Az evangelizáció nem egy feladat, ami ahhoz kell, hogy „jó keresztények legyünk”, hanem életmentő küldetés: minden ember örök sorsát befolyásolja, hogy találkozik-e a jó hírrel, Krisztus megváltásával. Aki megízlelte Isten szeretetét, nem hallgathat róla – az öröm és remény, amit Jézus ad, továbbadva válik teljessé. A világ brutális zajában is van egy üzenet, ami képes átformálni szíveket: az evangélium, amely ma is életet ad. Erről beszélgettünk Peter Strand misszionáriussal és Szabó Évával, a Felnézek Fesztivál egyik főszervezőjével.
Peter Strand, misszionárius evangélista, az Equippers Budapest gyülekezet szolgálója, a nemzetközi evangelizációs csapat vezetője
Miért fontos, hogy megosszuk az evangéliumot?
Mert minden ember örökkévaló – van lelkünk és szellemünk, amely örökké élni fog. Egy napon mindenkinek eldől az örök sorsa, és az egyetlen dolog, ami segíthet egy embert azon a napon, hogy Istenhez tartozik, mert a földi életében igent mondott Jézusra. Minél inkább a helyes irányba tudjuk az embereket terelni, annál inkább segíteni fogjuk őket a helyes döntés meghozatalában!
Amikor Jézus elhagyni készült a földet, parancsot adott népének: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,19-20) Máshogy fogalmazva: „Mondjátok el a világnak, hogy mit tettem értük, vigyétek el ezt az üzenetet a világ minden sarkába,
mondjátok el mindenkinek a JÓ HÍRT, hogy van Mennyország, és mindenki odamehet – a Kereszt miatt!”
Milyen formái, módszerei lehetnek az evangelizációnak?
Az emberek sokféle módszert használnak – és Isten szereti ezt a fajta változatosságot. A mi tapasztalatunk az, hogy a barátok meghívása egy gyülekezetbe vagy egy evangelizációs találkozóra a leghatékonyabb módszer. Azt látjuk, hogy az örömüzenet kreatív/modern módon történő megosztása szintén nagyon vonzó/hatékony tud lenni. Gyülekezetbe hívni bárkit mindig csak személyes kapcsolódás után érdemes! Mikrofonba prédikálni, vagy beszélgetést kezdeményezni azzal, hogy megkérdezzük az emberektől, „ismered Jézust?”, a tapasztalataink alapján nem bölcs és nem megfelelő módszer.
Fotó: balra Peter Strand, mellette Suba Lukács
Mit tehet az, aki fél megszólítani másokat, mert tart az emberek véleményétől, és emiatt nem mer beszélni az evangéliumról? Hogyan lehet segíteni ebben a helyzetben?
Én azt mondanám, hogy elsősorban tegyük egy kicsit „vonzóvá” számukra a részvételt. Különben mindig nagyon kevesen lesznek azok, akik beleállnak ebbe a típusú szolgálatba. Segíthetjük őket például azzal, hogy a kezükbe adunk olyan eszközöket, amelyek megkönnyíthetik/vonzóvá tehetik az evangelizációt, illetve segítenek megtörni a jeget az emberekkel.
A gyülekezetünkben, az Equippersben gyakran használjuk például azt a módszert, hogy az életük nagy pillanatairól kérdezzük az embereket. Az ünnepekhez kapcsolódó kvízek is jó módszerek szoktak lenni. Gyakran meghívunk az angolnyelvű gyülekezetünkbe olyan magyarokat, akik tudnak fordítani, hogy egyszerűen csak ki tudjanak menni velünk az utcára tolmácsként, és lássák, hogyan zajlik az evangelizáció – anélkül, hogy túlságosan ki kellene lépniük a komfortzónájukból.
Hogy lehet megszólítani a ma emberét ebben a médiazajban és információdömpingben, amelyben élünk? Mivel te szolgáltál amerikai és afrikai közegben, kíváncsi lennék a tapasztalataidra: mi a helyzet ott, és miben más Európa?
