2024. 01. 29.

A szegények hercege – mit tanulhatunk Batthyány-Strattmann Lászlótól?

Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót gyakran a „szegények orvosaként” emlegetik, vagyonának nagy részét ugyanis a szegények gyógyítására áldozta. Igazi példakép lehet a 21. század emberének is!

Batthyány-Strattmann László magyar főnemes, herceg, aki a „szegények orvosává” vált. Egészen egyedi életutat járt be, hiszen hercegi rangúként polgári foglalkozást, orvosi hivatást választott.

Batthyány László hatodik gyermekként született. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, és édesanyja, gróf Batthyány Ludovika fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt. Kezdetben a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Bécsben kapta meg az orvosi diplomáját 1900-ban.

„Alapvetően visszahúzódó ember volt, nem sokat kommunikált a környezetével. Aztán jelentős változás következett be az életében, amikor 1898-ban Coreth Maria Theresiaval házasságot kötött. Valahol itt kezdődik a boldoggá avatásának története, mert onnantól kezdve, hogy a házasságuk létrejött, nemcsak a családi életében, hanem az Istennel való kapcsolódásában is fokozatosan elmélyült” – mondta róla Fejérdy Gábor orvos. Hozzátette, feleségével kiegyensúlyozott, boldog családi életet élt és tizenként gyermekük született.

hirdetés

Szerető gondoskodással fordult nemcsak a családja, hanem a betegei felé is, és igyekezett hitre nevelni őket.

Főnemesi családból származó hercegként nagy vagyona volt, de a gazdagságát nem úgy használta, ahogy általában a kortársai, hanem a szegények megsegítésére, gyógyítására fordította. Köpcsényben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát. Receptjeit, a felírt szemüveget a gyógyszerészek és a látszerészek ingyen beváltották, hiszen Batthyány-Strattmann doktor minden hónap végén egy összegben rendezte a számlát. Alapelve volt az is, hogy a szegény pácienseitől nem fogadott el honoráriumot.

Rövidesen országos, sőt európai hírű szemorvossá vált, a gyógyítását a betegek iránti szeretete és  naprakész szakmai tudása jellemezte. Az első világháború után nagy anyagi kár érte, a birtokainak nagy részét, így Köpcsényt is elvesztette. A körmendi kastélyába költözött, itt rendezte be új kórházát a szembetegek számára. Tehát a hivatását nem vesztette el, továbbra is szolgálta a betegeket. Napi 80-100 beteget látott el feleségével, aki egyben állandó munkatársa volt.

A „szegények hercege” karitatív tevékenységével és orvosi szaktudásával is igyekezett segíteni a rászorulókon. 1916-ban feleségével, Ödön fiával és sógornőjével belépett a ferences harmadrendbe. Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, s gondoskodott betegei lelki gondozásáról is. Több hónapi súlyos betegség következtében 1931. január 22-én hunyt el. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban – a sírja ma is megtalálható itt.

A boldoggá avatását már 1944-ben kezdeményezték, de aztán a háború megakasztotta ezt a folyamatot. Batthyány-Strattmann Lászlót végül 2003. március 23-án Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá.

A szakmai elhivatottsága és a betegek iránti szeretete sokak számára példaképpé tette.

Nem a saját, hanem mások javára fordította a vagyonát, és minden hírneve, gazdagsága, szakmai sikere ellenére alázatos maradt, egyedül Isten dicsőségét kereste.

 

Forrás: Váci Egyházmegyei Katolikus Televízió, ferenc2023.hu, Katolikus.hu

Egyéb
hirdetés

1 Komment

  • Válasz F 2024. 02. 05. 14:37

    Érdekes, hogy a Wikipédiáról szó szerint kimásolt mondatok közül ez például kimaradt „Emellett a kor arisztokrata és úri szokásainak megfelelően alig leplezett házasságon kívüli kapcsolatokkal is rendelkezett, amelyekből több „természetes gyermeke” is született.[10]”

    Távol álljon tőlem a Wikipédia kinyilatkoztatásszerű elfogadása, de az nem megoldás, hogy csak úgy szó nélkül elhallgatunk egy ilyen apró részletet. Főleg, ha már onnan másoltuk a cikk többi részét, tehát nyilván olvastuk ezt is. Hazugság lenne? Akkor cáfoljuk meg. Nem volt még annyira régen, élhetnek közvetett tanúk, és kellett hogy keletkezzenek dokumentumok. Vagy ha valaki gazdag és sokat jótékonykodik, akkor ennyi belefér? Szerintem a kérdés jogos, és igényel valami világos választ.

    Mindenesetre ő egy igazi modern, XX. századi szent, a felvilágosodás új egyházának a szentje, azé az egyházé, amely már nem akar tanítást adni, nem akar irányítani, nem támaszt elvárásokat, és nem politizál, csak jótékonykodik. Persze azt is úgy, hogy közben azért a saját fényűző életmódjáról ne kelljen lemondania.