Szent István király jobbjának kézereklyéje sokfelé megfordult a századok alatt, 1771 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal minden augusztus 20-án körmenetet is tartanak vele.
A Szent Jobb kalandos története
István király szentté avatása alkalmából, 1083-ban I. Szent László király emeltette ki az uralkodó holttestét a székesfehérvári sírból. A legenda úgy tartja, hogy korábban, a pogánylázadások idején a király testét kiemelték és a székesfehérvári bazilika padlózata alá rejtették, ekkor választották le a Szent Jobbot is, mely ereklyeként a káptalani kincstárba került. A kincstár őre egy bizonyos Mérk (latinul Mercurius) volt, aki 1078-ban a király jobb kezének ereklyéjét Nagyvárad melletti birtokára „hozta”. A szentté avatás után László király hírt hallott az ereklyéről, felkereste Mérket, megbocsátott neki, és a szent ereklye méltó elhelyezésére ott, Szentjobbon apátságot alapított. A templom és kolostor csak később épült fel, 1098. május 30-án a szentjobbi templom oltárán helyezték el Szent István király jobbját (erre emlékezünk Szent István király ereklyéi átvitelének május 30-i emléknapján).
A Szent Jobb jelenlegi ereklyetartója 1862-ban készült Bécsben
A monostor hanyatlásával az ereklye a XV. század elején Székesfehérvárra került. Fehérvár 1543-ban került török kézre, s vele együtt vélhetően a Szent Jobb is. A törökök raguzai kereskedőknek adhatták el az ereklyét, mert 1590-ből már Raguzában (ma Dubrovnik) tudjuk a Szent Jobbot: az ereklyét őrző domonkos szerzetesek egy ezüst ereklyetartót készíttetnek ekkor a Szent Jobbnak.
Az ereklye Mária Terézia uralkodása idején kerül vissza a magyarokhoz, amikor a raguzaiak katonai segítségért cserébe fölajánlják az uralkodónőnek István király ereklyéjét. 1771 nyarán szállítják Bécsből Pannonhalmán át Budára, és az angolkisasszonyok gondjaira bízzák a Szent Jobbot, amit a vár Szent Zsigmond-kápolnájában őriztek. A királynő egyúttal elrendelte augusztus 20-ának, a király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését is.
Az 1849-es ostrom után a kápolnát is átépítették: a vár helyreállítása azonban csak a kiegyezés után indult meg, Ybl Miklós kezdte el, és végül Hauszmann Alajos fejezte be. Az ereklyeőrző hely, az új Szent Jobb-kápolna 1901-re készült el Lotz Károly mozaikjával, és 1944-ig itt őrizték Szent István jobbját. Érdekesség, hogy ezt a kicsi Szent Jobb-kápolnát, melyre a II. világháborúban ráomlott a fölötte lévő emelet, később viszonylag épen megtalálták, 1957-ban pedig kimenekítették és a balatonalmádi templomban újra felépítették.
A II. világháború utáni első körmenet 1945. augusztus 20-án a Ferenciek teréről indult
A II. világháború végén, 1944-ben Szálasi parancsára Pajtási Ernő, a Koronaőrség utolsó parancsnoka a Szent Jobbot – a koronázási ékszerekkel együtt – a közeledő szovjet front elől Veszprémbe, Kőszegre, majd a Salzburg közelében fekvő Mattsee községbe vitte, és egy barlangban rejtette el. Amikor 1945 nyarán hadifogságba esett, elárulta a kincsek hollétét. Az amerikai hadsereg katonái a salzburgi érseknek adták át a kincseket. A Szent Jobbot az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza Magyarországra 1945. augusztus 19-én. Ettől kezdve az ereklye ismét az angolkisasszonyokhoz kerül, akik a rend 1950-es feloszlatásáig a Váci utcai rendházukban őrizték. Az ereklyét 1950-től mintegy 20 éven át a Szent István-bazilika plébánosa, Tarnóczi János prépost, egy falba épített páncélszekrényben őrizte a lakásán, csak évente egyszer, augusztus 20-án vihették át a bazilikába.
1971-ben, a Szent Jobb visszatérésének 200. évfordulóján a hatóságok engedélyezték, hogy a bazilika Szent Lipót-kápolnájában (később Szent Jobb-kápolnára változott a titulusa) őrizzék az ereklyét egy kulccsal zárható, a nyilvánosság előtt láthatatlan őrzőhellyel. 1983-ban lebontották a zárt tartót, és egy golyóálló üvegvitrint készítettek, amelyben már mindenki láthatta István király jobbját. 1986 májusában Teréz anya is imádkozott előtte. A Szent Jobb-kápolnából 2018-ban került át jelenlegi őrzési helyére, a bazilika Nagyboldogasszony oltára elé, Benczúr Gyula oltárképe elé, amelyen Szent István fölajánlja országát a Szent Koronával Szűz Máriának.
