Aprószentek ünnepén azokra a gyermekekre emlékezünk, akik ártatlanul haltak meg még egészen fiatalkorukban. Heródes, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát, és dinasztiát alapíthat a zsidók országában megölette a Betlehem környéki fiúgyermekeket. Viszont nem csupán Jézus idejében haltak meg ártatlanul gyermekek, ha nem ma is sokan vesztik így életüket, akár még születésük előtt. Rájuk is emlékezik ez az egyik olvasónktól kapott vers.
Kicsiny lélek beszélne hozzám
Ha érteném nyelvét,
De nem értem, megfogom kezét,
S ő vigasztal: megcsókolja orcám.
Érzem létezését, hogy itt van jelen.
Halk dallamokat dúdol,
Ajkain halvány mosoly,
Így üldögélünk csendesen, ketten.
Neki e hely nem otthona,
Tudja ő, nem maradhat velem,
De fel kell élénkítenie engem,
Csupán ezért jött látogatóba.
Apró ujjai lassan engednek,
S jönnek érte többen,
Megállnak egy pillanatra előttem,
Majd kézen fogva messzire mennek.
Én ugyanott maradok,
De várok rá egy évet, ha kell,
Szólok hozzá az égbe fel,
Várakozásban el nem fáradok.
Lajkó Bianka
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás