A kikapcsolódás nem feltétlenül jelenti a lelki élet kikapcsolását – sőt! Alpek Gergely káplán szerint a nyár kiváló időszak arra, hogy lelkileg is feltöltődjünk. Zarándoklatok, olvasmányajánlók és személyes történetek a 777-nek adott interjújában.
A nyári időszak sokak számára a kikapcsolódásról és a szabadságról szól, ám Alpek Gergely terézvárosi káplán szerint ez az időszak éppen arra ad különösen nagy lehetőséget, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. Ez az optimista gondolkodás tükrözi a 777-nek adott válaszait, amikor a nyári lelki feltöltődésről kérdeztük:
„Nyáron több időm van Istenre, és ez nagyon jó. Mint mindenkinek, ebben az időben nekem is van időm szabadságra menni, nyaralni, de nem egyedül, hanem Istennel. Kikötöm magamnak, hogy ilyenkor nincs kötelező. Még inkább szabaddá teszem magam és hagyom, hogy az Isten irányítsa feltöltődésem minden percét” – hangsúlyozta Gergely atya, aki szerint fontos, hogy ilyenkor ténylegesen hátat fordítsunk a megszokott helyeinknek, hogy belsőleg megújulva térhessünk majd vissza a szolgálatba.
A lelki megújulás egyik legkézenfekvőbb módjának a lelkigyakorlatokat tartja. Úgy látja, mindenki maga tudja, hogy számára milyen stílus a legmegfelelőbb – legyen az csöndes, szemlélődő, vezetett, csoportos vagy egyéni – a lényeg, hogy valóban a lelki fejlődés legyen a cél. Fontos lehet ebben a zarándoklat is, különösen a szentévben, amikor – mint fogalmazott – „a remény zarándokai vagyunk.” Akár vezetett, akár saját kezdeményezésű zarándoklatról van szó, Gergely atya szerint mindenkinek érdemes elindulnia. Felhívta a figyelmet a gyalogos zarándoklatok külön értékére is, hiszen azokban „nem csak a lelkünk, hanem a testünk is erősödik.” Mindehhez hozzátette: „Ne hagyjuk abba, ne kényelmesedjünk el a nyárba. Maradjunk katolikusok, imádkozzunk minden nap, olvassuk a Szentírást.” Szerinte a nyár arra is lehetőséget ad, hogy többször vegyünk részt szentmisén, hiszen több időnk lehet erre. Emellett fontosnak tartja a közösségi táborokat is, amelyek – ahogy mondta – arra adnak teret, hogy lehetőség legyen „pihenni, nyaralni, úgy, hogy közel vagyunk egymáshoz, és közel Istenhez.”
hirdetésGergely atya a 777-nek a személyes nyári szokásairól is beszélt, elárulta, hogy minden évben körbekerékpározza a Balatont. „Mondjuk nekem ez egynapos program szokott lenni. És bár minden évben ugyanazt a tavat kerülöm meg, minden évben más” – mesélte. Különösen kedves számára Esztergom is, amelyet a „Magyar Sionként”, a magyar katolikus bölcsőként említett. Szívesen tér vissza nyáron a Szent Tamás-hegyre, a Vaskapuhoz vagy a Kis-Duna sétányra, hiszen – mint fogalmazott – „egy olyan hely, ahová nyáron biztosan visszamegyek.” A nyár számára a családi és baráti kapcsolatok ápolásának ideje is, ilyenkor van lehetősége meglátogatni a távolabbi rokonokat, ismerősöket.
Szavait hallgatva az ember akaratlanul is önvizsgálatot tart, vajon az én nyaram is arról szól, hogy Istenhez közelítek? Nem néha pont arról, hogy a lelki élet háttérbe szorul a programkavalkádban? A káplán egyértelműen fogalmaz: „a vasárnap a hívő keresztény ember számára nyáron is vasárnap.
Ezt úgy fogalmaztam meg, hogy a vasárnap a Himaláján is vasárnap.”
Szerinte a nyár alatt is Istentől merítünk erőt, ahogyan év közben is. Felhívta a figyelmet arra, hogy nyáron akár új helyeken is bekapcsolódhatunk a szentmisébe, hallhatunk olyan papot vagy lelkészt, akit év közben nem, sőt találkozhatunk olyan katolikus testvérekkel, akiket addig nem ismertünk. „Ha hívő vagyok, akkor nyáron is higgyek, és tegyek is meg mindent a hitért. Felejtsük el a gondolatot, hogy most nem megyek templomba vagy nem imádkozok. Az Isten ilyenkor is közel szeretne hozzám lenni. Akkor én miért akarok távol kerülni tőle?”
Ugyanakkor Gergely atya azt is fontosnak tartja, hogy a nyári lelki életet ne kötelességként éljük meg. Úgy fogalmazott: „Ajándék, amit elfogadok, mert Isten szeret engem, és én szeretem Őt.” Ehhez akár a tengerparton ülve néhány perces hálaadás is elegendő lehet, vagy egy csendes rózsafüzér a medencében úszás közben. De javasolta azt is, hogy utazások során hallgassunk hittel kapcsolatos podcastokat, prédikációkat.
Konkrét olvasmányokat is ajánlott azoknak, akik lelki táplálékot keresnek a nyárra. Első helyen Joseph Ratzinger – XVI. Benedek pápa műveit emelte ki, köztük a Názáreti Jézus háromkötetes sorozatát, amelyet „kötelező olvasmánynak” nevezett, illetve a szentév apropóján a néhai német egyházfő Spe Salvi kezdetű enciklikáját is érdemes elolvasni. De szívesen ajánlja Robert Sarah bíboros könyveit is, valamint Avilai Szent Teréz műveit azoknak, akik mélyebb lelki tartalomra vágynak. Akik könnyedebb olvasmányt keresnek, azoknak Fekete István regényeit javasolta, ugyanakkor saját örömét is megosztotta: „Egy nyári estén kiülni a kertbe, és egy hideg fröccs mellett elolvasni József Attila, Pilinszky János, Reményik Sándor, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor vagy éppen Sík Sándor verseit igazán mély lelki élmény tud lenn.”
Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy egy Istennel töltött nyár hosszútávon is hatással lehet a lelki életünkre. Megosztotta, hogy nem egy olyan emberről tud, akinek éppen egy nyári lelkigyakorlaton vagy zarándoklaton született meg a hivatása, vagy éppen ott találta meg jövendőbeli házastársát. Ezekről azt mondta: „Életre szóló, meghatározó pillanatok.”
Alpek Gergely atya saját életében is megtapasztalta, mit jelent, amikor a lélek mélyén ott marad a vágy a kapcsolatra Istennel, még akkor is, ha egy időre távol kerülnénk tőle. Egy nyáron ő maga is úgy döntött, hogy a vallásos élet háttérbe szorításával próbál megpihenni – de belül egyre erősebb lett benne a vágy: azon a nyáron úgy érezte, hogy csalódott Istenben, ezért szerette volna “nélküle tölteni”, de Isten nem engedte. Végül az a nyár fordulóponttá vált életében, ősszel pedig már a szemináriumban tanult.
Ahogy ő fogalmazott: „A lelkünknek nyáron is szüksége van arra, hogy erőt merítsen valahonnan.” És ez az erőforrás nem más, mint maga Isten.
hirdetés
