A Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára nem hogy hátrány, hanem sokkal inkább előny a katolikus identitás – hangsúlyozta Birher Nándor, az egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja a 777-nek adott nagyinterjújában.
Az interjúnk időpontja éppen egybeesik az egyetem nyílt napjával, amikor rengeteg érdeklődő fiatal ismerheti meg a Pázmány képzéseit. Ez egy egyetem számára az újragondolás lehetősége is, amikor megismeri a jövendőbeli hallgatók érdeklődési köreit, ők pedig az intézmény céljait. De mik ezek a célok?
Érdekes felvetés, hogy a nyílt nap az újragondolásnak lenne a lehetősége, szerintem nem feltétlenül. A nyílt nap annak a folyamatnak a gyakorlati próbája, amely már évekkel ezelőtt megkezdődött, és amely során az egyetem vezetése tudatosan végig gondolja, hogy milyen irányba szeretne fejlődni. Ehhez meg kell tervezni a szakokat, meg kell nézni, hogy azok életképesek-e. Ennek az előkészülete két év gondolkodás.
Akkor a nyílt nap tulajdonképpen az egyetem vizsgája, hogy jók-e a tervei.
A nyílt nap a ZH, amikor látjuk, hogy milyen irányba haladunk, a vizsga pedig, amikor meghúzzák a ponthatárokat. Eddig ezeket a ZH-kat elég jól abszolváltuk, idén is le kellett zárni a jelentkezéseket, mert akkora volt az érdeklődés.
hirdetésAmikor legutóbb interjút készítettünk Önnel, akkor még a dékáni megbízatásának elején voltunk. Most viszont már ennek a mandátumnak a végéhez közeledünk. Milyen a mérleg?
Amikor felkértek erre a feladatra, akkor 36 hónapra vállaltam el, nagyon világos koncepcióval. Ez négy kifejezésből állt, amelyekből az első a „két doktori iskola” volt. Sikerült, hiszen a pszichológusok számára biztosítunk immáron bemenetet az Információs Technológiai és Bionikai Karon lévő doktori iskolába, illetve egy társadalomtudományi doktori iskolát is létrehoztunk.
A „BTK”-t említve sokaknak csak a bölcsészet jut eszébe, pedig mi egy társadalomtudományi kar is vagyunk,
így nagyon kellet egy olyan doktoriskola is, mely ezen a tudományterületen biztosítja a hallgatók számára a továbblépést az egyetemi tanulmányok után.
A második kifejezés a „stabil működés” volt: az infrastruktúrát teremtsük meg, a Duna-parton lévő Danubianum épületet lakjuk be a lehető legjobban, mindezt kiszámítható költségvetés mellett. Ennek az épületnek vannak korlátjai, de amíg az új campus nem készül el, addig minél komfortosabban szeretnénk érezni magunkat.
Sikerült belakni?
Olyan értelemben igen, hogy télen már nem fagyunk meg. Az első hónapokban még hívtak régi ismerősök: „Szia, Nándi, húsz éve nem beszéltünk, de látom, te vagy a dékán: szeretném jelezni, hogy 15 fok van a tanteremben”. Ez most már nem probléma hála Istennek, az energiaárak is visszamentek a normális szintre. De a nyár sem volt kellemes, valóban igaz a pletyka, hogy 45 fokot mértek az egyik tanteremben a szigeteléssel nem rendelkező ablakok miatt. Most már mindenhol van klíma, az épület sokkal jobban használható.
Doktori iskola pipa, stabil működés megteremtve. Mi volt a harmadik kifejezés?
A kereszténység. Odáig eljutottunk, hogy az egyetem nevében a katolikus még véletlenül se jelent piackorlátozást sem az oktatóink, sem a hallgatóink számára. Azt szeretném tudatosítani, hogy ez a katolikus szó a nevünkben egy nagyon erős küldetést és felelősséget jelent mindannyiunk számára. Büszkék vagyunk erre, de senkit nem kényszerítünk arra, hogy ezen értékek mentén rendezze be a mindennapjait, viszont mindenkit hívunk erre. Természetesen azt elvárjuk, hogy a katolikus értékeket senki ne sértse, aki valamilyen formában a közösségünkhöz tartozik. Szeretnénk felmutatni, hogy miért jó dolog katolikusnak lenni. Ennek az egyetemnek nem az a legfőbb célja, hogy anyagilag nyereséges legyen, sőt még csak az sem, hogy működésünket kizárólag az határozza meg, hogy a nemzetközi rangsorokban előkelő helyet érjünk el. Számunkra a hallgató, ahogy a felmérésekben, visszajelzésekben is olvashatjuk, valódi értéket képvisel, akit szeretnénk megismerni és segíteni a rendelkezésre álló eszközökkel. Talán ezekután nem meglepő, ha azt mondom, hogy
a Pázmány legfőbb küldetése, hogy „jó” embereket szeretne adni a magyar társadalomnak, nincs ennél fontosabb célja.
