A 2022-es népszámlálás végleges adatai szerint a 30 év alattiak körében 1 millió gyermek és fiatal vallja magát kereszténynek
Kedden tette nyilvánossá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2022-es népszámlálás végleges eredményeit. A népszámláláskor a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést önkéntesen lehetett megválaszolni, a lakosság közel 60 százaléka adott választ a kérdésre: Mi a vallása, felekezete? A válaszadásnál be lehetett írni, jelölni az adott vallást, továbbá az alábbi két lehetőség közül lehetett választani: nincs vallása, felekezete, illetve nem kíván válaszolni. A népszámlálás adatai szerint a lakosság 16 százaléka nem vallásos vagy nem tartozik felekezethez, kicsivel több, mint 40 százaléka pedig nem válaszolt erre a kérdésre.
A népesség vallási megoszlása az elmúlt három népszámlálás adatai alapján
A vallásukat megjelölők közül a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok vannak a legtöbben: 2 886 619 fő katolikusnak (római vagy görög katolikusnak), 943 982 fő reformátusnak, és 176 503 fő evangélikusnak vallotta magát.
Összeségében 4 163 879 fő vallotta magát kereszténynek – a lakosság 43 százaléka, a válaszadók 72 százaléka.
Az előző két, a vallási kérdést tartalmazó népszámlálás adatait is figyelembe véve azt látjuk, hogy ugyan a népesség száma is csökkent a vallási kérdésre válaszolók számában és a három legnépesebb felekezethez (katolikus, református, evangélikus) tartozók számában is a 2001-es és 2011-es népszámlálás között nagyarányú csökkenés mutatkozott, mely az utóbbi tíz évben folytatódott, ám valamivel kisebb mértékben.
A népesség vallási megoszlása diagramon szemléltetve
Területi adatok
A területi adatok közül a római katolikusok, a görögkatolikusok, a reformátusok és az evangélikusok százalékos, vármegyénkénti arányát térképeken ábrázoltuk.
A vallásosság alakulása a népszámláláson a 30 év alattiak körében
A vallási hovatartozás népszámlálási adatai a 30 év alattiak körében még kisebb arányban jelennek meg, mint a népesség egészét tekintve. A KSH vallási adatait 10-es korcsoportokban jelentette meg, ezért nemcsak a 15-30 év közöttiek, hanem a 10 évesnél fiatalabb, a 10-19 és a 20-29 éves korosztályt is vizsgáltuk, jóllehet a tendencia hasonló a fiatalabb korosztályt tekintve. Közöttük viszonylag nagy volt a nem válaszolók aránya (43,5%), illetve azoké is, akik nem vallásosak, vagy nem tartoznak felekezethez (21,3%). Jóllehet ez a két csoport itt is többet takar, lehetnek közöttük olyanok, akik a maguk módján vallásosak, illetve olyanok is, akik bár vallásosak, nem válaszoltak a kérdésre.
A 30 év alatti népesség vallási megoszlása az elmúlt három népszámlálás adatai alapján
Míg a keresztény felekezeteknél az egész lakosságot tekintve 43,4% volt az arány, a 30 év alatti gyermekek és fiatalok esetében ez csak 34,8% a lakosság 30 év alatti részéhez mérten. A 2001-es népszámlálástól egészen 2022-ig maga a gyermekek és a fiatalok korosztálya is nagy változáson ment át: 2001-ben közel 4 millió 30 év alatti gyermek és fiatal volt Magyarországon, tavaly októberre ez már a 3 milliót sem érte el. 1 millió gyermekkel és fiatallal kevesebb.
A közel 3 millió gyermek és fiatal között jó harmaduk vallotta magát kereszténynek: 1 026 998 fő.
Az 1 millió 30 év alatti keresztény 67%-ban katolikus, 24%-uk református és 4%-a evangélikus és közel 5%-ban egyéb keresztény felekezethez tartoztak, melyek közül kiemelkeik a Hit Gyülekezete és a baptisták is.
A gyermekek helyében valószínűleg a szülő(k) töltötték ki a kérdőívet, így az ő válaszadásuk nagyobb mértékben a szülő(k) vallási hovatartozását tükrözi. Azonban a fiatalok vallásosságának csökkenése már saját döntésükön áll. A szekularizáció „jótékony” hatása, hogy nem enged az árral úszni. Saját, személyes elköteleződést, döntést és hitet igényel a fiataloktól.
A népszámlálás adatai ugyan számok és statisztikák, de mögöttes jelentésük tanúságtételre hív minket, Péter apostollal nekünk is mindig készen kell lennünk arra, hogy válaszolni tudjunk mindenkinek, aki a bennünk lévő reménység okát kérdezi tőlünk (vö. 1 Pt 3,15).
Az adatok forrása: KSH
hirdetés
