyet a Krisztus előtti(!) első században alapítottak, nevét Nagy Tigranes örmény királytól kapta. Şuşa városában megsérült a Szent Megváltó Katedrális, amely az örmények egyik legnagyobb temploma, a város pedig idáig Karabah kulturális fővárosának számított.
Az interneten több olyan fotó is terjed Şuşa város katedrálisáról, amelyen az látszik, hogy graffitivel csúfították el a műemléket. Szintén károkat szenvedett a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templom. A térségben található az Amaras monostor, ahol Világosító Szent Gergelynek – Örményország első püspökének és védőszentjének – az unokája van eltemetve. Itt volt az első örmény írást oktató iskola is. A monostort régészek részletesen feltárták, véleményük szerint a sírba keletről lehetett bejutni, ami nagyon szokatlan a templomépítészetnél. A tudósok szerint ez a választás összekapcsolható jeruzsálemi Szent Sír-templom – amely Jézus keresztre feszítésének és sírjának helyszíne – elrendezésével.
Ezek az örmény műemlékek nem csak a keresztények számára fontosak, olyan kulturális kincseket hordoznak, amelyek az egész emberi civilizáció számára értéket kell hogy jelentsenek. Az örmény nemzet tragédiája egyben egy kulturális dráma is. Mivel ezek a keresztény jelképek az örmény nép számára igazodási pontok, szellemi kapaszkodópontok, ezért a történészek – és mi keresztények – joggal félhetünk attól, hogy az azeriek kárt tesznek bennük..
Forrás: The Conversation
Fordítás: Nagy Betti
hirdetés
