Egy kanadai indián rezervátumban egy férfi megpróbálta kitépni a pap kezéből az Oltáriszentséget – a következő pillanatban azonban olyan dolog történt, ami térdre kényszerítette a jelenlévőket. A tanúságtételt a Niedziela közölte Chris Alar mariánus atya beszámolója alapján.
„Isten irgalma az oka annak, hogy világi, pénzorientált amerikaiból, aki csak a barátnőjével és az üzlettel foglalkozott, katolikus pappá váltam” – mondja Chris Alar atya, a mariánus szerzetesrend tartományfőnöke. Az ő élete önmagában is tanúságtétel, de amit Kanadában átélt, az sokak hitét formálta újjá. Chris Alar fiatalkorában sportolt, birkózott, és komoly mérnöki karrierről álmodott. Dolgozott az autóiparban Detroitban, később saját vállalkozást alapított, amely milliókat hozott. Két ház, két autó, egy jacht, egy gyönyörű menyasszony – és annyi pénz a számlán, hogy nem tudta, mire költse.
„Mit kívánhatna még egy férfi?” – teszi fel a kérdést. „Mégis hiányzott valami, és nem tudtam megfogalmazni, mi az” – mesélte a Melbourne Catholic oldalnak.
Egy telefonhívás, ami mindent megváltoztatott
Az élet fordulópontja váratlanul érkezett. Egy nap megszólalt a telefon:
hirdetés– „A nagymamád öngyilkos lett.”
A fájdalommal teli időszakban egy pap ismerőse Szent Fausztina nővér Naplóját adta a kezébe. A lengyel szerzetesnő által lejegyzett üzenetek – az Isteni Irgalmasság radikális valósága – mélyen megrendítették.„Rádöbbentem, hogy Isten irgalma nagyobb bármely bűnnél” – mondja Alar atya. Ez vezetett oda, hogy belépett a Szeplőtelenül Fogantatott Boldogságos Szűz Mária Papjainak Kongregációjába, amely Stockbridge-ben működteti az Isteni Irgalmasság Nemzeti Kegyhelyét.
Az eljegyzés felbontása az egyik legnehezebb döntés volt az életében. De hívást kapott – és nem akarta elhallgattatni.
Ma már több mint kétszáz szerzetesért felel, az Egyesült Államok és Argentína mariánus közösségeinek tartományfőnökeként.
„Isten mindent felhasznált. A mérnöki gondolkodást, az üzleti tapasztalatot, a sikereket – és a töréseket is.”
Chris Alar atya
Fotó: Catholic News Agency
„Vidd el ezt innen!” – így vált egy Eucharisztikus csoda résztvevőjévé Chris atya
Chris Alar atya nemrég a közösségi média oldalán osztott meg egy rendkívüli történetet, amelynek helyszíne a kanadai Indian Creek rezervátum volt. Ebben a bizonyos rezervátumban körülbelül 1200 ember él, többségük idős asszony és gyermek. A fiatalok nagy része már eltávolodott a hittől. Alar atya az Oltáriszentséggel járta végig a faházak közti utcákat.
Ahogy egy dombra kapaszkodott fel, egy férfi kiabálni kezdett:
– „Takarodj el ezzel! A ti hülyeségetekkel…!”
A pap nem állt meg. Nyugodtan vitte tovább Jézust.
– „Vidd el ezt innen!” – ordította újra a férfi.
„Nem hagylak cserben, Jézus” – gondolta magában Alar atya.
A férfi hirtelen elindult felé, hogy kitépje kezéből a monstranciát. A pap ösztönösen magasba emelte az Oltáriszentséget. A napfény visszatükröződött az arany felszínen, vakító ragyogás töltötte be a teret.
Csend lett.
A férfi kinyújtotta a kezét – majd hirtelen visszakapta. Úgy érezte, mintha láthatatlan tűz égetné. „Az arcán ott volt a döbbenet: Mi volt ez? Mit tettem?” – meséli Alar atya. „Az emberek térdre estek, és együtt kezdték imádkozni: „Jézusom, bízom Benned.”Sokan sírtak. Nem megszokásból imádkoztak többé – hanem szívből.
Az események után Alar atya bement a kápolnába, letérdelt, és hosszasan szemlélte az Oltáriszentséget.
– „Uram, miért adtál jelet?” – kérdezte.
A válasz nem hangosan érkezett, hanem a szívében:
„Mert újra kételkedni kezdtetek. Mert elfelejtettétek, hogy valóban jelen vagyok.”
Chris Alar atya szerint Isten nem szenzációt akar. Az eucharisztikus csodák mindig figyelmeztetések: emlékeztetők arra, hogy Jézus valóságosan és igaz módon jelen van az Eucharisztiában. És talán arra is, hogy mi ne hagyjuk cserben Őt.
Forrás: Niedziela
Az eredeti cikket lefordította: Marik Viktória
hirdetés