Az amerikaiak már megszokták, hogy a mindennapi életben beszéljenek Istenről, Jézusról, és emiatt legtöbbször nagyon bátran közelednek az emberekhez. Az afrikaiaknak gyakran kicsit „agresszív” módszereik vannak, amikor az utcákon prédikálnak fehér ingben, nyakkendővel, Bibliával a kezükben, hangosan. Ők jellemzően sokat beszélnek a bűnről, pokolról és büntetésről – és ez elég jól működik az afrikai kontinensen. Az európaiak többnyire inkább közvetettebben, szelídebb módon beszélnek ezekről a dolgokról. Gyakran intellektuálisabb módon kell szólni hozzájuk. Azok a párbeszédek mindig jobban szoktak működni, amelyekben finomabban, semlegesebb oldalról indítjuk a beszélgetést, nem egyből a megtérésről, kárhozatról beszélünk…ezek sokkal jobban összhangban vannak az európai gondolkodásmóddal.
Fontos az is, hogy oda kell mennünk, ahol ők vannak – nem fognak hozzánk jönni – , és el kell mondanunk nekik röviden, hogy mit tett értünk Isten. Az amerikaiak és az afrikaiak jobban tisztelik a Bibliát, mint az európaiak. Az itt élő nem hívőknek valahogy jobban betalálnak az Istennel való személyes tapasztalataink megosztása, mint az írott Ige.
Hogyan érhetjük el a fiatal generációt, hogy szívük Isten felé forduljon?
Elsősorban azzal, hogy fiatalokkal érjük el őket, olyan nyelvezetet használva, amelyet megértenek. Soha nem használjuk például az Isten báránya, Jézus vére, megtestesülés, igazság, dicsőség, megváltás, kiengesztelődés, próféta stb. szavakat.
Hétköznapi nyelven érdemes megosztani velük, hogy mit tett értünk Isten, ez sokkal erőteljesebb!
Aztán szép lassan olyan gyülekezetbe érdemes hívunk őket, amelyet kellően modernnek, nekik szólónak éreznek. Ehhez fontos lehet egy belvárosi helyszín, a fiatalok tanúságtétele a színpadon, a nem túl hosszú összejövetelek, a kicsit modernebb dicsőítő dalok. De az is lényeges, hogy legyenek közös programok a fiataloknak a gyülekezeten kívül is: táborok, misszió, túrázás, ahol valóban megismerhetik és meghallgathatják más fiatalok történeteit. Mindent Isten erejével kell tennünk, ugyanakkor modern, 21. századi stílusban!
Fotó: Felnézek
Szabó Éva, a Felnézek Fesztivál egyik főszervezője
Te hogy látod, mi kell ahhoz, hogy a fiatalok szíve Isten felé forduljon?
Egy érintés Istentől. A mi dolgunk, hogy magot vessünk, hogy hirdessük az evangéliumot, Jézus szeretetét, megváltását, illetve, hogy tanúságot tegyünk, hogy a mi életünkben mit cselekedett, hogyan változtatott meg, állított helyre.
Legyünk só és világosság a környezetünkben! Azt, hogy teljes szívvel Istenhez forduljon valaki – legyen fiatal vagy idős –, csak a Szentlélek tudja elvégezni. A mi felelősségünk, hogy hirdessük.
Hamarosan megrendezitek a Felnézek Fesztivált. Mit érdemes erről tudni? Hogyan lehet bekapcsolódni?
A tavalyi fesztivál után kerestük Isten akaratát a folytatással kapcsolatban, mert azt egyértelműen tudtuk, hogy nem egy egyszeri alkalom volt. Isten elkezdett egy munkát, és mi vártuk a vezetését. Így idén, a tavalyihoz hasonlóan megrendezzük a FELNÉZEK Fesztivált Budapesten, az Erzsébet téren, 2025. június 27-28-án, amelyet egy missziós hét előz meg: június 23-tól minden nap szervezetten, naponta 3-szor megyünk ki Budapest főbb csomópontjaira lelkeket menteni. A budapesti fesztivált június 29-én, vasárnap zárjuk egy FELNÉZEK Piknikkel, ugyanott, az Erzsébet téren. Ennek az elsődleges célja az, hogy akikkel a héten az utcán beszélgettünk, vagy a fesztiválon megáldottunk, és érdeklődőek voltak, vagy akár át is adták az életüket Jézusnak, azokkal egy ilyen kötetlen helyszínen tudjunk újra beszélgetni, kapcsolódni, kontaktot cseréni, hogy aztán szépen fokozatosan be tudjanak épülni egy gyülekezetbe. Nagyon ritkán látunk arra példát, hogy egy utcai beszélgetés után a következő vasárnap már ott van valaki az istentiszteleten. Ehhez több lépcső vezet, és az első lépcsőfok lehet a piknik.
