2024. 02. 27.

Ezért van a gyerekeinknek szükségük Narniára, jobban, mint valaha

A Narnia krónikáinak csúcspontját jelentő befejezés teljesen alkalmatlannak tűnik egy gyermekkönyv-sorozathoz – és éppen ez teszi olyan fontossá.

Kisgyermekes anyukaként gyakran azon kapom magam, hogy az idősebb gyermekek anyukáitól kérek tanácsot. Ha az ő gyerekeik már felnőttek és jól vannak, nem tudom megállni, hogy ne kérdezzem meg: „Mi az, amit szerinted jól csináltál, amikor kicsik voltak? Van valami, amin változtatnál? Mi volt a legfontosabb?”

Egyszer egy tízgyerekes anyuka adott nekem egy szokatlan, de emlékezetes tanácsot: „A legfontosabb dolog, hogy hangosan olvasd fel a Narnia könyveket” – mondta. „Olvasd fel őket a gyerekeidnek újra és újra.”

Bár nagyon jól ismertem a Narnia krónikáit, amelyek gyerekkoromban a kedvenc könyveim közé tartoztak, a tanácsa zavarba hozott. Mi köze van Narniának a gyerekneveléshez? Miért pont ezt a sorozatot ajánlotta, és miért nem a többi nagyszerű gyerekkönyvet? Csak amikor nemrégiben a saját gyerekeimmel olvastam a sorozatot, kezdtem rájönni, mennyire éleslátó volt a javaslata.

Egy fordított történet

A nagyobbik gyermekem már olvasta az egész sorozatot, és nagyon jól ismeri, de a hétéves fiam most hallgatja először a sorozatot.

A legidősebb gyerekem egyszerűen nem tudja megállni, hogy ne spoilerezzen időnként, így néhány napja a hétévesem odajött hozzám jajveszékelve: „Nem akarok többé Narniát olvasni! Igaz, hogy a végén minden gyerek meghal?”

Egy pillantra megálltam, hogy átgondoljam, hogyan válaszoljak. Igen, valóban igaz, hogy a hét Narnia-könyv majdnem minden gyermek főszereplője meghal egy vonatszerencsétlenségben a sorozat végén, A végső ütközet című könyvben.

Első pillantásra ez a befejezés egyáltalán nem illik egy gyerekkönyvhöz. Ha egyébként nem ismerném a történetet, talán én is felháborodnék. Miféle szívtelen szörnyeteg ír olyan gyerekeknek szóló könyvsorozatot, amely a benne szereplő szinte összes gyerek hirtelen halálával végződik? Hát nem tűnik ez kegyetlennek?

Miért tenne ilyesmit C.S. Lewis, különösen egy olyan sorozatban, amely elvileg egy csodálatos keresztény gyermekmese?!

A lényeg

Kiderült, hogy a sorozat befejezése, amelyben a gyerekek meghalnak és belépnek „Aslan országába” (a mennyország narniai neve), a sorozat keresztény üzenetének tökéletes beteljesülése. Az ő haláluk a végén az a csúcspont, amely az egész sorozatot új megvilágításba helyezi. Ez a feje tetjére állított befejezés a legpontosabb evangéliumhirdetés, természetesen a Biblián kívül. Álljunk meg, és gondolkodjunk el azon, hogy C.S. Lewis mit is csinál itt.

Mi az evangélium egyik legfontosabb pontja? Hogy Krisztus legyőzte a halált. Hogy nem kell többé félnünk a halálunktól, mert Krisztus megnyitotta a menny kapuját. Hogy a földi időnkben benne van az egészséges vágyakozás a mennyország után, mert ahogy Lisieux-i Szent Teréz mondta egyszer: „A világ a hajód, nem az otthonod”. Ennek tudatában a mártírok énekelve mentek a kivégzésükre; ezért hirdeti a Szentírás: „Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?” (1Kor. 15:55)

Nekünk, hívőknek nem kell félnünk a haláltól. A mennyország az otthonuk, így maga a halál a boldog befejezés.

A halál a kapu az örök életbe és egy olyan jövőbe, amely dicsőségesebb és örömtelibb, mint amit valaha is ismertünk.

Amikor C. S. Lewis a gyermekkönyvsorozata csúcspontjának azt választotta, hogy a gyerekek mind meghalnak és a mennyországba kerülnek, akkor a legfontosabb dologra tanítja meg fiatalokat. A Narnia-könyvek megmutatják, hogy a sír nem a vég. Az életünknek célja és terve van, amely nem ér véget a halállal, hanem az örökkévalóságba vezet.

„Narnia barátai” számára a halál után nem a félelem és a megsemmisülés következik, hanem a legjobb kaland – vagy ahogy a narniaiak mondanák, amikor megérkeznek Aslan országába: „Végre hazajöttem! Ez az én igazi hazám! Ide tartozom. Ez az a föld, amelyet egész életemben kerestem, bár eddig nem tudtam róla.”

Fotó: Dreamstime.com

Ezt mondtam a hétéves kisfiamnak

Nehéz volt mindezt elmagyarázni a gyermekemnek, de C.S. Lewis olyan szelíd óvatossággal és gondossággal kezeli a témát, hogy egyáltalán nem felzaklató vagy szomorú. Sőt, A végső ütközetben a gyerekek csak akkor veszik észre, hogy meghaltak, amikor már Aslan országában vannak, és a legjobb kaland elé néznek.

„Nem szomorú, amikor a végén meghalnak, mert ez csak a kezdete a kalandjaiknak Jézussal a mennyben” – magyaráztam a kisfiamnak. „Ez valójában a legboldogabb befejezés, amit bármelyikünk kaphat.”

Ekkor végre megértettem, miért mondta a barátnőm, hogy olvassam fel újra és újra a Narniát a gyerekeimnek. Ezek a könyvek megmutatják, hogy a Mennyországra teremtettek minket. A gyermekeink már tudják, hogy a halál mindannyiunk számára elkerülhetetlen valóság.

De Narnia megmutatja nekik, hogy a haláltól nem kell félniük, nem úgy, hogy Krisztus mellettünk van. Megmutatja a gyerekeinknek, hogy a mennyország várja őket.

Ez a legőszintébb és egyben a legmélyebben keresztény üzenet az általam ismert gyermekkönyvek közül. Egy olyan világban, amely azt mondja a gyerekeinknek, hogy minden az azonnali kielégülésről szól, Narnia története Krisztus reményét hozza el a gyerekeinknek.

Forrás: Aleteia

Fordította: Szilágyi Anna

Borítókép - Fotó: Deszkavízió
Blog
hirdetés