Hogyan lehet ezt mérni?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert azt valóban meg tudom mérni, hogy hány új hallgató van, ők elégedettek-e az intézménnyel, vagy hogy az egyetem nyereséges vagy veszteséges. A közgondolkodás mindig valami mutatószámot vagy mérhetőséget szeretne, mi viszont bátrabbak vagyunk, mert a szív irányába merünk elmenni. Ferenc pápa is arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába tudunk mindent kiszámolni és vizsgálni, ha közben elveszítjük a szíveket, akkor semmit nem csinálunk. Az út elején vagyunk még, de lépésről lépésre igyekszünk haladni.
Fotó: Pilló Ákos / PPKE
A következő tanévtől indítanak egy „Filozófia, politika, gazdaság” alapszakot: egyenként is izgalmas tárgyak, de hogyan működnek közösen?
Másik egyetemen már van egy ilyen képzés – igaz, az angol nyelven. A mai világ kicsit „tuttifrutti”, ahol a régi klasszikusokat érdemes újragondolni: a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi szakokon is azt látni, hogy a klasszikusokra nincsen már akkora igény, mint pár éve, a „kis színeseket” keresik a hallgatók, azaz azokat a szakokat, amelyek több tudományágat vegyítenek. Úgy tűnik, hogy van rá kereslet, sőt meglepően sokan érdeklődnek iránta: lehet azért, mert van egy olyan híre a szaknak, hogy aki elvégzi, abból miniszterelnök lesz; de egyelőre az érdeklődés nagyobb, mint ahány miniszterelnökre szüksége lesz az országnak…
Tud konkrétumokat mondani, hogy melyek azok a szakok, amelyek mennek kifelé?
Nem fogalmaznék ilyen sarkosan, hogy mennek kifelé. Az viszont tény, hogy vannak szakok, ahol komoly munka szükséges, hogy valódi alternatívaként tudjuk a leendő hallgatóknak kínálni a továbbtanulás palettáján. Ezek között kell említeni azokat, ahol például a nyelvvel mélységében kell foglalkozni: ami a klasszikus logosz volt, az ma már nincsen, mert az emberek nem akarnak időt fordítani egy tárgy elmélyítésére. A felületesebb, több terület által összefonódott szakok tendenciózusan kerülnek előtérbe. Klasszika filológiával például már senki nem akar foglalkozni, a szavakat senki nem akarja megérteni és megtanulni, mert valamiért más már a világ. Nyilvánvalóan az is közrejátszik, hogy a mesterséges intelligencia és a fordítóprogramok – ha csak részben is – de helyettesítik ezt a tudást. Persze ez siralmas. Hiszen a Logosz a kereszténység alapja is.
Mi lesz a germanisztika szak sorsa, amellyel több magyar médium is foglalkozott?
A német nyelvre épülő képzések fontosak, viszont az is tény, hogy az elmúlt közel 10 évben alig volt olyan, hogy ne pár hallgató jelentkezett volna és egy elfogadható létszámmal indulhatott el a tanév.
Saját tapasztalatom, hogy alapképzésben nem jó, ha nagyon kevés, egy-két hallgató van jelen az órán. Hiányzik a csoport, nehéz így oktatni és tanulni egyaránt,
nincs meg az a közösség érzés, amit egy egyetemnek adnia kell, ami miatt mások is vagyunk, mint a többiek.
A közvetlen környezetünkben három, négy másik felsőoktatási intézmény is kínál német nyelvre alapuló képzéseket, a jelenlegi megállapodás így lehetőséget biztosít a hallgatóknak, oktatóknak, hogy magas színvonalon, közösségben folytathassák tanulmányaikat.
