Korponai Gábor 2023. 09. 10.

Lengyelországban boldoggá avatták a hétgyermekes Ulma családot

2023. szeptember 10-én avatták boldoggá Józef és Wiktoria Ulmát 7 gyermekükkel a lengyel Markowában, ahol a II. világháború alatt szenvedtek vértanúságot, mert zsidóknak nyújtottak menedéket.

Szentéletű családok

A Római Martirológium tud név szerint több olyan ókori családról is, akik gyermekeikkel együtt szenvedtek vértanúságot, továbbá megemlíti, hogy a XVII. század eleji japán vértanúk között is több család lett vértanú. Közöttük voltak olyanok, akiket fejjel lefelé feszítettek keresztre, másokat megégettek vagy lefejeztek. Egyébként szeptember 10-én éppen rájuk emlékezik az Egyház. A XIX. századi koreai vértanúk között is volt több család. A koreai vértanúkat Szent II. János Pál pápa avatta szentté 1984-ben Szöülban.

A szentéletű, de nem vértanú családok között természetesen meg kell említenünk Szent István királyt, Boldog Gizella királynét és Szent Imre herceget, illetve Lisieux-i Szent Terézt is, akinek szüleit, Louis és Zelie Martint 2015-ben avatta szentté Ferenc pápa.

hirdetés

Az Ulma család története

Józef Ulma 1900-ban született, kertész volt, aki zöldségek és gyümölcsök termesztésével foglalkozott. Markowában ő hozta létre az első gyümölcsfaiskolát. Széles látókörű emberként kitanulta a méhészetet és a selyemhernyó-tenyésztést, érdekelték a könyvek, a könyvkötészet is. Elsőként nála volt elektromos világítás is a faluban. A fotózás is érdekelte, sok fényképet készített családjáról, melyeket máig megőriztek hozzátartozóik. Wiktoria Niemczak 12 évvel volt fiatalabb férjénél, ő 1912-ben született, érdekelte a színjátszás. Józef és Wiktoria 1935. július 7-én kötöttek házasságot. 7 év alatt, 1942-ig 6 gyermekük született: 3 fiú – Antoni, Franciszek, Władysław – és 3 lány – Barbara, Maria, Stanisława. 1944 tavaszán Wiktoria 7. gyermekével volt várandós.

A Boldog Ulma család

Józef és Wiktoria imádságos lelki életet éltek otthon a gyermekekkel. A szülők tagjai voltak a rózsafüzér társulatnak, aktívan részt vettek a plébániai közösség életében. Fennmaradt családi Bibliájukban többek között az irgalmas szamaritánus történeténél piros színnel aláhúzták a fejezet címét – A szeretet parancsa. Az irgalmas szamaritánus –, kézzel írott megjegyzés is olvasható mellette: Igen (Tak). Nem véletlenül nevezik őket „a markowai szamaritánusoknak”, benső parancs volt számukra egymás és felebarátaik szeretete.

Az Ulma család bibliája, az irgalmas szamaritánus történeténél kinyitva, aminek címét pirossal aláhúzták.

Harmadik gyermekük születése után pár hónappal vette kezdetét a II. világháború Lengyelország lerohanásával. 1941-ben a németek Lengyelországban halálbüntetést vezettek be a zsidóknak nyújtott bármilyen segítségért. Emiatt mintegy ezer lengyelt gyilkoltak meg. A lengyel zsidók kiirtását célzó Reinhardt-hadművelet 1942-ben ért el Markowába, amikor a faluban élő mintegy 120 zsidó (30 család) többségét kivégezték. Sokan azonban menedéket találtak a helyieknél. Ekkor az Ulma család is menedéket nyújtott 8 zsidó embernek faházuk padlásán: Saul Goldmannak 4 fiával, Lea Didnernek lányával és egy másik lánynak.

