Oltáriszentség. Élet. Szentség. 3 olyan szó, amely szorosan összefügg egymással. Sokszor a nagy dolgokban keressük Jézust, pedig valójában az a titok, amelyet már az utolsó vacsorán is ránk hagyott, hogy az Isten Fia kenyérszínben rejtőzik el! Így tehát jöjjön néhány gondolat és élmény, amely az Oltáriszentség felfoghatatlan csodájáról szól.
A nemsokára szentté avatott Boldog Carlo Acutis számára az Eucharisztia a mindent jelentette. Számítógépes ismereteit is arra fordította, hogy elmondja az embereknek, hogy mennyire fontos szentáldozáshoz járulni, hiszen ott valóságosan jelen van Jézus Krisztus! Úgy fogalmazott: „aki a Nap elé áll, lebarnul, aki pedig az Oltáriszentség elé áll, szentté válik”. Milyen igaza lett! (Ha valaki még inspirálódni szeretne Carlo Acutis életéből, megtalálhatja a róla és hitéről szóló könyvet a 777 webshopján.)
Hála Istennek az én életemben is nagyon fontossá vált, hogy rendszeresen találkozhassam ilyen módon Jézussal. Ez a legmélyebb és legtisztább találkozási pont, amely itt a Földön lehetséges. Ám sokáig nem is gondoltam arra, hogy ezt az áldozatot – amelyet Jézus nekünk ajándékozott – felajánljam valamiért vagy valakiért. Idén júliusban a Lelkes Napok táborában Tokodi László szerzetes az egyik szentmisén a prédikációjában mesélt nekünk Boldog Pier Giorgio Frassatiról, akit nemsokára szentté avat XIV. Leó pápa, hogy az ő életében milyen szerepet töltött be a szentáldozás. Hogy hogyan ajánlotta fel egy elhunyt fiatalért.
Röviden elmesélte, hogy miután Giorgio megtudta, hogy egy édesapának meghalt a gyermeke, egy évvel később azt mondta az apukának, hogy felajánlotta a szentáldozását a gyerekéért. Nem mindennapi szeretet és figyelmesség.
Ám ez a mozzanat csak hetekkel később jutott el a szívemig.
Egy dologban nagyon bizonytalan voltam és voltak bennem félelmek, viszont nagy tétje volt, hogy jól döntsek. Így egyik nap arra indított a Szentlélek egy táborban, hogy ajánljam föl a szentáldozásomat ezért az emberi kapcsolatért. A következő napokban is így tettem, és Isten sziklákat görgetett el az utamból. Teljesen új út nyílt meg a számomra, amely nem emberi cselekedeteken alapult, hanem Jézus tökéletes áldozatán.
Minden egyes félelmemet és gátamat lebontotta Isten. Megéltem azt, amiről szól egy énekünk, hogy: „félelmeim semmivé válnak trónodnál állva”.
És onnantól elkezdtem másokért is – akár a békéért, gyógyulásokért is – felajánlani a szentáldozást.
Ha az imámat is meghallgatja az Úr és teljesíti a kéréseimet, akkor mennyivel inkább örül annak, ha Egyszülött Fia tökéletes áldozatát ajánlom föl.
Az életemben rengeteg olyan csoda, megnyugvás, megértés van – hála Istennek -, amelyek egy Szentségimádáson történtek. Amikor én csak ültem Istennel szemben és hagytam, hogy Ő megváltoztassa az életemet.
Ajtót nyitottam Neki, és a csendben – mint egy orvos – kiműtötte a nem odavaló dolgokat! És ezekért az élményekért elmondhatatlanul hálás vagyok az Atyának. Mekkora dolog, hogy a Mindenható vágyik arra, hogy velünk, emberekkel töltsön időt! Ne hagyjuk ki ezt a ziccert!
Szinte kivétel nélkül minden szent életének alappillére volt, hogy rendszeresen egyesüljön Krisztussal. Éppen ezért se megszokásból menjünk el misékre, hiszen ott tanúi lehetünk, ahogy Jézus önmagát adja nekünk ajándékul! Az Isten nem kisebbet mint saját magát adja nekünk – ahogy Vianney Szent János is fogalmaz. „Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek” – jelenti ki Jézus János evangéliumában, sőt egészen konkrétan is kimondja, hogy: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.”.
Jézus keresztáldozatára emlékezve újra és újra jelen lehetünk a tökéletes áldozatnál.
Járjunk minél többet szentmisére, hétköznap is, látogassunk olyan helyeket, ahol Szentségimádás van. Akarjunk Jézussal is találkozni! Ha fontos, hogy a családunkkal, barátainkkal ápoljuk a kapcsolatainkat, akkor a Mennyei Atyánkkal, a Teremtőnkkel is akarjunk minőségi időt tölteni!
Rengeteg zenés Szentségimádás van, például elsőcsütörtökönként a Babér utcai templomban. De ha valaki gyakrabban szeretne és csendesen, akkor mindennap délelőttől estig a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban ki van téve a Szentség és oda lehet ülni Jézus lábához:).
Kalkuttai Szent Teréz anya kérésével zárom soraimat: „Kérlek, kerülj közelebb az Eucharisztiához!”.
Áldott időtöltést Jézussal!
hirdetés