A Szent Jobb-körmenet
Miután 1771-ben hazatért a Szent Jobb, minden év augusztus 20-án a budavári Zsigmond-kápolnától (a kápolna bejárata a mai Oroszlános udvarról nyílt) körmenetben vitték a Nagyboldogasszony-templomhoz (Mátyás-templom), itt tartották meg az ünnepi szentmisét, majd a szentmise végén ugyancsak körmenettel vitték az ereklyét vissza várkápolnához a Te Deumra.
1818-ban a Helytartótanács elrendelte, hogy a menetben a kormány vezetőinek és tisztségviselőinek testületileg teljes díszben részt kell venniük. Szintén testületileg, zászlók alatt vonultak fel a pesti és budai céhek, a gimnazista és az egyetemi diákok, valamint az egyháziak. Az 1848. évi Szent Jobb-körmeneten a kormány tagjai is részt vettek, nem véletlen, hogy a szabadságharc leverése után 1860-ig tilos volt megtartani a körmenetet. Az 1860-as években készült el a Szent Jobb mai ereklyetartója is: a püspöki kar 1862-ben Lippert József prímási főépítész tervei alapján ezüstből és csiszolt üvegből neogótikus ereklyetartót készíttetett Bécsben a W. Bröse bécsi ötvöscég műhelyében. 1891-ben Szent István napja ténylegesen munkaszüneti nap lett, az iparosok számára is.
Sokáig a budai várban tartották a Szent Jobb-körmenetet.
1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján tartották meg a Szent István-évet, melynek ünneplése a budapesti 34. Eucharisztikus Világkongresszus után kezdődött meg. A kongresszus zárómiséjén 1938. május 29-én szintén ott volt a Szent Jobb a Hősök terén; május 30-án pedig a Szent Jobb napján az Országháznál tartottak szentmisét, ahová körmenettel vitték az ereklyét, a szentmise után pedig innen tovább a Hősök terére. 1938. május 31-én indult elsőként hajóval Esztergomba a Szent Jobb, majd a több éves országjárás alatt 1938 és 1942 között az akkori (!) Magyarország jelentősebb településeire eljutott az aranyvonattal. 1944-ben a légiveszély miatt elmaradt a körmenet.
A II. világháború után 1945. augusztus 19-én hozták vissza Ausztriából a Szent Jobbot, így augusztus 20-án a Gondviselésnek, pontosabban a pápa közbenjárásának köszönhetően már ismét megtarthatták a körmenetet. Ekkor már a vár helyett a pesti romos utcákon, a pesti ferences templom (a Ferenciek tere) és a Szent István-bazilika között. 1946. és 1947. augusztus 20-án Mindszenty József bíboros vezette a körmenetet a bazilikától a Hősök teréig. 1948-ban a kommunista vezetők azonban már megakadályozták a körmenetet, és mintegy 40 évnek kellett eltelnie, amíg a Szent Jobb újra útra kelt.
Szent István halálának 950. évfordulójának alkalmából 1988 áprilisában indult el második országjárására a Szent Jobb, amikor valamennyi egyházmegyei székhely, illetve Pannonhalma és Máriapócs is fogadta a nemzeti ereklyét. A Szent Jobb harmadik országjárására 2000-ben, a millennium évében került sor, többek között ellátogatott Balatonalmádiba is, az említett Szent Jobb-kápolnába. 1988. augusztus 20-án tartották elsőként a Szent István Bazilika előtti téren az ünnepi szentmisét. Bár ekkor még nem volt elég érett a légkör a Szent Jobb-körmenetre, elég nagy hatást váltott ki az is, hogy Paskai László bíboros bejelentette be, hogy meghívták a pápát Magyarországra. Egy évvel később, 1989. augusztus 20-án került csak újra sor a Szent Jobb-körmenetre, azóta pedig pár kivételtől eltekintve [2007-ben, 2020-ban és 2022-ben nem volt körmenet] minden év augusztus 20-án a Szent Jobb-körmenettel zárul az ünnepi szentmise a Szent István Bazilikánál.
Ferenc pápa 2023. április 28-án a Szent István-bazilikában a Szent Jobbal
1991. augusztus 20-án a Hősök terére zarándokolt a Szent Jobb: II. János Pál pápa első magyarországi látogatásának záró szentmiséjét éppen Szent István király ünnepén mondta a király kézereklyéjének jelenlétében.
2000-ben szintén más útvonalat járt be a körmenet, a magyarság kettős jubileuma tiszteletére a menet a Szent István-bazilikától a Kossuth térre, a Parlament épületéhez vonult. A szentmise és a körmenet zárásaként a Szent Jobbot rövid időre a Parlament Kupola-termében, a Szent Korona mellett helyezték el.
Ferenc pápa 2023. április 28-án szintén a Szent Jobb jelenlétében találkozott a püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal a Szent István Bazilikában. A találkozó végén a kezébe vette az ereklyét, majd megcsókolta a Szent Jobbot.
Fotók: MTI, OSZK, Vatican Media
hirdetés