Mivel duplájára nőtt a házban élők száma, a család megnövekedett szükségleteinek híre – egy besúgó révén – eljutott a zsidókat kutató Polnische Polizei-hoz. 1944. március 24-én több kékruhás rendőr érkezett ki az Ulma család házához, s miután megtalálták a zsidókat, kivégezték őket. Ezt követően felesége szeme láttára lelőtték Józefet, majd megölték Wiktoriát is, aki hét hónapos terhes volt. Kisebb tanakodás után lelőtték a kiáltozó gyerekeket is. A hat gyermek közül a legidősebb nyolc, a legfiatalabb másfél éves volt. Összesen 17 embert öltek meg, zsidók és keresztények együtt lettek mártírokká.

A lövéstől és a megrázkódtatástól beindult a szülés, de a hetedik gyermeket csak később fedezték fel, amikor a háború után, 1945-ben a sebtiben elföldelt család testét kiásták, hogy méltóbb helyen temessék el őket, a falu temetőjében, ahol a család sírjához rendszeresen jártak az emberek imádkozni, a család közbenjárását kérve. Amikor kihantolták a sírt, a jelenlévő szemtanúk szerint, „amikor Wiktoria holttestét kiemelték egy koporsóba, egy csecsemő feje lógott ki mellkasig belőle”. A Szentek Ügyei Dikasztériuma jegyzetében jelezte, hogy ezt a kisdedet, akinek nevét csak Isten ismeri, nem magzatként, hanem csecsemőként fogják boldoggá avatni. Mindenesetre nagy pártfogót kapnak az égben e kicsi személyében a (még) meg nem született gyermekek.

Az Aprószentekhez hasonlóan ez a kis csöppség is a vérkeresztségben részesült. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint azok az emberek – legyen szó akár magzatokról vagy csecsemőkről –, akik a hitért haltak meg anélkül, hogy meg lettek volna keresztelve, a Krisztusért és a Krisztussal elszenvedett halálukkal keresztelkedtek meg (vö. KEK 1258).

Út a boldoggá avatáshoz

Az Ulma házaspárt a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1995-ben post mortem a Világ Igaza címmel tüntette ki. Ulmáék boldoggá avatási eljárását a Przemyśli Főegyházemgye indította el 2003-ban. 2004-ben Markowában felavatták a család emlékművét, a család markowai házában pedig 2016-ban megnyitották a második világháborús zsidómentő lengyelek múzeumát. 2018 óta Lengyelországban vértanúságuk napján, március 24-én tartják a Zsidókat Mentő Lengyelek Nemzeti Emléknapját.

2016-ban, amikor Ferenc pápa ellátogatott az auschwitz-birkenaui táborba, a megemlékezésen jelen voltak az Ulma család rokonai is, Wiktoria testvérének dédunokái, Marysia és Asia Niemczak, akik a megemlékezés közben az Ulma család képét tartották kezükben. A megemlékezésen ott volt Stanislaw Ruszala, markowai plébános is, aki Michael Schudrich lengyel főrabbival együtt imádkozott, ahogyan tették ezt Ulmáék is a náluk menedéket találó zsidókkal. Schudrich főrabbi a boldoggá avatás kapcsán a Vatikáni Rádió lengyel adásának nyilatkozva elmondta, hogy „az Ulma család a másik népből származó vagy más vallású emberek iránti szeret példája”.

Marysia és Asia Niemczak Ferenc pápa 2016-os látogatásakor az egykori auschwitz-birkenaui táborban.