Ha már az első három kifejezést elmondta, semmiképp ne hagyjuk az olvasóinkat cserben: mi volt a negyedik ígéret?
Versenyképessé akartuk tenni a tanárképzésünket, azaz a negyedik szó a „pedagógia” volt. Itt is sikerült előrelépnünk, de hozzá kell tenni, hogy a versenytársaink is fejlődnek, van olyan intézmény, amelynek nagyon lejt a pálya. Nagy az érdeklődés a pedagógia iránt, ráadásul egészen máshogy kell már egy mai gyermeket oktatni, mint néhány évtizeddel korábban. Erre szeretnénk sikeresen felkészíteni a Pázmányról kikerülő tanárokat.
„Egészen máshogy kell oktatni őket” – mi változott?
Kibic vagyok a területen, de bizonyított, hogy a mai gyermekek agyának fiziológiája megváltozott, egy új evolúciós szakaszba léptünk. A biológiai érésük hihetetlenül felgyorsult, években mérhető például, hogy a lányok első menstruációja mennyivel korábban van már. Ugyanakkor az agyi szerkezet ezt nem tudja lekövetni, ennek az okát még nem lehet pontosan tudni, könnyen lehet, hogy a felgyorsult világ vagy a technikai eszközök túlzott használata miatt.
Ezek miatt a változások miatt van szükség a gyógypedagógia szak elindítására?
Az egyetemünknek reagálnia kell azokra a társadalmi változásokra, amelyek körülvesznek bennünket. Ráadásul
katolikus egyetemként különösen kell foglalkoznunk azokkal az emberekkel, akik a legjobban rászorulnak. Krisztustól kaptunk egy küldetést, a legkisebbeken különösen is segítenünk kell.
A pedagógia területén pedig ahogy már az előbb is említettem, alkalmazkodnunk kell a megváltozott világhoz. Ez a világ pedig sajnos azt is magával hozza, hogy egyre több gyermeknek van szüksége valamilyen egyéni segítségre, fejlesztésre az iskolai tanulmányai során. Bízunk benne, hogy sikerül olyan szakembereket képeznünk, akik később, a nálunk végzett pedagógusokkal együttműködve, sikeresen tudják támogatni a rájuk bízottakat.
Hogy mennyire széles a repertoár: gazdálkodási és menedzsment szak is indul, ami elsőre meglepőnek tűnik. Itt az új „Közgáz”?
A Pázmánynak régi hiányossága, hogy a gazdaságtudománnyal nem foglalkozott eléggé, remélem, hogy sikerül ezt pótolnunk ennek a szaknak az elindításával. Sajnos eléggé lemaradtunk a többi egyetemhez képest, de a katolikus társadalmi tanításnak nagyon fontos része a gazdaságtudomány. Ha a Szentírást olvassuk, akkor meglepődve tapasztalhatjuk, Jézus milyen sokat foglalkozott a pénzzel és a gazdasággal, például az adó kérdésével, vagy a talentumokkal. Így az egyetem katolikus identitásához jól illeszkedik ez a tudomány.
Hamarosan az egyetem történetében új fejezet kezdődhet, hiszen a Palotanegyedben megépül a campusa a Pázmánynak. Az építkezést politikai és közéleti csaták veszik körül; nem tart attól, hogy ez rányomja a bélyegét erre az új fejezetre?
Bizonyos értelemben talán normális is, hogy politikai kérdéssé alakult ez a történet. A Pázmány egy „idegen ország” szolgálatában áll, amely nem más, mint az Isten országa. Ehhez az egyetemnek ragaszkodnia kell.
Ön szerint a kritikák egy része ehhez kapcsolódik?
Egészen biztosan.
Krisztus sosem mondta, hogy ujjongva és tapsolva fogják fogadni a kereszténységet a világ hatalmasságai.
Gyanúsnak is kéne lennie, ha örömmel konstatálná ezt mindenki és nem lenne negatív visszhangja.
Minden építkezés érdeket sért, ez teljesen természetes. Ezeket az érdeksérelmeket érdemes a lehető legjobban csökkenteni, az okozott károkat meg kell téríteni. Viszont mérlegelni kell, hogy az előny és az esetlegesen okozott kár milyen viszonyban áll egymással. Tudjuk, hogy számos kellemetlenséget kell mindenkinek elviselni az építkezés alatt, valamint vannak olyan lakások, melyeknek a panorámája megváltozik, de hisszük, hogy az eredmény megéri, hiszen 10-12 ezer fiatalnak lesz lehetősége magas színvonalon itt tanulni.
