Hogyan viszonyulnak ma a fiatalok a valláshoz? Milyen okok vezethettek az eltávolodásukhoz? Hogyan tud alkalmazkodni a vallás a mai fiatalsághoz, és hogyan lehet újra vonzóvá tenni számukra?
Noha a jelenséget és annak kiváltó okait illetően országonként és földrészenként illetően is megjelennek hangsúlyeltolódások, illetve olykor a kutatások is ellentmondásos megállapításokra jutnak, a fiatalabb generációk vallástalanodása jól látható trendként van jelen, amit számos adat is alátámaszt.
Csökkent a vallás jelentősége a fiatalok életében
A fiatalok életében egyre csökken a vallás szerepe és az egyházakhoz való viszonyuk is átalakulóban van. Egyik üzenetében többek között erre a folyamatra reagált Ferenc pápa is a Vatican News cikkében, amikor a fiatalokhoz szólva Jézus Krisztus irántuk való végtelen szeretetéről beszélt és arra kérte őket, hogy fogadják őt az életükbe, s osztozzanak közösen minden örömben, reményben és küzdelemben.
De mit mutatnak a számok?
Az amerikai székhelyű Pew Research 106 nemzetet érintő globális mérése is a vallás jelentőségének csökkenését mutatta; eszerint
a fiatal felnőttek mintegy 6 százalékkal kisebb valószínűséggel nevezték a vallást „nagyon fontos” tényezőnek az életükben, mint az idősebb generációk.
A folyamatban erősen érintett az amerikai Z generáció is: egy amerikai kutatás szerint évente több mint 1 millió fiatal fordít hátat a keresztény hitnek és ez az arány egy évtized múlva meghaladhatja a 10 millió főt. A fiatalabb korosztály vallástól való eltávolodása Európát és benne Magyarországot sem hagyja érintetlenül. Az European Science Foundation (EES), azaz az Európai Tudományos Alap kutatásainak egy 2018-as összegzése szerint a vallás átadása megszűnt a családokon belül. A 16 és 29 év közötti fiatalok valláshoz való viszonyulása alapján Magyarország Európa 22 országa közül a hatodik legkevésbé vallásos nemzet, de a vallásos emberek számának drasztikus csökkenését mutatták a 2022-es népszámlálás adatai is.
Mi áll a háttérben?
A fiatalok vallástól és az egyházi szervezetektől való távolodása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre. A trend kiváltó okai között megtalálható a tudomány és a racionalitás a modern társadalmak működésében betöltött jelentős szerepe éppúgy, ahogy a digitalizáció és az online világ sajátosságai, az individualizmus és a szekularizáció hatásai is, amelyek a saját identitás kialakítására ösztönzik a fiatal generációkat a hagyományosnak nevezett vallási normák elfogadása és megélése helyett. Ezek mellett számos kutatás hangsúlyozza a családon belüli szocializáció jelentőséget; például a korábban már említett Pew Research Center egy korábbi tanulmánya is kiemelte, hogy
a szülők vallással kapcsolatos attitűdje meghatározó szereppel bír a gyerekek vallással kapcsolatos meggyőződéseinek alakulásában.
Ha a szülők ugyanazt a vallást gyakorolják, akkor a gyermekeik ugyanazzal a hittel való azonosulása is nagyobb eséllyel történik meg. A Z generációt illetően hasonló megállapításra jutott egy amerikai nonprofit, párton kívüli kutatási és oktatási szervezet, a Public Religion Research Institute is.
Laborczy-Lakner Zoltán, a Szent Tamás Akadémia történész-szociológus tanulmányi vezetője hívja fel a figyelmet az olyan témába vágó hazai kutatásokra, mint az MCC ifjúságkutató programjai. A hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatok és eredmények egybeesése mellett azonban azt is világosan kell látnunk – mondja, hogy a megállapítások egy része nem általánosítható az adott generáció egészére. Vannak – és nem is kevesen –, akik nem illeszkednek a legfőbb trendekbe, sőt maguk is egyre nagyobb tudatossággal keresnek olyan közösségeket, melyekben megértésre találnak a többségi beállítódástól eltérő törekvéseik. Személyes találkozások alkalmával például
hangot adnak a tradíciók, a hagyományos értékek iránti vonzódásuknak, és jelzik a „megbízható közösségek” iránti igényüket,
aminek a lényege a családhoz, a nemzethez való kapcsolódás és „visszatérés”, kiegészülve a hiteles transzcendens vallásgyakorlás történelmileg igazolt köreibe való bekapcsolódással.
Egy lehetséges megoldás
A fiatalabb generációk a tanulás-, képzés-, a munkahely- és karrier döntéseik során több tényező mellett mérlegelik azt is, hogy az adott oktatási intézmény vagy munkahely mennyire van összhangban a saját értékeikkel, identitásukkal. A fiatalok számára vonzó lehetőségeket kínáló vallásos oktatási intézményeknek a vallás és a hitélet megtartása és erősítése mellett figyelniük kell a fiatalabb generációk ilyenfajta alap szükségleteinek a felismerésére és azok lehetőség szerinti kielégítésére a képzéseik struktúráját, szemléletmódját és tudásanyagát illetően. Mindezt úgy, hogy közben teret engednek a kreativitásnak és a személyiségfejlődésnek, támogatják a tanárokkal való aktív kapcsolatokat, továbbá közösségi élményt is biztosítanak. Erre az igényre kiváló válasz például az Aquinói Szent Tamás Akadémia, amely a fiatal generációk igényeinek megfelelő módon alakította ki 10 hónapos tandíjmentes képzését. A keresztény szellemiségű intézmény egyszerre biztosítja hallgatói számára a jelenkorban nélkülözhetetlen tudás megszerzését – többek között a politológiai és társadalomtudományok, a média- és a kommunikáció, a modern tudományok, valamint a teológia tudásanyagával – miközben lehetőséget teremt az önismeret-fejlesztés, az elmélyült lelki élet és a közösségi élmény megélésére is.
Aki keresztény szellemiségű közösséget keres és tanulni vágyik, annak még a következő intézményeket ajánljuk – a teljesség igénye nélkül:
- Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
- Pünkösdi Teológiai Főiskola
- Fiúság Akadémia
- Ellel Ministries
- Károli Gáspár Református Egyetem
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem
hirdetés