A Szentatya születésnapján, 2022. december 17-én engedélyezte az Ulma család vértanúságát elismerő dekrétum közzétételét. Ferenc pápa a boldoggá avatás előtt, a 2023. augusztus 30-i audiencián a lengyel zarándokokhoz szólva kiemelte az Ulma család hősiességét. A boldoggá avatás napján, 2023. szeptember 10-én a déli Úrangyala imádság utáni szavaiban pedig hosszabban is megemlékezett az új lengyel boldogokról:

„Ma a lengyelországi Markowában boldoggá avatták Józef és Wiktoria Ulma vértanúkat hét kicsi gyermekükkel: a nácik egy egész családot végeztek ki 1944. március 24-én, mert menedéket nyújtottak néhány üldözött zsidónak. A korszakot jellemző gyűlölettel és erőszakkal szemben ők az evangéliumi szeretettel léptek fel. Legyen ez a lengyel család, amely fénysugár volt a II. világháború sötétjében, mindannyiunk számára egy követendő példakép a jó iránti buzgóságban és a rászorulók szolgálatában! Tapsoljuk meg a boldogok e családját!”

Ferenc pápa 2023. szeptember 10-i Úrangyala imádsága után megemlékezett az újonnan boldoggá avatott Ulma családról

Ferenc pápát a boldoggá avatáson Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyei Dikasztériumának prefektusa képviselte, aki a lengyel püspökökkel együtt mutatta be a boldoggá avatási szentmisét. A szentmisén több mint 32 000 hívő és 1000 pap vett részt. Homíliájában Semeraro bíboros a kivégzés pillanatában születő gyermekről elmondta: „Anélkül, hogy egy szót is szólt volna, ma ez a kis Boldog, miközben a Paradicsomban az angyalokkal és a szentekkel a Szentháromság Istent dicsőségét énekli, itt a földön azt kiáltja a mai világnak, hogy fogadja el, szeresse és védje az életet, különösen a védtelenekét és a kitaszítottakét, a fogantatás pillanatától a természetesen bekövetkezett halálig.

Ártatlan hangja fel akarja rázni egy olyan társadalom lelkiismeretét, ahol terjedőben van az abortusz, az eutanázia és az élet megvetése, amely tehernek tekinti az életet, nem ajándéknak.”

A boldoggá avatási szentmisén Markowában több mint 32 ezer hívő volt jelen

A boldoggá avatási szentmisén részt vett az amerikai Michael Niemczak atya, Wiktoria unokatestvérének a dédunokája is, aki egy Google-űrlapon gyűjtött össze mintegy 1200 imaszándékot, amiért fölajánlotta a szentmisét, kérve rokonai közbenjárását. Ő szemináriumi tanulmányai alatt ismerte meg közelebbről vértanú rokonai történetét. Niemczak atya, aki egy oregoni szemináriumban készíti fel a jelentkezőket a szemináriumra, elmondta, hogy sokat gondolt arra, hogy mit tenne ő hasonló helyzetben:

„Ezt nem tudhatod biztosan. Remélheted, hogy így vagy úgy reagálnál. Nagyon szép, hogy ilyen közeli kapcsolatban vagyok azokkal, akik hősiesen tanúságot tettek, és nem futottak el gyáván.”

Az Ulma család emléknapja Lisieux-i Szent Teréz szüleihez, Szent Louis és Zelie Martinhoz hasónlóan, a szülők házasságkötésének napja lesz: július 7. A család földi maradványait egy szarkofágban őrzik ezentúl a markowai Szent Dorottya-templom egyik oltáránál, amit már a boldoggá avatás napján hívek ezrei  látogattak meg imádsággal, közbenjárásukat kérve.

Az Ulma család földi maradványait őrző oltárhoz már a boldoggá avatáskor özönlöttek a hívek

Forrás:
causesanti.va
episkopat.pl
ulmowie.pl
vatican.va

Képek: Vatican Media / Lengyel Püspöki Konferencia

Egyéb
hirdetés

1 Komment

  • Válasz Kitekintő 2023. szept. 12. – Karolina Egyesület 2023. 09. 12. 19:49

    […] család együttes kanonizálása egyedi esetnek számít, mert eddig ilyen még nem fordult elő:Lengyelországban boldoggá az Ulma család kilenc tagjátA Keresztény Élet portálon olvashatjuk, hogy Györkös Annabella, a Magyar Máltai […]