Ezt ennyire le lehet így egyszerűsíteni?
Ha jól emlékszem, akkor a Szentkirályi utcában épült a SOTE-nak egy épülete, aztán egy szálloda is, a nemrég felhúzott épületek összességében szerintem több építkezéssel jártak, mint az új campus létrehozása. Rengeteg építkezés van a környéken, ott nem láttam valamiért ekkora felháborodást. Világos, hogy nem kellemes, ha bontanak és mennek a légkalapácsok, de elég gyorsan haladnak és komoly védőrendszereket építettek ki, hogy porból és zajból is minél kevesebb legyen. Piaci alapon is mindenkinek megéri, hiszen a környéken az ingatlanok értéke gyorsan emelkedni fognak a campus átadása után.
Fotó: Pilló Ákos / PPKE
Mit ad a Pázmány identitásának, hogy a jövőben újra lesz egy bázisa? Talán Piliscsaba után először lehet igazi otthona az egyetemnek.
Olyan lehetőségeket biztosít, amelyek most csak részben vannak meg, például a sport vagy a könyvtár területén. Ennek ellenére most is nagyon népszerű az egyetem, gyakran felteszem magamnak a kérdést, hogy miért ilyen népszerű a Pázmány: nincsen mögöttünk hatalmas kutatóbázis, infrastruktúra, de mégis a legnépszerűbbek vagyunk. Tavaly a leglátogatottabb bölcsészkar voltunk az elsőéves jelentkezőknél, úgy, hogy ez a mostani ideiglenes épület valóban nem a legideálisabb. A Pázmány új campusa nem azt jelenti, hogy csoda fog történni, viszont nagy segítség lesz a hallgatóknak. A mi erőnk a kereszténységünk: az oktatók, az alumni és a kutatók hite.
Említettem, hogy közeledik a dékáni mandátum vége: mivel lett több Birher Nándor az elmúlt években?
Folyamatosan a kegyelmet éltem meg:
annak ellenére, hogy milyen esetlenül álltam a feladatokhoz, sikerült azokat teljesíteni. Volt egy stratégiai elképzelésem, gyakorlatilag minden megvalósult, kivéve az e-sport-termet, de nincs kizárva, hogy az elkövetkező hónapokban berendezzük azt is.
Egy dékánnak mennyire kell a hallgatók életével, lelkével foglalkoznia? A fizetését azért kapja, hogy az egyetem szakmailag fejlődjön és identitása megmaradjon. De tud azzal foglalkozni, hogy mi zajlik a hallgatók lelkében?
Elkezdtünk errefelé mozdulni, de nem elsősorban miattam, hanem mert a kollégáim is ezen értékek mentén elkötelezettek. Ennek a fejlődésnek nagyon szép jelképe, hogy a diplomaátadók a Bazilikában vannak.
Jó megtapasztalni, hogy akik nem járnak templomba – ők vannak többségben –, érezhetik, hogy a templom nem egy ijesztő hely, hanem megdicsőülés van benne.
Itt, a Danubianumban is sikerült egy imaszobát létrehoznunk, ahol rendszeresen vannak szentmisék is. Lelkigyakorlatokat is szervezünk, amelyekre jelentkezhetnek a hallgatók, oktatók és munkatársak is, legutóbb Bakonybélben jártunk. Ezek lassanként kezdenek működni, de semmiképpen sem lehet erőszakkal vagy kényszerrel csinálni. A hallgatók és munkatársak által indított önszerveződő körök által szervezett alkalmak azok, melyek tényleg elérik és megszólítják a nyitott szívvel érkezőket. Ezeket igyekszünk támogatni, de nem irányítani, hiszen a maguk útján járva érik el céljukat.
Ne kerülgessük a forró kását: mit hozhat a jövő, újra indul a dékáni pozícióért?
A stabil, kiszámítható működés alapjai megvannak, mindig ilyenkor következik a katasztrófa. (Nevet) Az oktatási állomány, a finanszírozás is rendben van, szilárd alapokon állunk. De hogy lesz-e számomra újabb 36 hónap ebben a pozícióban, azt csak a Jóisten tudja. Ha így lesz, nem ugrok el a feladat elől.
hirdetés
