Teológiai vagy épp a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdéseket is megválaszol Csűrös András református lelkipásztor a református egyház műsorában. A Hiszed vagy sem? minden hétfőn 19 órakor jelentkezik Facebookon és YouTube-on, itt, a 777-en pedig havonta szemlézzük az adások egy kérdését és a rá adott feleletet.
A zsoltárok imádságok és énekek, de sok zsoltárban párbeszéd is megfigyelhető: megszólal az ember, majd arra válaszol Isten. Máskor egészen konkrétan megjelenik az Istennel való párbeszéd, sőt egyenesen a vita is. Tehát a
zsoltárokban nem minden egyes félmondat az Úr szava, hanem a kétkedő, kiáltó ember szava is helyet kap.
Az európai gondolkodásban a bosszú önkényes, felindultságban elkövetett, a harag kiélésére irányuló cselekedetet jelent. Ám az Ószövetségben elsősorban egy jogtalanság, igazságtalanság megbüntetésére irányul. Inkább az igazságszolgáltatást, a jogorvoslást, egy elszenvedett bűncselekmény megtorlását fejezi ki.
Az Ószövetség egy kegyetlen korban szólal meg. A szemet szemért elv például annak idején kifejezetten korlátozta a bosszú mértékét, majd amikor elkezdett kialakulni a közösség, a társadalom, többrétűbbek lettek a büntetések is. Máskor a bosszú nem egyéb, mint a felszabadulásért, az elnyomás eltörléséért vívott háború metaforája. Ha nem mostani szerelmes slágerekkel vetjük össze a zsoltárok szövegét, hanem korabeli, más népek szövegeit olvassuk, akkor egyből kitűnik, hogy az Ószövetség, benne a Zsoltárok Könyve kifejezetten szeretettel teli és nem is annyira durva.
hirdetésAz erről a témáról szóló cikkében írja Kató Szabolcs Ferenc teológus professzor: „A zsoltárban az igazságtalanság és a szorult helyzet tehetetlen állapota olyan érzelmeket gerjeszt a könyörgőben, amelyek szavaiban erőszakos képekké alakulnak. A bosszú fogalma és a bosszúzsoltárok tematikus csoportja az igazságtétel helyreállításának és a megfizetésnek azon folyamatát mutatják, amelyben helyet kapnak a heves érzelmek. Ezek az érzelmek pedig úgy határozzák meg a zsoltárok szövegének dinamizmusát, hogy a jogi háttér nem tűnik el, sőt inkább igazolja az érzelmek jelenlétét.”
Tehát
a zsoltáros nem képmutató; egész lényét, érzéseit, dühét is megosztja Istennel, remélve, hogy Isten igazságot és irgalmat hoz neki.
Jézus Krisztus a bosszúk helyett, a düh helyett a szeretet radikalizmusát kínálja. Ez az, ami igazán előremozdítja a világot. Ezért mi már nem bosszúval fordulunk Istenhez, hanem Krisztus szeretetén keresztül.
Amikor az Ószövetséget olvassuk, mindig újszövetségi szemüveggel tegyük! És akkor mindig felsejlik majd Jézus Krisztus, a Szabadító alakja.
Így legyen!
Kató Szabolcs Ferencz (1988) a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adjunktusa, doktori fokozatát a németországi Tübingeni Egyetemen (Eberhard Karls Universtität Tübingen) szerezte teológiából. Az Amikor a kakas megszólal… című könyve 2022-ben jelent meg.
Oktatási tárgyaihoz tartozik az ószövetségi történetek elemzése, valamint az azokhoz kapcsolódó korabeli közel-keleti szövegek tanulmányozása.
A kérdés és a válasz a Magyarországi Református Egyház Hiszed vagy sem? című műsorában hangzott el. Ennek szerkesztett változatát olvashattátok. Ha a teljes adást vagy a további részeket is visszanéznétek, látogassatok el a református egyház Facebook-oldalára, vagy YouTube-csatonájára! Ha pedig Ti is kérdeznétek a lelkésztől, írjatok e-mailt a műsor címére: hiszedvagysem@reformatus.hu
hirdetés
