„Szomorú szívvel adunk hírt arról, hogy Dr. Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyéspüspök 2025. augusztus 13-án, az Istenszülő mennybemenetelének előünnepén, életének 94. évében megtért Teremtőjéhez” – írta meg a Hajdúdorogi Főegyházmegye. Keresztes Szilárd atya a legrégebben püspökké szentelt élő magyar főpásztor volt.
Keresztes Szilárd (1932–2025) a magyar görögkatolikus egyház meghatározó püspöke volt. 1932-ben született Nyíracsádon, nyolcgyermekes család első gyermekeként. Családja komoly zenei hagyományokkal bírt, és a templom központi szerepet töltött be személyiségének formálódásában. Már gyermekkorában elhatározta, hogy pap lesz. Kiváló tanulmányai után 1950-ben jelentkezett a görögkatolikus hittudományi főiskolára, majd 1955-ben Dudás Miklós püspök szentelte pappá.
Tanulmányait a budapesti Hittudományi Akadémián folytatta, ahol teológiai doktorátust szerzett. Zenei tehetségét folyamatosan fejlesztette, orgonálni is megtanult. 1961-ben a hittudományi főiskola tanára lett, ahol dogmatikát, filozófiát és liturgikus éneket tanított. 1964 és 1969 között ösztöndíjasként tanult Rómában.
Legjelentősebb életműve egyik mérföldköve volt az 1965-ös II. Vatikáni Zsinat utolsó ülésszakán a teljes magyar nyelvű Szent Liturgia megszervezése a Szent Péter-bazilikában, amely áttörést jelentett a görögkatolikus liturgia anyanyelven történő használatában. Ez a tett hozzájárult a liturgikus nyelvek reformjához a keleti katolikus egyházakban.
1975-ben segédpüspökké, majd 1989-ben – Timkó Imre püspök halála után – megyéspüspökké nevezték ki. Püspöksége időszaka egybeesett a rendszerváltással, amely új lehetőségeket nyitott az egyház számára. Szilárd püspök aktívan kihasználta ezt az időszakot: elindította a görögkatolikus sajtó újraindítását, megteremtette az oktatás modern alapjait (megalapította a Görögkatolikus Oktatási Központot és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola új épületét), valamint nagy erőkkel dolgozott az elkobzott egyházi javak visszaszerzésén. Számos templomot és egyházközséget alapított, továbbá támogatta a fiatalok lelki gondozását, a cigánypasztorációt és a zarándoklatokat.
hirdetés
Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Kiugró jelentőségű volt az 1991-es II. János Pál pápa magyarországi látogatásának szervezése, amelynek keretében a pápa magyar nyelvű Szent Liturgiát mutatott be Máriapócson, a magyar görögkatolikusok legfontosabb kegyhelyén. Ez a történelmi esemény a magyar görögkatolikus közösség megújulásának szimbolikája lett.
Püspöksége alatt 27 új egyházközséget és templomot hozott létre, továbbá zarándokházat épített Máriapócson, elindította az ifjúsági gyalogos zarándoklatokat, és a görögkatolikus egyház nemzetközi kapcsolatait is jelentősen erősítette.
Erős, határozott és energikus vezetőként a magyar görögkatolikus egyház „építő püspökeként” tartják számon, aki megalapozta egyházunk mai virágzó helyzetét. Nyugdíjba vonulása után is aktív volt, emellett kiváló zenei érzékkel és szeretettel szolgálta közösségét egész életében.
Ez az életút egy példamutató hitbeli és közösségépítő munkát tükröz, mely nélkül a magyar görögkatolikus egyház fejlődése és megújulása elképzelhetetlen lett volna.
Keresztes Szilárd püspök temetéséről később adnak hírt.
Forrás: Görögkatolikus Metropólia, Katolikus.hu, Hajdúdorogi Főegyházmegye
hirdetés