A budapesti fesztivál mellett két vidéki helyszínre is megyünk, turnéra indulunk: június 21-én Szegeden a Dugonics téren, július 5-én pedig Debrecenben, a Kossuth téren rendezzük meg a FELNÉZEK Fesztivált ugyanazzal a tematikával, más-más fellépőkkel. Minden helyszínen a helyi gyülekezetekkel kapcsolódunk, és ugyanúgy missziós napokat tartunk mindkét helyszínen a koncertnap előtt. Fantasztikus megtapasztalni, ahogy az Úr jár előttünk, és ajtókat nyit ezekben a városokban is, hatalmas bizonyság számunkra az az összefogás, amit láthatunk. Nagyon megtisztelő, hogy Isten használ bennünket ebben a munkában.
Fotó: Felnézek
Mindhárom helyszínen várjuk még a szolgálói jelentkezéseket utcai evangelizáció területén, illetve olyan testvérekre is szükség van az utcán, akik tanítványozó ajándékúak, szívesen maradnak kapcsolatban az érdeklődőkkel, és segítik őket, hogy beépüljenek egy közösségbe. Sok-sok terület van, amiben lehet kapcsolódni, a felnezekfesztival.hu weboldalon lehet kitölteni a jelentkezési űrlapot, ami alapján mindenkivel felvesszük a kapcsolatot, és minden információt megosztunk.
Mivel lehet a fiatal generációt bátorítani, hogy szolgálatba álljanak és kitartóak is legyenek ebben?
A saját bizonyságaink megosztása mindig bátorító, úgy gondolom, a gyülekezeti alkalmakon is sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni erre. Az evangelizációs hetünkön minden este tartunk egy belső dicsőítő- és ima alkalmat, amikor megosztjuk egymással a bizonyságainkat, hogy aznap miket éltünk át az utcán, hogyan tapasztaltuk meg Isten jelenlétét egy-egy beszélgetésben, hogyan vezettünk embereket Istenhez. Ezek fantasztikus és maradandó élmények, és
ha ezeket megosztjuk egymással, mindenki át akarja majd élni ezeket a csodákat.
A tavalyi fesztivál után sokan számoltak be arról, hogy korábban nem jártak rendszeresen az utcára lelkeket menteni, de azóta életformájukká vált, és folyamatosan szerveznek ilyen megmozdulásokat a saját ifijükben, gyülekezetükben. Így azt a tüzet, amit tavaly nyáron kaptak, viszik és adják tovább. Erre nagyon nagy szükség van, hiszen érett a mező az aratásra, és sok-sok munkásra van szükség!
Fotó: Felnézek
Sokan nem látnak maguk előtt jó példákat, akikre a hitük miatt felnézhetnek. A fesztivál erre is ad lehetőséget?
Célunk, hogy Jézus Krisztust mutassuk be az embereknek, hiszen Ő a példa, Őt követjük, Őrá nézünk fel! A koncertek, evangelizációk, utcai beszélgetések, dicsőítések, belső alkalmak is mind Jézusra mutatnak,
ezért is tudunk felekezettől függetlenül egy célért, egy Névért összefogni, egységben lenni, és egymás hite által épülni.
Tavaly kaptunk egy visszajelzést egy fesztiválra látogató családtól, hogy annyira egyértelműen érezhető és kézzelfogható volt az a szeretet, amivel mi ott a téren egymás iránt voltunk, hogy önmagában ez is magával ragadta őket, szóval ilyen módon is lehetünk példák. A világban ilyen szeretetet nem tapasztalnak. Hisszük, hogy a színpadi programok, az evangélium kihirdetése által a fesztiválra látogatók találkozni fognak Jézussal, és az Ő szeretete, és a megváltozott szellemi légkör, amelyben a dicsőítés és ima által együtt lehetünk, magával ragadja majd őket is. A sok bizonyság, tanúságtétel megosztása által hiteles példákkal találkozhatnak, és az imasátorban nagy hangsúlyt fektetünk a személyes beszélgetésekre.
hirdetés
